Ezt követően viszont megváltozott a helyzet, és az euroatlanti térségben egyre erősebbé vált a politikai színpad privatizálása, azaz a nem állami jellegű és politikai elszámoltathatósággal nem rendelkező tényezők ideológiának tűnő mázzal leöntött harca. Ez a helyzet a politikai építkezés kezdeti fázisában lévő Kelet-Közép-Európában az ideológiaépítés fáradságos munkája alóli felmentést adó politikai pragmatizmus eluralkodásához vezetett” – vázolta a külső tényezők hatását a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.

Elszalasztott történelmi esély

Pászkán Zsolt szerint Markó Béla azt az illúziót kergette, vagy – egyfajta púderként – azt a látszatot keltette, hogy az RMDSZ-nek van politikai, gazdasági, társadalmi mozgásteret növelő képessége és lehetősége. „Ezt talán az adhatta volna meg, ha az RMDSZ az 1990-es évek elején még meglévő majdnem egymilliós szavazóbázisra támaszkodva végrehajtja azt, amihez a romániai költségvetési támogatáson túlmenően magyarországi erőforrások is rendelkezésére álltak. Nevezetesen a választói kataszter létrehozása és egy valódi, a romániai magyar társadalom egészét átfogó előválasztási rendszer kialakítása, melynek végeredménye egy valódi parlamentként működő RMDSZ lett volna, ahol előre hozott politikai versengésben dőlt volna el, hogy milyen politikai összetételű magyar válogatott vág neki a romániai választásoknak. Ma már nem tudjuk, hogy ez más végeredményt hozott volna-e, de

– fogalmazott a Krónikának az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző.

Egyneműsödés, elpártosodás

Pászkán Zsolt szerint Kelemen Hunor már egy kényszerpályán mozgó RMDSZ-t örökölt meg, és ebből kiútként az illúziókkal való leszámolás, a már említett „púdermentes pragmatizmus” által jellemzett politikai pályát választotta, ami viszont az RMDSZ politikai „egyneműségével” és a fokozatos „elpártosodással” is járt. „Az ideológiai irányzatok, az úgynevezett platformok papíron még léteznek a szervezeten belül, de súlyuk és befolyásuk a szervezet irányvonalára átláthatatlan és szinte kimutathatatlan” – tette hozzá Pászkán.

Azon kérdésünkre, hogy mitől ennyire stabil Kelemen Hunor elnöki pozíciója, a szakértő azt mondta: a jelenlegi RMDSZ-vezető helyzetének stabilitását a szövetség fentebb említett „egyneműsödése” adja. Kiemelte:

– mondta a politikai elemző.

Felvetettük Pászkán Zsoltnak, hogy az RMDSZ-nél az erdélyi magyar liberálisok, baloldaliak a túlzott nemzeti vonalat, a radikálisok pedig a liberális „elhajlást” kifogásolják. Besorolható-e ideológiailag a Kelemen Hunor vezette RMDSZ? – kérdeztük.

és az RMDSZ sem tudta vagy akarta kivonni magát az euroatlanti térséget jellemző ködösítő, ugyanakkor inkoherens politikai aktivizmusoknak megfelelni akaró fősodor által meghatározott keretekből.