Legalább hatmillió zsidó veszítette életét a 70 évvel ezelőtti holokauszt alatt, ebből körülbelül százharmincezren voltan észak-erdélyiek – hangzott el többek közt az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának szervezésében lezajlott, A holokauszt erdélyi vonatkozásai című kolozsvári előadáson.
2014. május 25., 18:242014. május 25., 18:24
A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében megtartott rendezvény keretében Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktató és Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója tartott előadást. Gidó Attila elmondta, a túlélőknek családtagjaik elvesztése mellett megélhetési gondokkal kellett küzdeniük, hiszen hátrahagyott lakásaikat vagy elfoglalva, vagy teljesen kifosztva találták. Ráadásul a legtöbben maradandó egészségi károsodást szenvedtek, a túlélők alig 18 százalékáról lehetett elmondani, hogy teljesen egészséges – mutatott rá.
Mint elhangzott, a túlélők közül a legtöbben a közép korosztályhoz tartoztak: 59 százalékuk 16-35 év közötti volt, további 29 százalékuk pedig a 36-48. „A gyerekeknek gyakorlatilag semmi esélyük nem volt, csak akkor élték túl, ha deportálás közben valahogy meg tudtak szökni, vagy idejében elmenekültek, mindössze 1,2 százalékuk tért vissza a haláltáborokból” – mondta a kutató.
Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktató ugyanakkor a deportálások történelmi körülményeit elevenítette fel előadásában. Mint kifejtette: az erdélyi magyar zsidók vezetői az utolsó percig nem hitték el, hogy bajuk történhet, ugyanis bíztak a kormányzó Horthy Miklósban, akit úriembernek tartottak.
A haláltáborok létezéséről egy szlovákiai zsidók által írt jegyzőkönyvből értesültek, de nem akartak pánikot kelteni a közösségen belül, ezért csak a magyar politikai és egyházi elöljáróknak küldtek sokszorosított másolatokat. Tibori ugyanakkor megemlítette, Márton Áron püspök tiltakozó levelet írt Kolozsvár akkori vezetőjének és a rendőrfőnöknek a deportálások miatt.
Bognár Zoltán főszervező, a Szabadelvű Kör elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidóság mellett romák, fogyatékkal élők is életüket vesztették, vagy olyanok, akik felszólaltak az atrocitások ellen – az áldozatok előtt pedig tisztelegni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!