Sóvidéki együttműködésre van szükség, ami a parajdiakat is megsegítheti a katasztrófahelyzetben

Sóvidék

Nemcsak Parajd, hanem az egész környék jövőképe veszélybe került a bányakatasztrófa miatt

Fotó: Haáz Vince

Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója, aki számokban is ecsetelte a parajdi idegenforgalom alakulását. Szerinte sóvidéki desztinációs együttműködésre van szükség, ami a parajdiakat is megsegítheti a katasztrófahelyzetben. A bányába érkező turisták nem feltétlenül csak Parajdon szálltak meg, hanem szomszédos településeken is, tehát ezeknek az idegenforgalmára is ki fog hatni a mostani katasztrófa.

Kiss Judit

2025. május 29., 19:012025. május 29., 19:01

2025. május 29., 19:122025. május 29., 19:12

Nemcsak Parajd, hanem az egész Sóvidék idegenforgalmi jövőképe kerül veszélybe a bányakatasztrófa következményeként, ezért most óriási összefogásra van szükség, hogy valamelyest meg lehessen menteni a régió turizmusát; most mutatkozik meg, mekkora a régió idegenforgalmi rezilienciája, azaz ellenálló képessége – mondta el a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója.

Sóvidék Galéria

Dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a BBTE turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója

Fotó: Horváth Alpár gyűjteménye

Sóvidék: fontos lenne az összefogás, másképp nem fog menni

Horváth Alpár úgy fogalmazott, jelen helyzetben fontos a próbatétel gondolata: most mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége és valószínű, hogy önerőből rövid távon látványos eredményeket nem lehet produkálni. „Külső segítséggel sem biztos, hogy látványos eredményeket lehet elérni. Viszont én bízom benne, hogy lassacskán, néhány éven belül azért újra tud épülni a sóvidéki turizmus.

Székelyföldnek nagyon is központi turisztikai vonzerejét jelentette a végveszélybe került parajdi sóbánya,

így természetes, hogy az egész régió idegenforgalmára, megélhetésére nagy mértékben rányomja a bélyegét a katasztrófa” – mondta a szakember.

Horváth Alpárt arról kérdeztük, meglátása szerint mi körvonalazódhat idegenforgalmi szempontból a jövőben, és milyen megoldások, lehetőségek nyílhatnak a helyzet valamilyen mértékű orvoslására. Az egyetemi oktató elmondta, a parajdi vendégéjszakák száma teljesítménymutatóként arra világít rá, hogy az úgynevezett fehér turizmusban

Parajd Hargita megye harmadik legforgalmasabb települése volt Tusnádfürdő és Csíkszereda után.

Mint magyarázta, a fehér turizmus azt a számot jelenti, ami a bevallott vendégéjszakák számaként megjelenik a statisztikában. „A turizmusról általában azt tudjuk, hogy látjuk az embereket mozogni, időnként tömörülnek bizonyos helyeken: a Gyilkos-tónál, Szent Anna-tónál, Békás-szorosban, alkalomadtán Csíksomlyón. Vannak látványosan keresett helyeink Hargita megyében vagy egész Székelyföldön. Ennek megfelelően a turizmusról alkotott véleményünk egyrészt az, amit látunk belőle a terepen, amikor éppen ott vagyunk.

A másik, amit minden év márciusában, áprilisában össze tudunk rakni az előző év statisztikai adataira támaszkodva” – magyarázta Horváth Alpár.

Sóvidék Galéria

Vészhelyzetből véghelyzet. A parajdi sóbányát teljesen lezárták csütörtökön

Fotó: Csató Andrea

Kifejtette, a statisztikákról azt kell tudni, hogy az Országos Statisztikai Intézet minden megyében településszintről, tehát közigazgatási alapegységek szintjéről begyűjti az információkat aszerint, hogy a hivatalosan bejegyzett, turisztikai minisztériumi tanúsítvány alapján működő vendéglátó egységek minden hónapban a vendégkönyv alapján összesítik és lejelentik, hogy hány turistát fogadtak, az ide érkezők hány vendégéjszakát töltöttek összesen – tehát ebbe az adathalmazba nem számítják bele az apró, egészen kis panziókat, vendégházakat. Ebből az információból akár havi bontásban, akár éves összesítésben készítik az éves rangsorokat a megyén belüli településeket illetően.

