2010. április 16., 14:432010. április 16., 14:43
Tiltakozó akcióba kezdett három nyárádszeredai vállalkozó, így próbálva megakadályozni a helyi önkormányzat egyöntetű döntésének életbeültetését, miszerint a főteret Bocskai Istvánról neveznék el. Kolozsvári Zoltán állatorvos és gyógyszertár-tulajdonos aláírásgyűjtést kezdeményezett az utcanév-módosítás ellen. Cserei József és Varga István pedig a legutóbbi tanácsülésen a határozat életbeültetése ellen emelték fel szavukat. A vállalkozók azzal érveltek, hogy a módosítás túl nagy költségeket és utánajárást igényelne. Ráadásul Csíki Sándor ötletgazda őket meg sem kérdezte, mi a véleményük a névcseréről – állították.
A vita az utóbbi napokban túlnőtt a tanácstermen és a városon. A világhálón folytatódik, ahol egyes hozzászólók a renegátnak és kapzsinak nevezett magyar vállalkozók bojkottjára szólítják fel Nyárádszereda lakosságát.
Csíki Sándor hihetetlennek tartja, hogy egy évekkel ezelőtt előkészített, majd február végén mind a 15 tanácsos által megszavazott határozat ekkora ellenállást váltson ki néhány vállalkozóból. Akik a magyar polgári párti (MPP) politikus szerint „sokszor egyetlen nap alatt megkeresik azt a pénzösszeget, amennyibe a Bocskai tér kerülne”. A vita során az egyik tanácsos nekik is szögezte a kérdést: „Uraim, mekkora az az összeg, amennyiért a cserét elvállalnák?” Mindezt annak ellenére, hogy az önkormányzat leszögezte, a személyazonossági cseréjével járó 10 lejes költségeket magára vállalja.
Lapunknak nyilatkozva Csíki Sándor belátta, hogy nem járt házról házra, és a három üzletember véleményét sem kérte ki.
Bár Marosszentgyörgyön több mint tíz utcát keresztelt át a helyi önkormányzat, Sófalvi Szabolcs polgármester nem emlékszik, hogy két-három személyen kívül valaki is tiltakozott volna az intézkedés ellen. A nagyközségben megtelepedett mintegy 400 vállalkozó közül sem emelt senki kifogást az új, többnyire magyar elnevezések ellen. A tanácsi határozat a házak átszámozására is vonatkozott, így a Marosvásárhellyel összenőtt település valamennyi lakója kénytelen új személyazonossági iratokat igényelni. |
„Senki nem tud előrukkolni olyan ötlettel, amely mindenkinek elnyerné a tetszését. Az utcanév-változtatások esetében is voltak és lesznek ellenzők, főleg, ha egyesek azzal hülyítik az embereket, hogy az intézkedés kiadással és utánajárással társul. De azt soha nem hittem volna, hogy éppen a város legtehetősebb polgárai, a vállalkozók szállnak harcba Bocskaival, mert ki kell cserélniük néhány okiratot. Ezek az emberek, akik évek óta jól menő élelmiszerüzleteket, gyógyszertárat, kocsmát tartanak fenn a főtéren és egyéb utcákban, képesek voltak aláírásokat gyűjteni a lakóktól, hogy Nyárádszereda főtere ne viselhesse az itt megválasztott fejedelem nevét” – adott hangot csalódottságának az MPP-s tanácsos. Hozzátette: ő szégyelli magát azért, hogy 1989 decembere óta a színmagyar bekecsalji kisvárosban egyetlen utcát vagy teret nem lehetett elnevezni magyar személyiségről.
