Törvénymódosítás a szórvány problémáira

Klaus Johannis államfő arra hivatkozva küldte vissza a parlamentnek a 2011/1-es tanügyi törvény módosítását, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz. Az elnöki indoklás szerint a tanügyi törvény 61-es bekezdésének új változatában a jogalkotó új fogalmat használ, a nyelvi kisebbség fogalmát. A szöveg elemzésekor azonban kiderül, hogy a jogszabály a nemzeti kisebbségekről beszél, a nyelvi kisebbség fogalmát pedig nem határozza meg – véli Johannis.

korábban írtuk

Johannis szerint tisztázásra szorul a nyelvi kisebbség fogalma

Visszaküldte újbóli megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis elnök a 2011/1-es számú tanügyi törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz.

Az államfő tehát kéri, hogy a törvényhozó testület az újbóli megfontolás során pontosan határozza meg a nyelvi kisebbség fogalmát. Az államfő kifejti, tisztázásra szorulnak bizonyos fogalmak, valamint az oktatási struktúrák alapításának, átszervezésének és felszámolásának metodológiájára vonatkozó részek, mert jelen formájában a jogszabály zavart kelthet azok körében, akik a törvény végrehajtásáért felelnek, ez pedig az oktatás minőségét rontaná.

Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor lapunknak elmondta, a tavaszi parlamenti ciklus utolsó napjaiban szavazták meg a tanügyi törvény módosítását, ami lehetővé tette volna, hogy az oktatási minisztérium szakosztályainak belegyezésével a nemzeti és nyelvi kisebbségek esetében megalakulhassanak a minimális létszám alatt is az osztályok.

– fogalmazta meg a politikus. Rámutatott, az államfő indoklásában a „legabszurdabb”, hogy a nyelvi kisebbség kifejezést kifogásolta, hiszen a parlamenti bizottságokban a román politikusok egyetértésével foglalták bele éppen azért, hogy érvényes lehessen azokra a románokra is, akik a magyar többségű településeken élnek, és sok esetben a szórványmagyarsághoz hasonló gondokkal szembesülnek, például Székelyföldön vagy a Partiumban.

– mondta Novák Csaba Zoltán. Miután az államfő a módosítást visszaküldte, a parlamentben az őszi ciklusban újra elő kell venni, tanévkezdéskor pedig újra nehézségekbe ütközik a minimális létszám alatti osztályok megalakítása akkor is, ha ezek létrejötte indokolt, szögezte le a szenátor.

„Ez elodázza, de nem szünteti meg a lehetőséget, hogy az új törvénnyel a jelenlegi nehéz helyzeten próbáljunk változtatni” – mondta Novák Csaba-Zoltán. Kifejtette, az elmúlt öt-hat évben akut tankönyvkrízis volt Romániában, a kisebbségek, és a kis létszámban megjelenő tankönyvek esetében még súlyosabb volt a helyzet, ezt az állapotot szerették volna megszüntetni az új tankönyvtörvénnyel.

A politikus emlékeztetett, a jogszabály elfogadását számos vita kísérte, az RMDSZ igyekezett úgy módosítani, hogy minél inkább „bebástyázza” a magyar nyelven kiadott tankönyvek helyzetét, hogy azok gyorsabban kerülhessenek a diákokhoz.

– mondta a Maros megyei szenátor. Rámutatott, a jogszabályt újra kell gondolni, és át kell mennie a törvényhozáson, ez elodázza a „fennálló nehéz helyzet változtatását”. A politikus ugyanakkor rámutatott, az oktatási minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkársága próbálja az elmúlt években a tankönyvkiadásban tapaszt mulasztásokat orvosolni. Ígéreteik szerint a következő tanévtől a magyar gyerekeknek több tankönyv áll majd a rendelkezésére, mint az elmúlt években.

Több tankönyvtervezet, kézirat elkészült, és a kiadóknál hever, különböző okokból nem nyomtatták, nem terjesztették, ezt próbálják most beindítani. A 0–5. osztályosok számára pótlásokra van szükség, a hatodik osztályosoknak pedig új tankönyvekre az új tanterv alapján. A szenátor úgy összegzett, az államelnök az utóbbi időszakban minden stratégiai témában elfogadott törvényt vagy módosítást visszaküld, különböző, a rendelkezésére álló eszközökkel akadékoskodik. „Ez mélységesen sajnálatos, nem kellene a tanügy fontos kérdéseit aktuálpolitikai kontextusban kezelni pusztán azért, hogy a kormányzást ellehetetlenítsék” – szögezte le Novák Csaba Zoltán.