Befejeződött a szászkézdi erődtemplom restaurálása, régi pompájában ragyog a műemlékegyüttes

– értékelte a nem mindennapi teljesítményt Johannes Halmen evangélikus lelkész. Az Agerpres beszámolója szerint Adrian Diţă alpolgármester úgy értékelte, hogy a megújult erődtemplom sokban növeli a település vonzerejét, még több turistát vonz majd a Maros megyei községbe.

A vendégek számára egyébként padokat is elhelyeztek az erődtemplom körül, ahol megpihenhetnek, és akár online is tájékozódhatnak a műemlékről, ez ugyanis digitálisan is „elérhető” lesz. Úgy értékelte, hogy a munkálat „jól sikerült”, és ezt egy újabb, a községközpont helyreállítását célzó projekt követi, melynek keretében megpróbálják előtérbe helyezni az evangélikus épületegyüttest.

– tette hozzá az alpolgármester, arra utalva, hogy a szászkézdi parasztvárnak is zajlik a helyreállítása.

Folytatják a munkát

A szász evangélikus egyházat képviselő Friedrich Gunesch úgy vélekedett, hogy a projekt fenntarthatóságát majd az biztosítja, ha a templomhajó és torony után a parókia és a többi épület is megújul. Úgy vélte, ebből a folyamatból a helyi közösségnek is ki kell vennie a részét, de a Szászkézdről kivándorolt szászoknak és az ide érkező turistáknak is hozzá kell járulniuk. „Majd akkor fog megtelni élettel ez a település” – mutatott rá az egyházi elöljáró.

Johannes Halmen helyi evangélikus lelkész azon reményének adott hangot, hogy ennek érdekében a továbbiakban is sikerül együttműködni a helyi és központi hatóságokkal, a központi fejlesztési ügynökséggel és az evangélikus egyházzal.

Segesvárt is „megelőzték”

Szászkézd evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, a helyi emlékezet szerint tornya a segesvári óratorony mintájául szolgált. Felújítása Johann Schaaser kurátor szerint nem volt egyszerű folyamat: bár a művelődési minisztérium 2005-ben jóváhagyta a templomhajó és torony együttesére vonatkozó projektet, végül csak előbbit korszerűsítették, a torony felújítását 2009-ben a gazdasági válságra hivatkozva elhalasztották.

Ebből nemcsak a szerkezetét erősítették meg – 150 éves repedések is voltak rajta –, de tölgyfa lépcsőjét és a teljes tetőzetet is kicserélték. Az 1400-as évek elején épült harangtornyot korábban 1832-ben újították fel, ezt a tetőzet felirata is jelzi.

A szászkézdi világörökségi helyszín felújításához 15 évig tartó erőfeszítésekre volt szükség; Schaaser szerint ezért az uniós finanszírozásokkal kapcsolatos bürokrácia is okolható.

korábban írtuk

Vége a papírtologatásnak, nekilátnak a szászkézdi vár felújításának – VIDEÓ

Két évig tartó bürokratikus huzavona után elkezdődik a szászkézdi parasztvár felújítása. A világörökségi helyszín 14. században épült erődítménye két év múlva nyitja meg újra kapuit a turisták előtt.

az UNESCO-világörökség részét képező szászkézdi és másik hat, a fejlesztési régió területén – Berethalmon, Nagybaromlakon, Prázsmáron, Szászfehéregyházán, Kelneken és Székelyderzsen – található templomot.

A több mint ötszáz éves épületek a régió épített örökségének legreprezentatívabb darabjai.
Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd) Segesvártól 20 kilométerre, a történelmi Királyföld szélén található. A települést az 1300-as évek elején említik először az írások, 1419-ben pedig már városként tartják nyilván, melyben több céh is működik. A gótikus stílusban épült, Szent Istvánnak szentelt erődtemploma a világörökség része.

korábban írtuk

Uniós támogatásból újul meg a szászkézdi evangélikus erődtemplom

Európai uniós alapokból újítják fel az UNESCO-világörökség részét képező szászkézdi evangélikus erődtemplomot – tájékoztat a központi fejlesztési régió hétfőn kiadott közleményében.