Fotó: Bone Ewald
2012. január 24., 08:202012. január 24., 08:20
Azok a gyerekek, akik szeptember elseje után, december 31-éig töltik be a 7. évet, beiratkozhatnak már az első osztályba is, de a szülők kérhetik, hogy beiratkozzanak az iskolák keretében működő előkészítő osztályok valamelyikébe.
„A nulladik osztály beindításának egyik fontos célja, hogy a gyerekek számára könnyebbé váljék az átmenet az óvoda és az iskolai képzés között, a módszertan főként gyakorlati tevékenységekre és játékokra alapoz – magyarázta a miniszter. – Az első osztályba beíratott gyerekek átlagéletkora alapján az utolsó helyen kullogunk Európában, mivel jelentős fejlettségi különbségek is adódnak, ez pedig hátráltatta az adott osztály és a pedagógus munkáját is.” Az előkészítő osztályba beíratott gyerekekkel tanítónők foglalkoznak, akik már az idén májustól e célból szakmai továbbképzőkön vesznek részt.
Fontos tudnivaló még, hogy a kisdiákok nem kapnak osztályzatot a tevékenységükre, a pedagógusnak viszont feladata, hogy minden gyerekről készítsen egy úgynevezett képességfelmérő jelentést, mely szükséges az első osztályba való jelentkezéskor. Az iskolák számára a minisztérium külön büdzsét biztosít megfelelő helyiségek kialakítására, taneszközök beszerzése végett.
A minisztérium közölte továbbá: mától minden megyében úgynevezett zöldvonalon érdeklődhetünk a nulladik osztályról: a 08-00-816-os telefonszámot meg kell toldanunk az adott megye hívószámával. Maros megye esetében például a 08-00-816-265-öt, Hargita megyében a 08-00-816-266-ot, Kovászna megyében a 08-00-816-267-et tárcsázhatjuk 9 és 17 óra között.
Mint kiderült, a „terepen” továbbra sem nyilvánvaló, hogy az új jogszabály rendelkezéseit hogyan kell gyakorlatba ültetni. Hargita megye főtanfelügyelője, Ferencz S. Alpár a Krónika érdeklődésére elmondta, még csak néhány adatnak van birtokában, a nulladik osztályok beindítására vonatkozó részletes módszertant még nem kapta meg az intézmény.
A főtanfelügyelő úgy tudja, az előkészítő osztályokban tanítónők fognak oktatni, azonban olyan óvónők is működhetnek ezen a területen, akik rendelkeznek a tanítónői képesítéssel. Az előkészítő osztály tanítói pedig negyedikes korukig oktatják majd a nebulókat. „Az előkészítő osztályok adott iskolák keretében fognak működni, a minisztérium a napokban hozza nyilvánosságra a Hivatalos Közlönyben a beiratkozások módszertanát, az országosan egységes iratkozás várhatóan március elején indul” – tudtuk meg a főtanfelügyelőtől.
Albert-Homonnai Emőke csíkszeredai anyuka úgy véli, tulajdonképpen az a zavaró, hogy évtizedek óta zajlik egyfajta tanügyi reform, amelynek következtében soha nem lehet pontosan tudni, mire lehet számítani. „Az a baj, hogy nincs egységes koncepció a változtatások mögött: elképzelem, hogy a gyerekem bekerül egy kaotikus rendszerbe, aminek hátrányai rajta csattannak.” Ugyanakkor hozzátette, ez a zavaros helyzet összeugrasztja a pedagógusokat a szülőkkel, mélyíti közöttük a szakadékot, és kellemetlen helyzetbe hozza az igazgatókat, tanfelügyelőket is, akik maguk sem tudják átlátni az eseményeket.
„Az eddigi beiratkozások közül egyetlen sem tekinthető érvényesnek: a legújabb rendelkezés szerint márciusban kezdődik az általános iskolákba való jelentkezés” – jelentette ki a Krónikának Illés Ildikó Maros megyei helyettes főtanfelügyelő. Maros megyében az ősztől 2105 gyermeket írathatnak az óvodából egyenesen az első osztályba. További 1627 gyerek tölti be a hatodik életévét szeptemberig, ők a 2012/13-as tanévtől induló előkészítő, ismertebb nevén nulladik osztályt kezdik meg. „Ezek az osztályok kizárólag az iskolák keretében fognak működni. Terveink szerint a tanítónő, aki átveszi az előkészítő osztályt, öt éven keresztül fog foglalkozni a rábízott csoporttal” – mondta el Illés Ildikó, aki szerint az óvónőknek és a tanítónőknek nem kell aggódniuk továbbra sem, hogy állás nélkül maradnak, mivel Maros megyében a gyereklétszám növekvő tendenciát mutat.
