Magyarországi diákok a kastély bejáratánál. Jól érezték magukat Koltón
Fotó: Makkay József
A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. 2024 májusában 1300 látogatója volt, üzemeltetői a nyári hónapokban turistacsúcsra számítanak. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.
2024. június 23., 10:082024. június 23., 10:08
Az utóbbi évtizedek legjelentősebb máramarosi magyar kulturális megvalósítása a koltói Teleki-kastély felújítása, és korszerű múzeumként történő működtetése. Újságíróként végigkísérhettem az épületfelújítás és múzeumi berendezés különböző stációit, így belülről láttam a megfeszített munkát, ami a magyar érdekeltségű kulturális projekt elfogadtatásával és kivitelezésével járt. Csendes Lajos polgármester sokszor kilincselt bukaresti kormányhivatalokban, amíg a közel 1,4 millió eurós pályázati forrást megítélték a község számára, és 2017. végén elkezdődhettek a munkálatokat.
A 2020-ban elhelyezett háromnyelvű tábla a felújított kastély falán
Fotó: Makkay József
Három évvel később,
De ahogy mondani szokás, minden jó, ha a vége jó: a szalagvágás másnapján elkezdődött a Teleki család történetét, és a fő attrakciót jelentő – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézesheteit bemutató – kiállítások anyagainak összegyűjtése, feldolgozása, és az állandó tárlatok előkészítése. A kiállítás legutolsó részlete tavaly októberben nyílt meg: az évek során a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal történő együttműködés gyümölcsöző szakmai kapcsolattá vált.
Könyves Tímea muzeológus kalauzolja végig a vendégeket a kiállítási tereken
Fotó: Makkay József
A mai Koltó központja sokszor búcsújáró helyhez hasonlít, annyi vendég érkezik zömében Magyarországról, de szép számmal jönnek Erdélyből is diákok, főleg amikor az Iskola másként hetet tartják a különböző megyék oktatási intézményeiben. Ottjártamkor egy budapesti kollégium diákjai kószáltak a kastély körüli tágas parkban. Szóba elegyedve velük kiderült, először járnak Erdélyben: a Nagyvárad–Szatmárnémeti–Nagybánya-útvonalon érkeztek, és mindhárom városban időztek, szétnéztek tanáraikkal, illetve egy itteni iskola vendégfogadóival. Az egyik fiatalember elismerően szólt a múzeum kínálatáról: azt mondta, hogy a hasonló tematikájú budapesti vagy bécsi múzeumok sem érdekesebbek, a budapesti csapat remekül érezte magát Koltón is.
Koltói szövőszék a tájegység néprajzi örökségét bemutató kiállításon
Fotó: Makkay József
Amint a magyarországi autóbusz kiállt a kastélykert előtti parkolóból, helyébe egy székelyföldi csapat érkezett. A múzeum idegenvezetői feladatait ellátó Könyves Tímea már várja a vendégeket a kastély bejáratánál. A nagyobb csoportok előzetesen bejelentkeznek, így a múzeum két főállású alkalmazottja – Könyves Tímea és az intézmény gondnoka, Szász Imre – megosztja a vendégek kalauzolásával járó feladatokat, ezzel sikerül kezelni a torlódásokat. Csendes Lajos, Koltó újraválasztott polgármestere a Krónikának elmondta, hogy márciusban 1301 látogatója volt a Teleki-kastélynak, a vendégszám hónapról hónapra nő.
a kommunisták által kisajátított koltói kastélyban.
Szendrey Júlia és Petőfi Sándor esküvői ruhájának élethű mása
Fotó: Makkay József
Miután a kis múzeumot megnyitották, a vidék magyar vonzerejévé vált, ahova már az 1970-es évektől sokan jöttek Magyarországról is. Főhetett a korabeli állambiztonsági szervek, a Szekuritáté vezetőinek feje, hogy mindenhova elegendő lehallgató készüléket szereljenek, amit besúgókkal tetéztek, nehogy az ide látogató ,,irredenta magyarok” Erdély elcsatolására törekedjenek. Mindez ma már viccesen hangzik, de aki azokat az éveket átélte, tisztában van vele, hogy a nagybányai elvtársak komolyan gondolták.
A nászágy. A kastély eredeti bútorzatának több darabja is előkerült a faluból
Fotó: Makkay József
A rendszerváltás után 34 évvel ennek a szomorú múltnak már nincs nyoma az eredeti szépségében felújított háromszintes kastélyban. A kulturális turizmus szakot végzett Könyves Tímea muzeológussal végig járjuk az épület belső tereit. Lent, a földszinten kisebb népművészeti részleg is helyet kapott, ahol két teremben mutatják be Koltó és a környező falvak népi örökségét. Mivel Koltón és Katalinban nem maradt fenn jellegzetes helyi női népviselet, a kiállított darabok a szomszédos szilágysági falvak egykori ruházatát idézik.
Népes közönség jelenlétében avatták fel vasárnap a Máramaros megyei Koltón a szépen felújított Teleki-kastélyt, ahol 1847 szeptemberében-októberében Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tartózkodott. Az 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből renovált épületben rövidesen a budapesti Petőfi Ir
A földszinti termek az erdélyi és a magyar közélet egyik legjelentősebb családjának, a Telekieknek a történetét mutatja be. A két falu – Koltó és Katalin – birtokjogát Széki Teleki Mihály 1674-ben kapta meg Kemény János erdélyi fejedelemtől. A falon megtekinthető családfa a Koltón letelepedett Teleki Mihály 13 gyerekének utódjain keresztül próbálja bemutatni a rendkívüli befolyásos családdá vált Telekiek különböző ágait.
