Fotó: Kozán István
„Nem anyagi jellegű” döntést is hozhat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) nemzetközi választottbíróság a verespataki arany kitermelésének ügyében a román állam és a kanadai Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat között zajló perben, és kötelezheti Romániát a kitermelés folytatására – jelentette ki Marcel Boloş pénzügyminiszter egy hétfő esti televíziós interjúban.
2024. február 27., 08:462024. február 27., 08:46
A tárcavezető a Digi 24 esti műsorában arról beszélt, hogy a román hatóságok számításai szerint, a dokumentumok alapján a kanadaiak egymilliárd eurót költöttek.
„Ez egy per, és az összeg, amiről szó van, dermesztő. Gondosan elemeztük a Verespatakon már kieszközölt kiadások összegét, és minden ilyen döntés nyomást gyakorol az állami költségvetésre. A számítások azt mutatják, hogy a kiadások, amelyek már megtörténtek, körülbelül egymilliárd euróra rúgnak. Tehát olyan döntést várunk, amely ilyen szintű kompenzációt biztosít a már befektetett összegnek. Ezek dokumentált kiadások, amelyeket ott elvégeztek” – mondta Marcel Boloş.
„Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta a pénzügyminiszter.
A román kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben a kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól.
Mint ismeretes, a kormány sajtóirodájának múlt heti bejelentése szerint
A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja nemzetközi választottbíróságánál. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította. A kormány szerint a választottbíróság még nem közölte az ítéletet a pénzügyminisztériummal, és a „közlés pontos időpontja nem ismert”.
A kormány közölte azt is, hogy az államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló washingtoni egyezmény tartalmazza azokat a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, amelyekhez Románia folyamodhat számára kedvezőtlen ítélet esetén.
A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől. A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006–2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet.
Összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kér a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – közölte csütörtökön a kormány sajtóosztálya.
Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott válaszában a kormány sajtóosztálya. Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait. Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brassói magán- és jogi személyek a jövő évtől új adót fizethetnek: a polgári védelmi adót – adta hírül a Bună Ziua Brasov helyi portál. A cikk szerint az így befolyó összegeket a polgári védelmi célú óvóhelyek fenntartására fordítanák.
A medvék elriasztják a hegyvidéki üdülőhelyekről a turistákat, akik már táborokba sem merik elengedni a gyerekeiket – jelentette ki szerdán az Agerpresnek a Brassópojánai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének elnöke.
Az eddigiekhez képest több adatot, dokumentumot kell megadniuk a magyar állam által a határon túli óvodásoknak, iskolásoknak, egyetemi hallgatóknak biztosított oktatási, nevelési, hallgatói, tankönyv- és taneszköz-támogatásra pályázó erdélyieknek.
Egyelőre marad a télies időjárás: a meteorológusok legfrissebb előrejelzései szerint a hét végéig országszerte rendkívül alacsony hőmérsékleti értékek várhatók, egyes térségekben pedig hótakaró is kialakulhat.
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
A Bihar megyei magyar politikai szervezetek még nem döntötték el, hogy állítanak-e megyeitanácselnök-jelöltet az időközi választáson, míg Szilágy megyében az RMDSZ a PSD polgármesterjelöltjét támogatja Zilahon.
Rekordbevétellel erősítette meg vezető helyét a BT Aréna a romániai sportcsarnokok nyereségességét tekintve. A 10 ezer férőhelyes kolozsvári létesítmény Kelet-Közép-Európa egyik neves sportcsarnokává „nőtte ki magát”.
Története legnagyobb beruházására készül a Szatmárnémetitől csupán alig több mint 10 kilométerre fekvő Szatmárudvari: az idők folyamán tűzvész és árvíz által egyaránt sújtott település most élményfürdő építésével szeretné megalapozni jövőjét.
A szervezett bűnözés elleni ügyosztály a rendőrséggel közösen elfogott Aradon egy 53 éves férfit, aki pszichoaktív szerekkel kereskedett folytatólagosan.
Leghamarabb májusban bocsátják ki az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszára – közölte a román közúti hatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!