„Erkölcsi kötelezettség”: Püspökladányban készülő Kölcsey-szobrot állítanak fel tavasszal Nagykárolyban

„Erkölcsi kötelezettség”: Püspökladányban készülő Kölcsey-szobrot állítanak fel tavasszal Nagykárolyban

Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette el Kölcsey Ferenc ülő szobrát, amelyet Nagykárolyban állítanak fel a tavasszal

Fotó: Ladány TV

Már szinte teljesen elkészült Püspökladányban a Kölcsey Ferenc alakját ábrázoló bronzszobor, amelyet Nagykárolyban helyeznek el a tavasz folyamán – tudósított a püspökladányi Ladány TV. Győrfi Lajos szobrászművész nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a partiumi város számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.

Kiss Judit

2023. január 19., 21:442023. január 19., 21:44

2023. január 20., 09:572023. január 20., 09:57

Az alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás támogatásával készül.

A 165 centiméter magas ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette, a szobor ünnepélyes avatására a tervek szerint április 11-én, a magyar költészet napján kerül sor Nagykárolyban.

A Sárrétudvariban élő Lendvai Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Ladány TV műsorában elmondta, küldetésüknek érzik, hogy emlékeket állítsanak a magyarságnak Kárpát-medence-szerte. „Nagykárolyi születésű lévén jött az ötletem, hogy szobrot állítsunk. Tudtam róla, hogy két Kossuth-szobor került beolvasztásra Trianon következményeként, és egy Kölcsey-szobor is erre a sorsra jutott, ezért jutottunk el mostani a szobor tervének gondolatához” – mondta Lendvai Csaba.

Az alapítvány vezetője hozzátette, a nagykárolyi lakosság és a partiumi város vezetősége is pozitívan fogadta az elképzelést. Nagykároly önkormányzata egyébként tavaly márciusban fogadta el a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp képzőművész alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a szatmári városban.

A tervről és megvalósításáról Kovács Jenő, Nagykároly RMDSZ-es polgármestere akkor a Krónikának elmondta, a város lakóinak régi álma volt, hogy ismét legyen Kölcsey-szobor a mintegy 21 ezer lelkes, 54 százalékban magyarok lakta településen.

Bár Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a település büszke rá, hiszen a költőóriás, himnuszunk szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1833 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. A város emlékszik a régi Kölcsey-szoborra, amelyet gróf Károlyi István Kallós Ede szobrászművésszel készíttetett el. A másfélszeres életnagyságú szobrot 1897-ben avatták fel a Károlyi-kastély kertjében.

korábban írtuk

Régi álom válik valóra: Kölcsey-szobrot állítanak Nagykárolyban
Régi álom válik valóra: Kölcsey-szobrot állítanak Nagykárolyban

Nagykároly önkormányzata szerdai ülésén fogadta el azt a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a partiumi városban.

A szobrot először 1933-ban, majd pedig 1934-ben megrongálták, a második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, aminek nyomán a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.

„Nem is új gondolat ez, hanem tulajdonképen az egykori szobor újraállítása. Azért valósítjuk meg, mert erkölcsi és lelki kötelezettségünknek is érezzük. Most van a Himnusz megírásának bicentenáriuma, ez is nagy lelki felhatalmazást adott, hogy ebbe az irányba induljunk el” – mondta Lendvai Csaba. Győrfi Lajos szobrászművész úgy fogalmazott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét. „Ülő szobrot kértek, a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt találtunk helyszínt számára.

A régi, öt méteres, szintén ülő Kölcsey-szobrot sajnos eltüntették. Most, több mint 100 év múlva nyílik lehetőség arra, hogy egy új ülő szobrot készítsünk a város számára” – mondta a művész.

Hozzátette, azért is fontos a nagykárolyi helyszín, mert a költő szülőhelye, a Szatmár megyei Sződemeter közel van, a Kölcsey-birtokok ebben a régióban voltak, itt élte fiatalkorát a Himnusz költője. És Nagykárolytól a kelet-magyarországi, az ukrán határ mentén fekvő Szatmárcseke sem esik messze, 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc; itt fejezte be a Himnuszt 1823. január 22-én.

Nagyváradon és Székelyudvarhelyen is közösen szavalják a 200 éve írt Himnuszt
A Himnusz közös szavalására hív mindenkit a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Idén január 22-én, a magyar kultúra napján egyúttal a Himnusz 200. évfordulóját ünneplik; 1823-ban ezen a napon, Szatmárcsekén tisztázta le Kölcsey Ferenc a magyarság nemzeti imádságának kéziratát. A kulturális tárca közleményében hangsúlyozta, ez a jeles évforduló a nemzeti kultúra közösségmegtartó erejére, a magyarság kulturális örökségének megőrzésére, fenntartásának fontosságára és védelmére emlékeztet. A magyar kultúra napján, január 22-én 17 órától az állami megemlékezés után az Országház főlépcsőjén a 200. évfordulót szimbolizálva 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli – szavalja majd a nemzeti imádságot Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen. Ezzel egy időben négy határon túli helyszínen: Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, a felvidéki Nagymegyeren és a délvidéki Zentán, valamint a megemlékezéssorozat kiemelt helyszínein: Kölcsey egykori lakhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa Veszprémben is ugyanebben az időpontban szavalják majd a Himnuszt. A közlemény szerint a határon túli és hazai helyszínekről az MTVA élő körkapcsolásban jelentkezik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja