Azokat az utcákat, amelyekből „mindössze” kettő vagy három szeli át a környéket, fel sem soroljuk. Aki időt és energiát nem sajnálva arra vállalkozik, hogy gyalogszerrel járja be a környéket, megtapasztalhatja: az egyik Hagi-Stoian további öt Hagi-Stoiannal párhuzamos, a hetedik viszont a nyolcadikkal halad azonos irányba, és mindkettő a másodikból nyílik. A tizedik meg ugyanabba a Szabadi útba kanyarodik vissza, ahonnan indul a második. A Gyümölcsfa utca a Remeteszegi útból indul, aztán a második elágazás után Almafa névre vált; az Almafából viszont pár száz méter után jobbra egy második Gyümölcsfa utca nyílik, aztán bizonyos távolság után egy harmadik. De az Almafából is nyílik még öt Almafa. Pontosabban csak négy és fél, mert az ötödiknek a jobb oldalát dr. Pongrácz Antalnak hívják.

– mondja, miután kidühöngte magát. Szerinte ha azok a személyek, akik kitalálták és jóváhagyták az Egyesülés negyed utcai felosztását és számozását, egy hétre átvennék a postási feladatot, az első nap után bediliznének.

Bár furán hangzik, azért csak fél, mert pusztán a jobb oldala Pongrácz. Az már csak hab a tortán, hogy a Google-térképen mindmáig nem jelent meg a dr. Pongrácz Antal utca neve, mint ahogyan a sarokházak falán sem. „Valamikor volt egy tábla, de a szomszéd leszerelte. Meg is mondta: őt zavarja, hogy magyar nevű utcában lakik” – állítja Cornel Chiorean, aki viszont már évekkel ezelőtt a postaládájára felírta jó nagy betűk­kel az általa személyesen ismert háromszoros olimpikon vívó nevét.

Kiderítjük, hogy az egyedi számozásnak az ugyancsak eredeti utcanévadás a titka. Ugyanis a Pongrácz utca telekkönyvileg csak a jobb oldalon Pongrácz. A bal oldali házak a (sokadik) Almafa utca részét képezik. Akárcsak a dombra kapaszkodó út végén fekvő, kevesek által ismert, szinte elhagyatottnak tűnő katonai bázis. A dróthálós kerítés mögül előbukkanó baka mit sem tud a Pongrácz utcáról; azt tanácsolja, keressük máshol.

– mondja Chiorean. A nyugdíjas férfi nem várt segítséget Dorin Florea korábbi polgármestertől, hisz a 2000-es évek elején az egykori városatya „becsületébe gázolt”, amikor ő is megpróbálkozott a polgármesteri szék megszerzésével. Viszont, mint mondja, komoly reményeket fűzött a 2020-ban nyertesként kikerült Soós Zoltánhoz, akinél még a múlt év elején jelentkezett kihallgatáson. Előadta a kuszasággal kapcsolatos panaszát, az új polgármester bólintott, és a helyzet tisztázását ígérte. „Azóta eltelt egy jó pár hónap, de még semmi nem tisztázódott” – panaszolta tavaly ilyenkor. Végül megelégelte a várakozást, és a saját költségén készíttetett egy utcanévtáblát, amelyet a kerítésére illesztett.

A Jeddi útból (amelyből immár három is van: egy fő és két mellék), a buszok végállomása után balra a második Jeddi utca nyílik, amely Szent János is egyben. De Szent Jánosból is van még legalább egy néhány tíz méterrel odébb, amely felkanyarodik balra, aztán kétszáz méter után kettéválik: az egyik a volt számológépgyár felé halad, a másik a városi temető irányába.

A GPS tudománya, ha nem is gyakran, de általában akkor hagyja cserben az embert, amikor a leginkább szükség lenne a segítségére. „Még tiszta szerencse, hogy az ilyen bonyolult esetekben, mint amilyeneket az Egyesülés negyed – és a város még egy jó pár része – okoz nekünk, általában a mentőt hívó hozzátartozó kijön a főútra, és onnan elkalauzol minket” – magyarázza Magyary Árpád, a Maros megyei mentőszolgálat szakszervezeti vezetője. Mint mondja, valamikor a polgármesteri hivatalok átiratban jelezték a mentősöknek, rendőrségnek és tűzoltóságnak, ha a településen utcanév-módosulás történt, átszámozták a házakat, vagy éppenséggel új utcát nyitottak. A helyhatóságok ma már eltekintenek az efféle kötelezettségek betartásától. A mentőszolgálat legrégebbi alkalmazottja szerint az a gond, hogy nemcsak Marosvásárhelyen nem működik a településrendezés, a falvak többségében is hasonló problémákkal szembesülnek.

Ami meg Vásárhelyt illeti, sok helyen, ahol az utcanév és a számozás is rendben van, a házszám mégsem szerepel a tömbház homlokzatán, hanem az oldalt vagy éppenséggel mindössze a hátsó bejáratnál tüntették fel” – mutat rá egy további hiányosságra a tapasztalt mentőasszisztens.
A káoszt csak tetézi, hogy a városháza által kibocsátott urbanisztikai engedély alapján az úgynevezett ingatlanfejlesztők több mint harminc zsákutcát alakítottak ki, ami vészhelyzetben a tűzoltók munkáját is megnehezíti.

Így a futároknak nem kell sem utcanevek, sem házszámok után kutakodniuk. „Egyébként nem tudom, az új városrészeken hogyan is boldogulnánk el a modern kütyük nélkül” – véli Karácsonyi. Soós Zoltán polgármesterrel ezelőtt másfél évvel beszélgettünk az Egyesülés negyedben uralkodó káoszról. „Tudom, rengeteg a gond az Unirii-ban. Rendezzük” – foglalta össze álláspontját akkor, amikor még szóban is hajlandó volt kérdéseket elfogadni és megválaszolni. Azóta eltelt bő másfél év, és az elöljáró válasza még mindig aktuális maradt: rengeteg a gond az Egyesülés negyedben.