A régészeti munkálatok során feltárt egyik sír
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. A Sepsi Aréna építése során végzett leletmentesítési munkálatok közben a felszínre került nyughelyek azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
2025. január 23., 13:572025. január 23., 13:57
2025. január 23., 14:422025. január 23., 14:42
Tíz, viszonylag jó állapotban megmaradt emberi sírhelyre bukkantak az archeológusok, a legrégebbi nyughely akár 3500 éves is lehet, és a szakemberek szerint vezetők, az akkori társadalom elit osztályához tartozó személyek maradványait találták meg a régészeti munkálatok során, legalábbis erre utalnak az emberi a csontok mellett látható használati eszközök, aranydíszek.
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével.
A leletmentesítés helyszíne
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Többek között négy sírban összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét is megtalálták.
A párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
Az őskori lósírokat tavaly októberben mutatta be a múzeum Facebook-oldalán megjelent értekezésében Puskás József régész, a minap pedig a korai bronzkorból, illetve a kései bronzkor kezdetéről fennmaradt emberi sírokról írt tanulmánya is megjelent. A legkülönlegesebbeknek a Kr. e. 1750–1300 közötti időszakra tehető nyughelyeket nevezte, mert a bronzkor középső időszakában (Wietenberg-kultúra, i. e. 2100–1600) Erdélyben a hamvasztás volt elterjedve mint temetkezési szokás, a hamvakat pedig urnában ásták el egy arra kialakított helyen ásott gödörben. Erre utaló maradványokat találtak többek között Torján, Besztercén, vagy Marosludason – írta a szakember.
A holttestek eltemetése a Kárpátokon-kívüli népek megjelenéshez köthető a kései bronzkorban (1600–1200 között, i. e.), de a mai Moldva területén már a középső bronzkorban is temettek (Monteoru-kultúra), és ez, valamint a sírokban talált tárgyak a Kárpátokon kívüli népeknek a Kárpát-kanyaron belülre való vándorlására utal – tette hozzá.
Különlegességnek számítanak a csontvázak mellett találtak edények – a régész szerint áldozati edények, amelyekbe ételt vagy italt helyeztek – brosstűk, őskori arany ékszerek, amelyek a nők hajfonatait díszíthették. „Olyan kontextusban találtuk ezeket, ahogy használták őket” – emelte ki a leletek jelentőségét a múzeum munkatársa.
Ilyen és ehhez hasonló edények voltak a sírokban
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Puskás József elmondta, hogy radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, ami alapján van egy „100-150 éves átfedés” az emberi nyughelyek és az ugyanott talált lósírok között. Mint arról korábban beszámoltunk, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Puskás József szerint a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonló maradványokat.
A sírokban talált arany dísztárgyak darabja
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szaravasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket. „Épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról van szó” – mondta akkor a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiségek lovairól volt szó.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról a régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európai szintű rendőrségi körözés indult két 16 éves Szilágy megyei lány felkutatására, akik néhány nappal ezelőtt hazaindultak egy zsibói iskolából, ám nem érkeztek haza.
Nekünk is feladatunk naponta megvívni a harcunkat a kulturális örökségünkért és keresni a lehetőségeit annak, hogy miként tehetünk még többet közösségeink, a magyar közösségünk megmaradásáért – mondta Zsigó Róbert.
A hagyományokhoz hűen szőlőszentelést tartottak a Gyulafehérvári Érsekség szőlősében Szent Vince napján, január 22-én. A szőlőszentelés a szőlőmetszés és a tavaszi remények jegyében végzett áldás.
A Maros Megyei Tanács szerdán bejelentette, hogy átszervezés miatt ideiglenesen bezárja a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság alárendeltségében működő, neuropszichiátriai fogyatékkal élő gyerekeket ellátó négy marosvásárhelyi központot.
A Kolozs megyei hegyimentők 2024 folyamán 253 bevetésen vettek részt, és 307 személyt mentettek meg.
Megkezdték az úgynevezett okoskukákhoz való belépéshez használatos mágneskártyák szétosztásának második körét, a lakosság hamarosan újabb két lakótelepeken használhatja a digitális szelektív hulladékgyűjtőket – közölte szerdán az aradi városháza.
Egy aradi középiskolás arra használta a mesterséges intelligenciát, hogy meztelen képeket készítsen osztálytársairól. Az ügyben megszólalt az igazságügyi tárca államtitkára.
Megindult a termelés a Knauf dicsőszentmártoni üveggyapotgyárában – tájékoztatott a német vállalat.
A Maros megyei szociális felügyeleti ügynökség felszólította a Maros megyei gyermekvédelmi igazgatóságot, dolgozzon ki egy vészhelyzeti tervet, és 30 napon belül költöztesse el a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ 63 lakóját.
A Brassó megyei ügyészek a keddi házkutatások nyomán őrizetbe vettek két ágostonfalvi köztisztviselőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy jogtalanul nyújtottak szociális segélyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!