Gyakorlati szempontból a pedagógusok vélekedése szerint rengeteg kérdést vet fel az újítás. Cserei Izabella kézdivásárhelyi óvónő, az 5. számú óvoda pedagógusa a Krónikának kifejtette, úgy látja, elhamarkodottan tervezték meg a nulladik évfolyam működtetését. „Egyelőre nem jutott el hozzánk sem erre vonatkozó tanterv, sem program, és még csak fel sem tudjuk mérni, hogy milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár majd az újítás. Faluhelyen, ahol gyakori, hogy összevont osztályok működnek elemiben, még több kérdés adódik majd: egyáltalán hogyan fér be a tanítók napi programjába plusz egy osztály oktatása, amikor így is rengeteg a munkájuk? Ezenkívül azt sem lehet tudni, hogy óvodai vagy inkább iskolai jellegű az oktatás” – mutatott rá az óvónő.
Konkrét ellentmondásokra is kitért az óvodából iskolába való átmenetet képező év programját illetően. „Úgy vélem, lenézik az általunk kifejtett óvodai munkát, hiszen nagy valószínűséggel ugyanazt fogják beiktatni a tantervbe (például a szótagolást, tízes-húszas számkörben való számolást), amire mi már megtanítjuk a gyerekeket, amikor felkészítjük őket az első osztályra. Ugyanakkor az óvoda biztonságos kerete a 6 éves gyerekek oktatásának-nevelésének, ha ezt áthelyezik az iskolába, nyilván sokkal kevesebbet játszhatnak a kicsik. A szülők gyakran teszik fel nekem a kérdést, hogy miképp fogják bírni majd a 6 évesek, hogy a tanterv a délelőttöt tanórákra szabja, és hogyan birkóznak meg a szabad játék hiányával” – fejtette ki a kézdivásárhelyi óvónő.
„Mindig is tanítóként dolgoztam, így nem tudom, mit kezdek majd azokkal a gyerekekkel, akiknek még óvodai foglalkozásra lenne szükségük – mondta el a Krónikának Varga Ildikó, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanítónője. – Ugyanakkor nagy kérdés, hogy honnan, hogyan lehet megteremteni a megfelelő infrastruktúrát a nulladik év működtetéséhez. Az osztálytermeket másként kell berendezni, reméljük, a tervezetet úgy képzelik el, hogy nagyobb teret biztosítanak az iskolában a kicsi gyerekek számára.” Elmondta, kollégáival úgy értesültek, hogy a nulladik év tantervét tavasszal kapják meg a pedagógusok. Remélik azonban, nem okoz majd túl sok gondot ez azoknak, akik csak tanítói képesítéssel rendelkeznek, hiszen kevés az olyan pedagógus, akinek mindkét képesítése megvan.
Varga Gabriella, a kolozsvári Montessori Református Iskola tanítónője – aki idén ősszel kezdi a nulladik évfolyam oktatását – azonban úgy vélekedik, jó ötlet az új kezdeményezés, hiszen így a gyerekek nem átmenet nélkül kerülnek az óvodai oktatásból az iskolaiba. „Kérdés azonban, hogy miként oldják meg a gyerekek délutáni pihenését, alakítanak-e ki játszósarkokat az iskolákban. Mindig aggodalommal tölti el a szülőket, ha a gyerek oviból iskolába kerül, és reméljük, az újítás nem fog túl sok plusz problémát okozni egyik érintett félnek sem” – nyilatkozta Varga Gabriella.
A szórványban nem olyan egyszerű megoldani a nulladik évfolyam csoportjának beiktatását, hiszen amúgy is állandó gondot jelent, hogy a kis létszámú osztályokat összevonják, párhuzamos osztályokat alakítanak ki, emiatt sok szülő kényszerül arra, hogy gyermekét átvigye román tagozatra – mutatott rá Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő. Ez a gond nemcsak ezekben a szórványvidéki iskolákban merül fel, hanem azokban a falusi iskolákban is, ahol alacsony a létszám, és ahol amúgy is gond az összevont osztályok működtetése. A Magyar Közoktatás című lapnak nyilatkozó pedagógus úgy érzi, a nulladik osztályos gyermekeknek „megcsonkítják a gyermekkorát, elveszik tőlük az utolsó lehetőséget, hogy szabadon szárnyaljon a képzeletük, olyan kényszerhelyzetbe kerülnek, ahol vagy megszeretik az iskolát, vagy nem, és kétlem, hogy igazán jól érzik majd magukat.” „Nem látom tisztán, mit fognak az én értelmes, játszani vágyó kisóvodásaim kezdeni az amúgy is összevont osztályban, az osztályteremnek abban a bizonyos különlegesen kialakított sarkában, ahol – amíg a nagyokkal a komoly iskolai óra folyik, nem pisszeghetnek, hogy ne zavarják a többieket, vagy arra lesznek kényszerítve, hogy csendben rajzolgassanak, könyvet lapozgassanak a sok játék, a válogatott zenék hallgatása helyett” – magyarázta a tanítónő.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.