Ennek ellenére nem adja fel: mivel a határozatot a testület nem vonta vissza, reméli, hogy azt mielőbb életbe is ülteti. Továbbá újabb öt utcát szeretne átkereszteltetni: a semmitmondó Hajnal, Állomás, Rózsák, Szabadság és Akác utcák Gábor Áron, Petőfi Sándor, Széchenyi István, Orbán Balázs és Márton Áron nevét viselnék. Csíki az elmúlt évek alatt is próbálkozott, azonban szándéka akkor is a lakosság ellenzésébe ütközött. „Az egyik ellenző Márton Áront ágyúöntőnek tartotta, a legutóbbi ülésen pedig azzal próbálta valaki lesöpörni Bocskait, hogy a Hársfa név is olyan szép” – mondta Csíki Sándor, akinek sorozatos kísérleteire reagálva Borbély Mihály volt polgármester két évvel ezelőtt azt nyilatkozta lapunknak: a legjobb megoldás az volna, ha New York-i mintára a kisvárosban is számoznák az utcákat.
Az önkormányzat RMDSZ-frakciója várakozó álláspontra helyezkedett. Tóth Sándor alpolgármester szerint mindaddig, amíg nem érkezik meg a megyei névadó bizottság – amúgy csak konzultatív jellegű – válasza, nincs miről tárgyalni. Az elöljáróval folytatott beszélgetésből azonban kiderült, amennyiben a testület is pozitívan nyilatkozik a határozatról, az önkormányzatnak nincs konkrét elképzelése arról, hogy mit kezdjen döntésével. „Mi hajlunk arra, hogy engedjünk a vállalkozóknak, elvégre egy városban élünk, együtt kell működnünk” – fejtegette Tóth. Kérdésünkre, hogy amennyiben az üzletemberek a határozat visszavonását kérik, az RMDSZ megteszi-e ezt, igennel válaszolt. „Kénytelenek leszünk” – summázta.
Csíki Sándornak az erdély.ma hírportálon közzétett gondolatai felborzolták a kedélyeket. A legtöbb hozzászóló vehemensen támadta a vállalkozókat, agymosott embereknek, nemzetárulóknak, renegátoknak, haszonlesőknek nevezve őket. Az álnéven hozzászólók közül többen is a Kolozsvári, Cserei és Varga által vezetett vállalkozások bojkottjára szólítják fel a város lakosságát. „Nem kell szóba állni egyetlen nemzetárulóval sem. Ne vásároljon senki többet nála, egyik üzletében sem! És el kell szigetelni teljesen” – írja az egyik.
Egy másik hozzászóló listát kér a tiltakozást támogató személyekről. „Neveket és a vállalkozásaik nevét, netán üzletük, vendéglőik, bárjaik fellelhetőségét kérjük! No, nem molotovos támadás céljából, csupán a közvélemény tájékoztatása végett, hadd tudják az ott élő emberek, hogy hová nem szabad vinni a pénzüket! Remélem, sikeres bojkott lesz, és maximum 2 hónap alatt csődbe megy a vállalkozásuk!” – áll az internetes oldalon. Van, aki „magyarellenes balesetet emleget”, más úgy véli, „Bocskai fejedelmünk forog a sírjában”, de olyan is akad, aki teljes „szégyenlistát” követel a 48 aláíró nevének a kiszolgáltatásával. Csíki lapunknak leszögezte: senkinek nem szolgáltatja ki a tiltakozók névsorát, hisz a cél nem a másként gondolkodókon vagy éppenséggel félrevezetett embereken való bosszúállás, hanem a húszéves elmaradás törlesztése.
A Cserei-üzletek tulajdonosa, Cserei József szerint mindazok, akik most ellene uszítanak és renegátnak nevezik, félreértették szándékát. „Én nem gyűjtöttem aláírást a tér átnevezése ellen. Ha választanom kellene a Hársfa és a Bocskai elnevezés között, az utóbbit választanám. Csak ezt illett volna előzőleg az itt lakóktól is megkérdezni” – szögezte le a Krónikának nyilatkozó vállalkozó. Szerinte nem helyes, hogy Csíki „mindent egyedül akar csinálni”. Kérdésünkre, hogy amennyiben nem zavarja a névcsere, sőt támogatja azt, miért ragaszkodik a halasztáshoz, Cserei kifejtette: álláspontját a kiadások befolyásolják. Elmondta: a lakóknak nem mindegy, hogy a zsebükbe kell nyúlniuk vagy sem.