„Ennek alapján mondom azt, hogy Parajd a harmadik legforgalmasabb települése Hargita megyének. A turisták számát illetően Csíkszereda sokszor megelőzi Tusnádfürdőt, viszont a vendégéjszakák számát illetően Tusnádfürdő vezet.

Parajdnak viszont jóval nagyobb volt, és szerintem még ezután is jóval nagyobb lesz az úgynevezett »szürke vagy fekete forgalma« azoknál a vendégházaknál, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a turisztikai minisztérium nyilvántartásában. Tehát ezek a szálláshelyek szerepelnek a szálláshely-közvetítő portálokon, a Google Maps felületeken. A hivatalosan minősített egységek száma a legutóbbi, 2025 májusi információk alapján Parajdon elérte a 120-at. Egyébként nem föltétlenül talál a turisztikai minisztérium nyilvántartása az Országos Statisztikai Intézetnek a nyilvántartásával, de

a lényeg az, hogy Parajd volt az első helyezett a férőhelyek számát tekintve Hargita megyében, illetve harmadik helyezett a vendégéjszaka-szám tekintetében”

– magyarázta Horváth Alpár.

Már a tavaly is kiesés érződött az idegenforgalomban

Az egyetemi oktató kifejtette, ami a sóbánya bezárását illeti, már a tavaly látszott, hogy akár egy időszakos kiesés is jelentős visszaesést eredményezett a látogató-forgalomban. „Úgyhogy most a megoldásokon gondolkodva igazából abból lehet kiindulni, hogy

előre láthatóan elmarad az a vendégforgalom, amely a bánya látogatására, illetve a bányában való tartózkodásra támaszkodott.

Két alapvető szegmenst lehet elkülöníteni. Én ezt úgy szoktam nevezni, hogy a »szuszogók«, tehát akik szalinoterápiára érkeztek a parajdi sóbányába. Itt attól függően, hogy kinek mennyi ideje volt, vagy milyen egészségügyi ajánlást kapott, akár 8-10-12 nap is tartózkodást jelenthetett” – magyarázta a szakember. Kifejtette, tehát az a 12 belépés a bányába mondjuk egy főnél, az elvileg meg kéne feleljen 10-11-12 vendégéjszakának is valamely szálláshelyen, amely természetesen összeadódik a több hasonló motivációjú látogatónál. Azt is elmondta, elég nagy különbségek voltak a bánya látogatóforgalma és a parajdi vendégéjszaka-szám tekintetében.

Sóvidék Galéria

A parajdi sóbányába ömlő víz felülnézetből

Fotó: Haáz Vince

„A turisták nem feltétlenül csak Parajdon szálltak meg, hanem elképzelhető, hogy szomszédos településeken is, tehát a szomszédok idegenforgalmára is ki fog hatni a mostani katasztrófa.

Pont azért nem csak Parajdban kell gondolkodni, hanem az egész Sóvidékben. Hiszen pontosan a sóvidéki desztinációs együttműködés lesz képes a parajdiakat is megsegíteni. Természetesen van egy olyan gond is, hogy

Idézet
a bányászok nem fognak egyik napról a másikra hirtelen más munkát találni, és hirtelen átképezni magukat,

tehát nekik egy sokkal nehezebb helyzettel kell szembenézniük” – fejtette ki Horváth Alpár. Azt is kiemelte, remélhetőleg az állami szervek azért igyekeznek valamiféle segélyt kitalálni, legalábbis ilyen ígéretek hangzottak el a megyei tanácstól, a kormánytól, a pénzügyminisztérium részéről is, de a településen és a környéken természetszerűleg kétségbeesés érezhető, hiszen a helyiek nem csak a bánya beomlásától félnek, hanem gyakorlatilag az egész régió jövőképe kerül veszélybe. „Nyilván egy felfokozott érzelmi állapottal reagálnak a természeti katasztrófára,

Idézet
ami részben természeti, részben műszaki katasztrófának is tekinthető. Én magam nem tudom megítélni, hogy megakadályozható lett volna-e.

