Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön: „Románia dönthet, melyik ligában játszik”

Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön: „Románia dönthet, melyik ligában játszik”

Németh Zsolt és Tamás Sándor a sajtóval való találkozón

Fotó: Facebook/Tamás Sándor

Kelet-Közép Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak, Romániának pedig el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni ebben a folyamatban – közölte hétfőn Sepsiszentgyörgyön Németh Zsolt. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke bocsánatkérést vár Ludovic Orban liberális pártelnöktől.

Bíró Blanka

2021. augusztus 16., 19:082021. augusztus 16., 19:08

Székelyföld kulcsfontosságú az erdélyi magyar jövő szempontjából – szögezte le hétfőn Sepsiszentgyörgyön Németh Zsolt. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke „másfél év kényszerű távollét” után látogatott Sepsiszentgyörgyre, a Kopacz Mária grafikus és festőművész rézkarcaiból rendezett kiállítás megnyitójára. A sajtó képviselőivel szervezett találkozón

Németh Zsolt hangsúlyozta, a határokon átívelő nemzeti integráció jelentős vonatkozása a kultúra, a sport, a tudomány, a felsőoktatás fejlesztése Székelyföldön.

Rámutatott, jövő tavasszal Magyarországon nem pusztán országgyűlési, hanem „nemzetgyűlési választások” lesznek, a magyar nemzetpolitika jövője szempontjából jelentősége vannak annak, hogy a külhoni magyarok beleszólhatnak. Ennek feltétele a magyar állampolgárság megszerzése, még nem késő elindítani a folyamatot, hogy jövő tavasszal élni tudjanak a választás lehetőségével.

Meghaladta az egymilliót a külhoni magyar állampolgárok száma; Szlovákiában nem lehet felvenni az állampolgárságot, ebben a folyamatban Erdélyben vannak tartalékok – mondta Németh Zsolt, aki szoros választásra számít, amelyben néhány mandátum is meghatározó lehet.

Fontos döntés előtt a román külpolitika

Kelet-Közép Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak, ennek a zászlóshajója a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek jelenleg Románia formálisan a tagja – fejtette ki a térség jövőjére vonatkozó kérdésünkre válaszolva Németh Zsolt. Hozzátette,

Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni ebben a folyamatban, vagy egy másik, az európai nagy országok ligájában akar kizárólag szerepelni.

„Ez a román külpolitika fontos döntése” – szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A Három Tenger Együttműködés pragmatikus hasznáról szólva Németh Zsolt elmondta, a visegrádi országok már eldöntötték, hogy a négy fővárost összekapcsolják egy gyorsvasútvonallal, Szerbia is kapcsolódik.

Zajlik az egyeztetés Romániával, hogy a Budapest–Kolozsvár–Bukarest gyorsvasúttal legyen részese a térségi vasúti fejlesztésnek, hiszen a hálózat Budapesttől már egész Nyugat-Európában működik, a Budapest–Bécs–München–Strasbourg–Párizs-vonalon.

Három autópálya-összeköttetés kiépítése van folyamatban Románia és Magyarország között, ennek felgyorsításában Magyarország érdekelt. Ugyanakkor az energiadiverzifikáció a térség versenyképességének a feltétele. Foglalkoztat bennünket ez a kérdés, hiszen a romániai magyarlakta térségek haszonélvezői az infrastrukturális beruházásoknak – mondta Németh Zsolt.

Ludovic Orban és a „kútmérgezés”

A magyarországi politikus ugyanakkor értetlenül áll Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének kijelentése előtt, miszerint beruházásokkal változtatná meg Székelyföldön az etnikai arányokat.

Az etnikai homogenizációs politika az elmúlt évszázad során mély árkokat ásott a két ország közé, ez a kijelentés szerinte a kútmérgezés kategóriába sorolható, hiszen a két országnak kölcsönös érdekei vannak.

„Ideje lenne, hogy Ludovic Orban ezt a kijelentését egy bocsánatkéréssel kiegészítve felülvizsgálja” – mondta a politikus. Ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy az együttműködés keretei között a gazdaságfejlesztési programról megállapodás született, azt a magyar kormány az erdélyi partnerszervezetekkel együttműködve a kialakult struktúra keretei között folytatja.