Meghallgatható versek és naplórészletek idézik fel a mézeshetek hangulatát
Fotó: Makkay József
aki Bem és Garibaldi kedvelt segédtisztje volt, és a kor neves személyiségei közül többek között Petőfi Sándor jóbarátja. A kiállítás elsősorban ezt a kort idézi meg korabeli bútordarabokkal, illetve a Teleki család budapesti leszármazottaitól származó berendezési tárgyakkal. Pár éve költözött haza Nagybányára Galántai Zsombor, Teleki Sándor szépunokája, aki a múzeumi tárgyak beszerzésében is segített.
Teleki Blanka utazóládái az 1800-as évek derekáról
Fotó: Makkay József
,,A kastélyt a Telekiek 1936-ban adták el egy nagysomkúti testvérpárnak, utána a Hangya szövetkezet székházaként működött, a háború után pedig a helyi néptanács felügyelete alá helyezték. A korábbi bútorzat egy része a falubeliekhez került, onnan szereztük vissza a múzeum számára Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászágyát is” – magyarázza a muzeológus.
A grófnő szintén beírta a nevét a 19. századi magyar történelembe: ő alapította meg az első, magyar tanítási nyelvű leánynevelő-intézetet 1846-ban Pesten, és fontos szerepet játszott a Habsburgok által keresett magyar szabadságharcosok bújtatásában, amiért később várfogságra ítélték.
Az 1997-ben állított, a forradalmár költőt és hitvesét ábrázoló szobor a kastély kertjében
Fotó: Makkay József
Az emeleti részen korszerű kiállítás mutatja be Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói tartózkodásának emlékeit. Az egyik fő látványosság a házaspár menyasszonyi és vőlegényi ruhája, amely ugyan nem eredeti, de annak hű rekonstrukciója. Az ágy viszont a Teleki-kastély régi bútordarabja, amiben Petőfiék is aludhattak. Kisebb csoda, hogy fennmaradt: nem csak a kommunizmus éveiben lett közpréda áldozata a kastély berendezése, hanem az 1848-49-es forradalom leverése után is. Az emigrációba kényszerült Teleki Sándor koltói birtokát osztrák katonák szállták meg: a halálraítélt és jelképesen felakasztott magyar arisztokrata kastélyából sok mindent rekvirált a Habsburg hatalom az 1850-es években. A kastély híres lakója az 1867-es kiegyezés után térhetett haza Koltóra, ezt az időszakot is megörökíti a múzeum.
A vendégváró Teleki-kastély Koltón
Fotó: Makkay József
,,Szendrey Júliának a mézeshetek után publikált naplórészlete még Petőfi életében, 1848. november 7-én jelent meg Budapesten, a Hölgyválaszban Jókay Mór gondozásában, a kiállítás keretében ez is megtekinthető. Rendkívül érdekes olvasmány” – magyarázza kísérőm.
Habár a kiállítás elsősorban Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói tartózkodásának időszakát öleli fel irodalmi alkotások tükrében, Könyves Tímea elmeséli, hogy a látogatók sok másról is érdeklődnek – például Szendrey Júlia későbbi házasságáról és életéről –, ami ugyan nem a koltói kiállítás témájába vág, de a csoportoknak erről is szokott beszélni.
A körbeálványozott kastély a felújítás idején
Fotó: Makkay József
A tetőrész teraszáról ellátni Nagybánya felé, a Lápost övező, és a hegyek tövében meghúzódó festői síkságot láthatta Petőfi is. Az egykori birtok a Láposig terjedt, egy része azonban az utóbbi évtizedekben beépült, az állam a kommunista rendszerben sajátította ki. A fennmaradt kastélyparkot is sikerült felújítani: a sétányokat rendbe tették és ma már az egész birtokon szépen nyírt pázsit fogadja a látogatókat. A kastélykert látványossága az 1997-ben felavatott, Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló szobor, és
a történelmi helyet kovácsoltvas-kerítéssel vették körbe Marosán Zoltán építészmérnök tervei alapján.
Kastélyavató 2020-ban, a pandémia idején
Fotó: Mak
A kastély szomszédságában a fagerendákkal kitámasztott, több száz éves kőrisfa törzse kiszáradt, van viszont egy bő 300 éves mocsári cédrus a birtokon, amelyik Petőfiéknek is árnyékot nyújtott. Nem csak a kastélyban berendezett múzeum, hanem a kastélykert is az 1800-as évek hangulatát idézi. Minden földdarabka méltó hely az emlékezésre: az idelátogató diákok és felnőttek a Teleki család tagjai és Petőfi lépteinek nyomain járnak.
Kilátás a tetőtéri teraszról a Lápost övező síkságra
Fotó: Makkay József
A híres kőasztal a somfa árnyékában
Fotó: Makkay József
Kárpát-medence-szerte ismerik a máramarosi település nevét
Fotó: Makkay József
Máramaros leghíresebb magyar települése Koltó. A Petőfi-zarándokhelyen az is helyi jellegzetesség, hogy az erdélyi magyar pártok felhőtlenül együtt tudnak működni. Az emberek abban reménykednek, hogy ezt nem fogja szétverni az önös politikai érdek.
Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színiben induló Csendes Lajossal vettük száma a község útkeresését.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Hétfőtől digitális változatban is kiállítják a Kolozs megyei hivatalok a születési, házasságkötési, válási és a halotti bizonyítványokat – jelentette be a Kolozs Megyei Tanács.
szóljon hozzá!