Potápi a marosvásárhelyi tanévzárón: a Sapientia a szülőföldön boldogulásra sarkallja a magyarságot

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Potápi Árpád János szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legnagyobb sikere az, hogy eredményei révén az erdélyi magyarság megmaradását szolgálja, arra sarkallja az itteni magyarokat, hogy boldogulásukat szülőföldjükön keressék.

MTI

2022. június 25., 16:342022. június 25., 16:34

2022. június 25., 18:472022. június 25., 18:47

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton beszélt erről Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE tanévzáró ünnepségén, a tanintézet 21. tanéve végzős évfolyamának ballagásán.

A politikus gratulált az egyetem tanárainak és hallgatóinak ahhoz, hogy a Sapientia megkapta a román felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség (ARACIS) legmagasabb szakmai besorolását: a kiemelt bizalmi minősítést. Azt ígérte, Magyarország kormánya a továbbiakban is hozzájárul mind a nagyobb építkezések, mind a működés forrásainak biztosításához.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Potápi Árpád János rámutatott: az idézettség, a tudományos fokozatok, az elnyert díjak számszerűsíthetők, de ugyanilyen fontos az egyetem működésének nehezebben mérhető hozadéka.

Idézet
Ha a Sapientia közössége megmarad a szülőföldjén, akkor feltételezhető, hogy megtalálták itt számításukat, boldogok és elégedettek azzal, amit Erdély ma nyújtani tud. Fontos mutatója lesz ennek az idei népszámlálás eredménye is”

– jelentette ki a nemzetpolitikai államtitkár, aki szerint a cenzus nemzetiségi, anyanyelvi és felekezeti adataiból következtetni lehet majd arra, mennyire elégedett szülőföldjén az erdélyi, partiumi, bánsági magyarság. Megállapította: a több mint két évtizede alapított EMTE működése egy emberöltőhöz közeledik, ami számvetésre és további célok kitűzésére késztet.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Legyen a célunk a szülőföldjén sikeres, boldog és elégedett magyarság. Magyarország kormánya részéről a szülőföldön való megmaradást egy erős intézményrendszer kiépítésével tudjuk támogatni. Ez a bölcsődétől, óvodától az egyetemig segíti azt, hogy az új nemzedék anyanyelvű közegben nőhessen fel, ismerhesse meg a kultúráját és szerezhessen versenyképes tudást” – mondta a nemzetpolitikai államtitkár, ugyanakkor arra biztatta a végzősöket, ismerjék meg szülőföldjüknek azon szépségét, amely minden magyart Erdélybe vonz.

Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora arról beszélt, hogy az elért szakmai minősítés kötelezettség is, egy olyan szint, amelyet most már meg kell tartania az egyetemnek ahhoz, hogy aulája évtizedek múlva is tele legyen hallgatókkal.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Kifejtette:

az erdélyi magyarságra összpontosító intézményként a Sapientia „regionális” egyetem, de ezt szakmai, tudományos, kutatási tekintetben nem engedheti meg magának, hiszen teljesítményét mindig a romániai és az európai egyetemekkel fogják összemérni.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Kató Béla erdélyi református püspök, az egyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány elnöke az ünnepségen elmondta: az alapítók – az erdélyi magyar történelmi egyházak – célja az volt, hogy szülőföldjén biztosítsanak teljes körű anyanyelvű felsőoktatást az erdélyi magyarságnak, olyan, Európában is elismert magyar értelmiséget képezzenek, amely meg tudja teremteni ennek a régiónak a gazdasági, kulturális közösségi életét.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Vállalt feladata teljesítéséhez a Sapientia „folyamatosan és programszerűen” mindig megkapta a magyar kormánytól azt, amire szüksége volt – mutatott rá az alapítvány elnöke.

