Ehhez mintegy 773 ezer eurós támogatást kapnak az Interregio Románia–Magyarország program révén, amely pénzalapjaira a szarvasi arborétummal partnerségben pályáztak.

Virágzó harmónia

Emődi Tamás helyi építész tájékoztatása szerint a parkról nem maradtak részletes feljegyzések, de miközben jelenleg inkább angolszász stílusjegyeket hordoz magában, még fellelhetőek a barokkos elemek is a területrendezésben. Ez utóbbit szeretnék hangsúlyozni a kétéves időtartamra tervezett újrarendezés során, ugyanakkor az előzetesen elkészített dendrológiai tanulmány alapján a növényállomány ápolása is fontos szerepet képvisel a projektben.

Megőrzik viszont az amfiteátrumot, amely eseményszervezésre is lehetőséget kínál majd, továbbá újratervezik a sétányokat, hogy az a barokkos komplexum arculatába illeszkedjék.

„Ennek a barokk épületegyüttesnek a felújítása egy nagy csomagot képez. A székesegyházzal kezdtük, és párhuzamosan készítettük elő a püspöki palota felújításának terveit. Természetesen gondoltunk a kertre is, de nem úgy, hogy az része legyen a palota felújítási tervének. Ezért is kerestünk ehhez külön pályázati lehetőséget, és örülök, hogy egy időben tudjuk ezt a két elemet egyensúlyban tartani – ecsetelte lapunknak a püspök. – A megvalósítás is úgy halad előre, hogy az egyik felújításánál tekintettel tudunk lenni a másikra, ami fontos, mert ez egy egységet képez. A székesegyház, a palota és a kert együtt harmóniát kell eredményezzen, és mi erre törekszünk.”

Jövőépítés hagyományőrzéssel

A püspöki palota felújítása kapcsán Emődi Tamás közölte: a fedélszék helyreállításának kétharmada már befejeződött, a déli oldalon pedig már teljesen megerősítették a tetőszerkezetet. Kiemelte, hogy ez nem volt egyszerű feladat, mivel helyenként épp tartógerendákat kellett cserélni az eső okozta károsodás miatt. „Mintha a marokkó játékban az alsó elemet kellene kivenni” – ábrázolta Böcskei. A püspök megjegyezte, annak viszont örül, hogy az épület szerkezete megnyugtatóan stabil állapotban van, a repedéseket korrigálni tudják. Kiemelte: igyekeznek minél több eredeti felületet megmenteni, arra pedig vigyáznak, hogy a jelenleg zajló tatarozás során ne károsítsák a már korábban felújított részeket.

– magyarázta Böcskei László.

A Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben kapta vissza a római katolikus egyház, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év után el kellett volna költöznie, új székhely hiányában maradt. A tényleges kiköltözés csupán idén zárult le. Az 1762 és 1776 között épült püspöki palota monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke. A magyar kormány tavaly közel kétmilliárd forintos támogatást szavazott meg a váradi műemlék épület felújítására.