Románia „adós” egy önálló állami magyar egyetemmel

Az erdélyi magyarság jogot formál, igény tart egy állami finanszírozású egyetemre, ezzel a rendszerváltás óta adós Románia – mondta Németh Zsolt. Hozzátette, ez a követelés élvezi a magyar állam támogatását, hiszen nincs az Európai Unióban még egy ekkora létszámú őshonos kisebbség, amely ne rendelkezne állami finanszírozású felsőoktatási intézménnyel.

A 2011-es romániai oktatási törvény ezt a lehetőséget nem biztosítja, ezért felülvizsgálatra szorul.

Másrészt a törvény magyar karra vonatkozó előírásait sem tartja be a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében a román állam.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem húsz évvel ezelőtt kényszerűségből magyar állami költségvetési támogatással indult el, az volt a hivatása, hogy megerősítse a magyar tudományosságot. A Sapientia EMTE az első olyan nemzetpolitikai program volt, amely új dimenziót nyitott az anyaország és az erdélyi magyarság kapcsolatában, és ezzel kezdődött a székelyföldi tudományos, felsőoktatási politika megvalósítása – sorolta Németh Zsolt.

Kifejtette, az Erdélyben magyarul tanuló mintegy 1800 egyetemista 17–18 százaléka a Sapientia EMTE hallgatója; a fiatalok 80 százaléka Székelyföldről származik.

A magyar érettségizők fele nem folytatja a tanulmányait, a román nyelvi kompetencia súlyos hátrány számukra, erre választ kell adni, mint ahogy arra is, hogy Marosvásárhelyen mesterséges korlátokba ütközik a magyar orvosképzés – jelentette ki Németh Zsolt.

Kiállításmegnyitó az Erdélyi Művészeti Központban: Hétfőn az Erdélyi Művészeti Központban nyílt meg Kopacz Mária grafikus és festőművész rézkarcaiból a kiállítás, melyet az Árkosi Kulturális Központ és a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja rendezett. A megnyitón felszólalt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője. A kiállításokat Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész és Deák Ferenc Loránd műkritikus méltatta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 24., szerda

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés

A magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan jó példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki.

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés
2024. július 24., szerda

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok
2024. július 24., szerda

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján

A képességfelmérő vizsgán részt vevő tanulók számítógépes elosztását követően a felvételire beiratkozott összesen 113 567 diák közül 111 960 (98,58 százalék) jutott kilencedik osztályos helyhez a megjelölt opciók alapján.

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján
2024. július 24., szerda

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája

Kolozsvár 11 templomában tartják a Magyar Egyházzenei Biennálét a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 16. és 21. között – közölték a szervezők.

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája
2024. július 24., szerda

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében

Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében
2024. július 24., szerda

Vízbe fulladt egy férfi az egyik erdélyi településen

Egy 37 éves férfi belefulladt egy tóba a Maros megyei Hármasfalu határában.

Vízbe fulladt egy férfi az egyik erdélyi településen
2024. július 24., szerda

Az erőszak és az agresszivitás elleni fellépés fontosságának jegyében rajtolt el az idei Tusványos

Tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen – mondta Németh Zsolt szerdán Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.

Az erőszak és az agresszivitás elleni fellépés fontosságának jegyében rajtolt el az idei Tusványos
2024. július 24., szerda

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”

Érdekes levélváltást vont maga után az a petíció, amelyet a Székely Szabadság napjának résztvevői ez év március 10-én közfelkiáltással fogadtak el a székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművénél.

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”
2024. július 23., kedd

Elkezdődött a koncertprogram a 33. Tusványoson

A Blahalouisiana koncertjével kedd este megkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata az erdélyi Tusnádfürdőn.

Elkezdődött a koncertprogram a 33. Tusványoson
2024. július 23., kedd

Nagyboldogasszony ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében.

Nagyboldogasszony ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot