„Szerdán délután a nagykárolyi városháza előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem kutyák nélküli falu. (Román kifejezés, ami azt jelenti: nem gazdátlan porta – szerk. megj.) Torkig vagyunk Magyarország kétszínűségével, a Romániával szembeni területi követeléseivel, a megannyi diplomáciai játszmáival, és a magas rangú közméltóságainak nemhivatalos látogatásaival” – olvasható Mihail Târnoveanu egyik bejegyzésében, amelyben természetesen nem szolgál magyarázattal arra, hogy Budapest mikor formált területi követelést Romániával szemben.

A magyarokkal és Magyarországgal szembeni gyűlöletét egyáltalán nem leplező aktivista arra kér „minden román hazafit”, hogy hozzá hasonlóan utazzanak Nagykárolyba, jelenjenek meg a szoboravató ünnepségen, és tiltakozzanak a „magyar irredentizmus” ellen. Ezzel egy időben a „határok megerősítése” szándékával utazik a magyar–román határ mentén fekvő partiumi városba a Nemzet Útja vezetője. Mint ismert, nacionalista társával együtt Mihail Târnoveanu zavarta meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét tavaly a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi rendezvényén, amelyen román nyelvű molinót feszítettek ki a következő felirattal: „Van, ami örök: Erdély román föld”.

Az eseményen – fővédnökként – felszólal Novák Katalin köztársasági elnök, üdvözlő beszédet mond Kovács Jenő polgármester, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes, az alkotást megáldja Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök és Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök.

korábban írtuk

„Erkölcsi kötelezettség”: Püspökladányban készülő Kölcsey-szobrot állítanak fel tavasszal Nagykárolyban

Már szinte teljesen elkészült Püspökladányban a Kölcsey Ferenc alakját ábrázoló bronzszobor, amelyet Nagykárolyban helyeznek el a tavasz folyamán – tudósított a püspökladányi Ladány TV.

Kovács Jenő polgármester a szerdai ünnepség alkalmából hangsúlyozta, hogy a nagykárolyiak csak olyan személyeknek szeretnének szobrokkal emléket állítani, akik ott éltek, alkottak, dolgoztak – ha rövid ideig is – a városban. Az RMDSZ-es elöljáró szerint ezzel az indíttatással kerül ki a város közterületére a Kölcsey-szobor és ehhez az elvhez ragaszkodva avatják fel a nyár folyamán Aurel Popp festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus szobrát is. (Aurel Popp Érkáváson született és Nagykárolyban végezte középiskolai tanulmányait; a közös szülőföld kapcsán ismerkedett meg Ady Endrével, s a barátságuk emléke okán felvállalta az érmindszenti Ady-emlékház felújíttatásának ügyét is.

„Olyan emberek voltak ők, akik együtt éltek, nemzetiségtől függetlenül barátok voltak és a kölcsönös tisztelet nyelvén beszéltek egymásról. Hiszek abban, hogy ma is ilyen emberek élnek Nagykárolyban. Olyan román, magyar, sváb, roma vagy más nemzetiségűek, akik tisztelik egymás múltját, kultúráját, nyelvét és a kölcsönös tisztelet jellemzi megnyilvánulásaikat is” – harangozta be a szerdai szoboravatást a szatmári város polgármestere, arra biztatva minden nagykárolyit – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül –, hogy menjen el és vegyen részt az eseményen, a helyi közösség ünnepén. Lapunk értesülései szerint egyébként Novák Katalin hamarosan visszatér Erdélybe, részt vesz ugyanis a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Tervben van ugyanakkor egy nagyszebeni látogatás is, amelyen Klaus Iohannis román államfővel találkozna a magyar köztársasági elnök.

Mint arról beszámoltunk, a Nagykárolyban felavatandó alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette. Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.

Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.

korábban írtuk

Régi álom válik valóra: Kölcsey-szobrot állítanak Nagykárolyban

Nagykároly önkormányzata szerdai ülésén fogadta el azt a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a partiumi városban.