A Sapientia EMTE-t és a vele partnerségben működő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) évente 4,5 milliárd forinttal támogatja a magyar állam. A 2001-ben alapított intézményben jelenleg 2245 diák tanul 32 alap- és 12 mesterszakon, a következő tanévtől pedig újabb mesterszakkal bővül az oktatási kínálat.

korábban írtuk

Református bölcsőde után katolikus óvodai napközi létesült Nyárádszeredában
Református bölcsőde után katolikus óvodai napközi létesült Nyárádszeredában

A magyar kormány támogatásával sikerült a bölcsődétől az egyetemi szintig terjedő teljes magyar oktatási struktúrát kialakítani Erdélyben – mutatott rá Potápi Árpád szombaton, miután Nyárádszeredában felavatták a római katolikus óvodai napközi otthont.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 27., kedd

Indul a visszaszámlálás: a hétvégén megnyitják a várva várt körgyűrűt Élesden

Augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órakor átadják a forgalomnak az élesdi körgyűrű valamennyi szakaszát, tehát a teljes nyomvonalon lehet majd közlekedni a Bihar megyei kisvárost kikerülő új aszfaltcsíkon.

Indul a visszaszámlálás: a hétvégén megnyitják a várva várt körgyűrűt Élesden
2024. augusztus 27., kedd

Vízi jármű lett az autóból a Kolozsvárt elárasztó felhőszakadás idején

Heves felhőszakadás csapott le kedden délután a kincses városba, számos helyen okozva fennakadást az autóforgalomban.

Vízi jármű lett az autóból a Kolozsvárt elárasztó felhőszakadás idején
2024. augusztus 27., kedd

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak

A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak
2024. augusztus 27., kedd

A deszkások helyett egyelőre csak az új skate park költségei ugranak nagyokat Brassóban

Az eredetileg tervezett összeg kétszeresére ugorhatnak az ország legnagyobb gördeszkaparkjának megvalósítási költségei Brassóban.

A deszkások helyett egyelőre csak az új skate park költségei ugranak nagyokat Brassóban
2024. augusztus 27., kedd

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne az új csíkszeredai főkonzul

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja – közölte a diplomata a kedden Csíkszeredában tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne az új csíkszeredai főkonzul
2024. augusztus 27., kedd

Kéztöréssel végződött a megválasztott polgármester és a főépítész vitája egy Hargita megyei településen

Kéztöréssel került kórházba kedden Maroshévíz megválasztott polgármestere, Sebastian Buzilă, miután fizikai összetűzésbe került a Hargita megyei város főépítészével.

Kéztöréssel végződött a megválasztott polgármester és a főépítész vitája egy Hargita megyei településen
2024. augusztus 27., kedd

Erős széllökések által kísért záporok várhatók több erdélyi megyében

Szerda reggelig viharok várhatók Erdélyben, a hegyvidéken, Moldvában és Munténia északi részén – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős széllökések által kísért záporok várhatók több erdélyi megyében
2024. augusztus 26., hétfő

Egyik napról a másikra változhat a hőmérséklet szeptember elején

Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.

Egyik napról a másikra változhat a hőmérséklet szeptember elején
2024. augusztus 26., hétfő

Hiba csúszhatott a nyugdíj-újraszámítási folyamatba egy erdélyi megyében, leállt több ezer végzés kézbesítése

Több mint 5000 nyugdíj-újraszámítási végzés kikézbesítését állította le a Fehér megyei nyugdíjpénztár, miután felmerült a gyanú, hogy tévedés csúszott be.

Hiba csúszhatott a nyugdíj-újraszámítási folyamatba egy erdélyi megyében, leállt több ezer végzés kézbesítése
2024. augusztus 26., hétfő

Hasonlított is meg nem is a járványügyi védekezés a 18-19. században a mostanihoz Erdélyben és Magyarországon

A járványövezetekből érkező leveleket lyuggatással és füstöléssel, a pénzérméket ecetes vízzel fertőtlenítették a 18-19. században Erdélyben és Magyarországon, és az országba érkezőknek legkevesebb 21 napot vesztegzárban kellett tölteniük.

Hasonlított is meg nem is a járványügyi védekezés a 18-19. században a mostanihoz Erdélyben és Magyarországon