Az biztos, hogy már 2007 óta jelentek meg tanulmányok műszaki szakemberektől, akik foglalkoztak a bányabeomlás kockázataival, hiszen máshol is történtek hasonló esetek. Legutóbb 2010 decemberében szakadt be a marosújvári elárasztott bánya egy része. Itt Parajdon az a kérdés, hogy a sóhegy belsejében található többszintes bányarendszer milyen kockázatot fog jelenteni a felszíni mozgásformák számára, de ez a geológusok és geotechnikai szakemberek szakterülete” – mondta Horváth Alpár.

Idézet
A körvonalazódó válságmenedzsmentről szólva kifejtette, megalakult egy úgynevezett „válságkapszula” elnevezésű szakértői csoportosulás,

amit a Hargita Megyei Tanács elnöke hozott létre.

Sóvidék: vállalkozói, önkormányzati partnerségre van szükség

„Összeülünk, igyekszünk együtt gondolkodni, és valami pozitív üzenetet próbálunk a kétségbeesett parajdiaknak megfogalmazni. 2012-13 táján elindult Parajdon egy kezdeményezés: néhány panziós próbálkozott egy turisztikai desztinációs menedzsment egyesület megszervezésével, ez most rendkívül aktuálissá vált, most már jogi alapjai is vannak országos szinten, a 2022-ben elfogadott 86-ös sürgősségi kormányrendelettel.

Úgyhogy igazából a vállalkozói, önkormányzati partnerség tudja segíteni a hosszú távú kilábalást a jelenlegi helyzetből.

Nyilván most el lehet siratni a bányát, lehet nosztalgiázni, de Parajdnak bánya nélkül is meg kell tudnia élni” – mondta az egyetemi oktató. Hozzátette, egyébként nem csak a bányára támaszkodott eddig sem a turizmus, hiszen második nagy attrakciója Parajdnak a sószoros volt, ami természetvédelmi területen található turisztikai látványosság.

Idézet
„Egyébként fel lehet készülni akár egy jelentősebb sósvíz-szennyezésre az édesvízben, tehát a folyó további alsó szakaszán akár halpusztulás is történhet.

De turisztikai vonatkozásban nem csak a bányát sajnálom most igazából, hanem a szószorost is, ami ökoturisztikai tanösvénnyel ellátott jó kis szabadidős programlehetőség volt – ez jó darabig nem lesz látogatható biztonsági meggondolások miatt. Ahogy itt a geológusok mondják, a hidrogeológiai ablak keletkezésének kockázata miatt nyilván le kell zárni a területet, legfeljebb távolabbról lehet csodálni a helyet katasztrófaturistaként, de az nem segít anyagilag Parajdon” – mondta a szakember.

Sóvidék Galéria

A parajdi sóbánya bejárata. Egy korszak véget ért

Fotó: Haáz Vince

A jövedelem nagy része a bányából származott

Mint magyarázta, eddig a jövedelem nagy része a parajdi sóbányából érkezett: elsősorban attól az évi több mint 500 ezer látogatótól, tavaly már csak 470 ezer látogatótól, aki megvette a belépőjegyet. Ugyanígy bevételi forrás volt a bánya számára a sok szabadidős létesítmény, amit a cégek ott létrehoztak. „Nem látok bele a gazdasági körforgásokba, hogy mi minden termelődött számszerűleg, de elég sok pénzköltési lehetőség volt bent a bányában is; elsősorban azok használták, akik több napos tartózkodásra érkeztek Parajdra.

Idézet
A jövőben azoknak a létesítményeknek egy részét a felszínen újra lehet gondolni. Nyilván azt a hangulatot, amit egy bánya látványértéke jelent, semmiképp sem lehet pótolni. A kápolna sajnos a múlté lesz valószínűleg.

Most össze kell fogniuk a parajdi vendégfogadóknak, hogy közösen, akár külső segítséggel találják ki a saját jövőképüket” – fogalmazott Horváth Alpár. A számok alakulásáról szólva elmondta, Parajd havi forgalma 2023 januárjában így nézett ki: volt 3400 vendégéjszaka, ez a Hargita megyei 34 ezer vendégéjszakának éppen a 10%-a volt abban a hónapban.

Idegenforgalom számokban

Horváth Alpár számszerűsítette a forgalmat: 2019-ben 78 ezer vendégéjszakával a megye 530 ezer vendégéjszakás forgalmának 14,8 %-át adta, majd 2023-2024-ben 11% körül. 61 ill. 57 ezer vendégéjszakával.

