Művelődési és tudományos programoknak is helyet ad az új kulturális központ
Fotó: Iskola Alapítvány / Facebook
Többéves pereskedés után elkezdődhet az építkezés az egykori Minerva részvénytársaság Brassai utcai területén. Az elképzelés szerint a belváros egyetlen üresen álló telkén erdélyi jelentőségű, többfunkciós művelődési és tudományos központot hoznának létre.
2025. május 29., 15:272025. május 29., 15:27
Többéves jogi csatározás, bürokratikus akadályok és a szomszédok ellenállása után zöld jelzést kapott a Minerva Kulturális Központ megépítése az egykori Minerva részvénytársaság Brassai utcai telkén. A tervek szerint a belvárosi Brassai Sámuel utca 5. szám és a Dávid Ferenc utca 4. szám alatt található, 1320 négyzetméter területű telken művelődési és tudományos központot hozna létre az Iskola Alapítvány. A tervekről Nagy Zoltán Levente, a központot létrehozó Iskola Alapítvány elnöke, valamint Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke csütörtök délelőtt sajtótájékoztató keretében számolt be.
Planetárium, konferenciaterem, kiállítótér is helyet kap a központ épületében
Fotó: Iskola Alapítvány / Facebook
Nagy Zoltán Levente elmondta, a civil szervezet 2018 elején vásárolta meg a Minerva Művelődési Egyesülettől a János Zsigmond Unitárius Kollégium mögött található területet a rajta álló öt, részben lelakott, részben pedig romos épületingatlant. Hozzátette,
Kifejtette, a tervek szerint továbbvinnék az 1920-ban létesült nyomda- és kiadóvállalat szellemi örökségét, az egykori részvénytársaság telkén erdélyi jelentőségű központot hoznának létre, amely kulturális, közösségi és tudományos és művelődési célokat is szolgálna.
Nagy Zoltán Levente (balra) és Tibori Szabó Zoltán sajtótájékoztatón ismerteti a létrehozandó Minerva Kulturális Központ terveit
Fotó: Iskola Alapítvány / Facebook
Tibori Szabó Zoltán a Minerva részvénytársaság történetét ismertetve, elmondta 1919 nyarán közadakozás indult egy olyan nyomda- és kiadóvállalat létrehozására azzal a céllal, ha Erdély elszakad Magyarországtól, ne szűnjön meg a magyar nyelvű oktatás és kultúra utánpótlása. A közösség összefogása példátlan volt, 653 erdélyi magyar ember tette össze a szükséges pénzt. Ebből az akaratból és társadalmi bizalomból született meg 1920-ban a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság. Rámutatott,
köztük a Pászortüzet és a Magyar Népet. A vállalat működésének a román államosítás vetett véget 1948. június 11-én. Tibori Szabó Zoltán elmondta, 2005-ben adódott az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek közösségei is visszakövetelhetik a vagyonukat, így az egyesület is visszaperelte a területet rajta található öt leromlott állapotú ingatlannal. „Most ezen a telken valósul meg az Iskola Alapítvány jóvoltából és finanszírozásával az a kortárs művészeti központ, amely reményeink szerint a város egyik meghatározó kulturális tere lesz.
– fejtette ki Tibori Szabó Zoltán.
Nagy Zoltán Levente felidézte, a tervezési munkálatok hamar megkezdődtek, azonban a kivitelezés elindításáig hosszú évekig tartó jogi procedúra következett. A beruházást több per is hátráltatta, amelyek főként a szomszédos ingatlanok tulajdonosaival kialakult konfliktusokból eredtek. A hivatalos engedélyeztetési folyamat sem ment zökkenőmentesen: több alkalommal kellett újrakezdeni a területrendezési eljárást. Mint fogalmazott, az egykori Minerva nyomda telkén megvalósuló beruházás a civil összefogás és következetes kitartás eredménye.
A Minerva székháza Kolozsváron, a Brassai utcában, a két világháború között
Fotó: Minerva.org.ro
Az Iskola Alapítvány elnöke elmondta, a komplexum három különálló épületrészből áll majd. A Brassai utca felőli szárny öt szintes lesz, két mélygarázzsal, amely fölött irodák és
Ez a tér alternatív oktatási lehetőségeket kínál majd a város iskoláinak.
A Dávid Ferenc utcai oldalon, műemléki előírások szerint, megtartják a régi homlokzatot, mögötte pedig a 18. századi pincét restaurálják. Ebben a részben egy kávézó, az emeleten pedig vendégszobák és műtermek kapnak helyet, célja, hogy rövid távú alkotói programoknak és csereprogramoknak is helyet adjon.
A hátsó részben tervezik a kortárs művészeti központot kialakítani: az emeleten kiállítótér, a földszinten konferenciaterem, a föld alatt pedig egy raktár, amely hagyatékok tárolására és feldolgozására szolgál majd. Hozzátette, a három épületrészből álló projekt becsült költsége 3,3 milliárd forint, amelyet a magyar kormány biztosít. A munkálatok 2025 júniusában kezdődnek, az átadást 2027 decemberére tervezik.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balesetben életét vesztette vasárnap a Transzalpina magashegyi úton egy argentin és egy magyar motoros. Egyikük utasa többszörös sérüléseket szenvedett, a nőt mentőhelikopterrel szállították a nagyszebeni sürgősségre.
Biztonságba került három ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól, miután eltévedtek a hegyekben; egyikük állapota kritikus.
Elkezdődött egy újabb erdélyi autópálya-szakasz megépítése a Brassó megyei Felsőszombatfalva és Fogaras között.
A Tárnica-tóba fulladt vasárnap egy 20 éves fiatalember – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) igazgatója.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!