„Nem magamra gondoltam, hanem a lakosokra, akiknek minden iratukat ki kell cserélniük. A tanács állja az új személyazonossági költségeit, de új gázrajzot kell készíttetni, új jogosítványt kiváltani és még sorolhatnám. Én őket sajnálom. Nekünk, vállalkozóknak meg nem elég az átalányadót fizetni, minden cégpapírt, kasszagépet ki kell cserélnünk. Ha nem, jön a finánc és háromezer lejjel büntet” – ecsetelte a helyzetet a három élelmiszerüzletet működtető befektető. Cserei emlékeztetett, az utóbbi időben egyre több helyi vállalkozó kénytelen bezárni az üzletét.
Lapunk a Maros megyei kereskedelmi lajstromhivatalnál (OJRC) érdeklődött az okmánycserék díjszabása felöl. Adina Călugăr megerősítette, a cégek valóban kötelesek kicserélni az okirataikat, azonban hozzátette, hogy ezt nem kötik határidőhöz és szankciókat sem alkalmaznak. A magánszemélyeket illetően a 2005/97-es sürgősségi kormányrendelet és az azt módosító 290. számú törvény 40. cikkelye kimondja, ha megváltozik egy település vagy utca neve, esetleg a házak számozása, a lakosok 15 napon belül kötelesek kicseréltetni személyazonossági igazolványukat, de a költségek a helyi büdzsét terhelik. Az útlevélben, a jogosítványban, valamint a gépkocsi forgalmi engedélyében már nem szerepel az igazolványok tulajdonosának címe.
A magyar kisvárosban előállt helyzet a román nacionalista szervezetek vezetőit is meglepte. A Krónika a Vatra Românească és a Nagy-Románia Párt (PRM) álláspontjára volt kíváncsi. Míg az előbbi országos elnöke, Florin Oproiescu gratulált a tér átnevezését ellenző csoportnak, a PRM Maros megyei vezetője, Constantin Mărgărit Amza igencsak elcsodálkozott a vállalkozók buzgóságán. „Kellemes meglepetés ez, látszik, hogy Nyárádszeredában normális emberek is élnek – jellemezte az ellenzőket Oproiescu. – Toleráns emberek, akik nem szeretnék a magyar fejedelem nevével megsérteni a településen kisebbségben élő románokat”.
A PRM megyei vezetője sem kesereg a magyar utcanevek hiánya miatt, viszont nem érti az ellenzők logikáját. „Utánanéztem és tudom, hogy ki volt ez a Bocskai. Soha nem ártott a románságnak, ő volt Magyarország egyetlen erdélyi származású királya, amikor kellett, szembeszállt a törökökkel meg a Habsburgokkal, Nyárádszeredában választották fejedelemmé, Szalontán utca viseli a nevét, Szeredában iskolát neveztek el róla, hát akkor miért ne viselhetné az ottani főtér is az ő nevét?! Ezt tényleg nem értem” – csodálkozott a PRM megyei elnöke.
Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc.
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.
Kizártak az érettségiről egy temesvári diákot, aki az írásbelik második napján matematikából vizsgázott, és a felügyelő tanárok észrevették, hogy fülhallgatót visel.
Románia legnagyobb bitumenemulzió gyárát nyitotta meg a Strabag Szilágy megyében – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.
Továbbra is jelentős támogatottságnak örvend az erdélyi magyarok körében a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor miniszterelnök. A Tisza Párt népszerűsége 1,7, Magyar Péteré 4,9 százalékos egy friss közvélemény-kutatás szerint.
A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.
Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.
Sikerült kideríteni annak az érettségizőnek a kilétét, aki a keddi román vizsga közben lefotózta a tételt, ráadásul közzétette a világhálón.
Nehézséget okozott a magyar végzősök számára a román nyelv és irodalom érettségi írásbelije – mondta el megkeresésünkre két kolozsvári diák, valamint egy csíkszeredai pedagógus.