2025 első három hónapjában összesen 7640 vendégéjszakát regisztráltak, közel 30%-kal kevesebbet, mint 2024 és 2025 hasonló időszakában.

A poszt-Covid időszakban 2023 volt Parajd csúcséve 61 ezer vendégéjszakával, 2020-tól eddig folyamatos növekedést mutatnak a számok. 2025 tehát már egyfajta hanyatlással indult, aminek okai között a település imázsában bekövetkezett változások is közrejátszhatnak. Igaz, hogy a megyei átlag is csökkent 2023-hoz képest 6,5%-kal.

A számok összességében Parajd 92 szálláshely-szolgáltató egységéből, 1453 férőhelyről gyűltek össze 2024-ben. Ebből 2 szálloda 136 férőhellyel, 16 kiadó szobás egység 163 férőhellyel és 70 panzió 1060 férőhelyel rendelkezett. A 92 szolgáltatón kívül még közel 30 egység szerepel a minisztérium újabb, 2025-ös nyilvántartásában, de bizonyára vannak még olyan egységek is, amelyek mindkét nyilvántartásból kimaradtak.

Horváth Alpárnak 2024-ben jelent meg tanulmánya a Székelyföld folyóiratban Üdülőhelyek és gyógyhelyek a székelyföldi megyék turizmusában címmel. Ebben kifejtette, 2022-ben Hargita megye forgalmában Csíkszereda Hargitafürdő helyi érdekű üdülőhellyel együtt foglalta el a második helyet a megyei rangsorban,

2021-ben viszont Parajd mintegy 4700 vendégéjszakával meghaladta a Hargitafürdőt is magába foglaló Csíkszereda forgalmát.

A sóbánya látogatottsága szempontjából a látnivalóra kíváncsi látogatók és a szalinoterápiás légúti kezelésre érkezők száma egyaránt jelentős volt (míg az előbbiek többsége nem föltétlenül szállt meg a településen, az utóbbiakra a többszöri belépés és részben a környéken történő éjszakázás volt jellemző). A település a megyei forgalomhoz 12-15%-kal járult hozzá, jócskán megelőzve a 8-9%-os részesedésű Székelyudvarhelyt, illetve a Gyilkos-tó helyi érdekű üdülőhelyet magába foglaló Gyergyószentmiklóst.

korábban írtuk

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél
Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél

Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 30., szombat

Tisztelgés a krumpli előtt

A Feleken található Brukenthal-kastély 2025. augusztus 30. és november 2. között, minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek ad otthont: a Krumplifesztiválnak.

Tisztelgés a krumpli előtt
Tisztelgés a krumpli előtt
2025. augusztus 30., szombat

Tisztelgés a krumpli előtt

2025. augusztus 30., szombat

Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt

Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.

Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt
Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt
2025. augusztus 30., szombat

Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt

2025. augusztus 30., szombat

Román buszgyár szállítja Déva első elektromos autóbuszait

Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.

Román buszgyár szállítja Déva első elektromos autóbuszait
2025. augusztus 30., szombat

Újabb erdélyi gyár zár be – remélhetőleg nem véglegesen

Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.

Újabb erdélyi gyár zár be – remélhetőleg nem véglegesen
2025. augusztus 30., szombat

Megölte a feleségét, majd öngyilkos lett egy férfi Kolozs megyében

A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.

Megölte a feleségét, majd öngyilkos lett egy férfi Kolozs megyében
2025. augusztus 29., péntek

Zsigmond Barna Pál: Marosvásárhely arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért

Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.

Zsigmond Barna Pál: Marosvásárhely arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért
2025. augusztus 29., péntek

Belefoglalták a város iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot

A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.

Belefoglalták a város iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot
2025. augusztus 29., péntek

Hétvégén még látogatható Ady és Csinszka egykori otthona

Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.

Hétvégén még látogatható Ady és Csinszka egykori otthona
2025. augusztus 29., péntek

MindFormers: a Transtelex felnagyította a Fidesz elleni skandálást

Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.

MindFormers: a Transtelex felnagyította a Fidesz elleni skandálást
2025. augusztus 29., péntek

Háztetőjavítást vállaló csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség

Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.

Háztetőjavítást vállaló csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség