egyrészt mert itt él a legnagyobb számú magyar népesség Magyarországon kívül – még akkor is, ha a legfrissebb népszámlálási eredmények szerint ez a szám csak éppen súrolja az egymilliót. Másrészt nagyon felértékelődött a Fekete-tenger és a magyar–román határ közötti geopolitikai tér az energiaellátás, az infrastruktúra, a közlekedés, a migráció szempontjából – az amerikai geostratégiai döntéshozatal számára is, illetve katonai biztonság szempontjából az Európai Unió, a NATO tagjaként, szövetségesekként, a magyar-román katonai biztonsági együttműködésnek is kulcsfontosságú jelentősége van.

Számunkra Erdély is fontos. Románia is fontos, és az erdélyi magyarság nagyon fontos” – fejtette ki Németh Zsolt.

A magyar ajánlat Románia számára az, hogy a két ország közösen aknázza ki az együttműködés lehetőségeit. Hozzátette, a magyar ajánlat változatlan, ám szerinte román oldalról a viszonyulás változó.

– hangsúlyozta a fideszes politikus.

Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy egy román miniszterelnök már egy éve hivatalban van (hiszen ez nem túl gyakori), illetve az is, hogy egy olyan miniszterelnökről van szó, aki ki meri jelenteni: Romániában nincs helye magyarellenességnek. Szerinte a román politikában a pragmatikus, valamint a görcsös, komplexusos irányvonal áll szemben egymással, de nem két szembeszegülő oldal szintjén, hanem minden pártban vannak ilyen és olyan politikusok is.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az ideologikus, vagy adott esetben haszonleső, vagy a magyarság tekintetében görcsökkel rendelkező politika is jelen van ebben az országban” – magyarázta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Hozzátette, hogy közben többek, külső szereplők, például Moszkva, de nem csak, érdekelt abban, hogy gyengítsék a magyar-román együttműködést, például ezért is kerültek terítékre az elmúlt időszakban revizionista vádak.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a kormányzati részvétel fontosságát hangsúlyozta. „Az a tapasztalatunk, hogy akkor tudjuk beváltani azokat az ígéreteket, amelyek alapján a magyar választók felhatalmazást adnak számunkra, ha kormányzati eszközünk is van.

Mint ahogy azt láttuk az RMDSZ utolsó kormányzati szerepvállalása kapcsán is” – szögezte le Székely.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnök többek között pártja és az RMDSZ között a választások kapcsán született megállapodásról beszélt „Egyértelmű, hogy szerintünk fontos szerepe van ennek a megállapodásnak, hiszen mi már a tavalyi év folyamán, mikor elkezdtünk azon gondolkozni, hogy mit fog jelenteni ez a szuperválasztási év, egyetértettünk abban, hogy a magyar szavazatok maximálását el kell érni. Azzal mindenki egyetért már régóta, hogy az erdélyi magyar közösség kérdéseit, azokat fel kell tudni vetni, fel kell tudni vetni minden fórumon. Az, hogy az érdekérvényesítés gyakorlatban hogyan tud megvalósulni, vagy nem tud megvalósulni, az egy másik kérdés.

– fejtette ki, hozzátéve, hogy szerinte a mostani megállapodás az elkövetkező „békeidőben” is alapját tudja képezni a politikai szervezetek együttműködésének és létezésének.

Elmagyarázta, hogy

Németh Zsolt azt is elmondta Grezsa Csaba főkonzul kérdésére, aki az esemény moderátora volt, hogy Magyarországon is tudják, onnan is látják, hogy a megosztottság az erdélyi magyar politikában nem új keletű, illetve elismerik ezt a fajta politikai pluralizmust. Hozzátette, szerinte

„Ha már egyszer az autonómiát elvárjuk Bukarest, vagy éppen Pozsony, vagy Belgrád vonatkozásában, ezt a fajta autonómiát tartsuk tiszteletben Budapest vonatkozásában is: a külhoni magyar közösségeknek a joga, a lehetősége és a kötelessége, hogy saját maguk határozzák meg, milyen keretek között kívánják a politikai céljaikat megvalósítani” – szögezte le Németh Zsolt.

Moderátori kérdésre Székely István arról is beszélt, hogy bár sokan a szavazók ama 96 százalékára koncentrálnak, amely a magyar pártokra szavazott, szerinte a „maradék” is fontos.

„Azokat a kísérleteket, amelyek román pártokat próbálnak behozni döntőbíróként magyar-magyar vitába vagy azokat a törekvéseket, ahol a román pártokkal való együttműködés román pártokra való magyar átszavazást jelent, azokat nagyon kategorikusan le kell zárni” – szögezte le,

Németh Zsolt azt is leszögezte, hogy a magyar alkotmánynak egy cikkelye kimondja azt, hogy a mindenkori magyar államnak kötelessége támogatni a külhoni magyarságnak a közösségi önkormányzatiság alapján megfogalmazódó törekvéseit.

„Ez az autonómiaparagrafus a magyar alkotmányban.

– fejtette ki, leszögezve, hogy ugyanakkor nem szabad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket a nemzeti alapon szerveződő intézményrendszernek a létrehozása területén elértek az elmúlt években, azaz, hogy van egy erdélyi magyar önálló, saját lábon álló oktatási rendszer, egészen színvonalas bölcsőde hálózattól egészen az önálló egyetemekig.

„A mi közösségi építkezésünk az nem származás alapú, hanem azonosulás alapú. Aki magyarnak vallja magát, aki magyar szeretne lenni, az a nemzeti alapon szerveződő közösségünkben otthon van. Ezért érdemes, azt gondolom, a nemzeti alapon szerveződő politikáról beszélni, nem az etnikai kifejezést használni, de hát azt hiszem, hogy értjük, hogy miről van szó, és egyet is értünk ebben, hogy az autonómia a közösségi önkormányzatiságnak szerves, megkerülhetetlen része az, hogyha nemzeti alapon szervezünk intézményeket, akkor a politikai életünket is nemzeti alapon szervezzük” – magyarázta Németh Zsolt. Hozzátette, hogy mivel interetnikus környezetben létezünk, ez semmiféleképpen nem jelenthet olyan értelemben kizárólagosságot, hogy az nemzeti intézmények ne szolgáljanak mindenkit, aki adott esetben igénybe akarja venni azokat, tehát adott esetben román identitású gyermekek is nyugodtan járjanak magyar oktatási intézményekbe, hogyha a szülőknek ez a döntése.

„Az életminőségben pedig azt gondolom, hogy értelemszerűen centrális szerepet tölt be – a kisebbségi ember életminőségében – az, hogy meg tudja élni a kisebbségi identitását. Így az elkövetkezendő időszakban egy nagyon fontos feladatunk, hogy melyek azok a rövidtávú prioritások, amelyek a kisebbségi életminőségnek a javítása szempontjából áttöréssel kecsegtetnek” – szögezte le, hozzátéve, hogy szerinte szimbólumhasználat és a nyelvhasználat kulcskérdések.

„Én régóta ismételgetem, hogy az önkormányzatainkat, azokat fel kell készíteni arra, hogyha majd valamikor egy konjunkturális, szerencsés egybenállás következtében intézményesülhetnek a közösségi autonómia különböző formái, akkor az önkormányzataink ennek az intézményesült autonómiarendszernek az alapsejtjei lesznek. Tehát az önkormányzatok fel kell legyenek készülve a többlet hatáskörökre is, amit majd az autonómia rendszer rájuk fog róni” – fejtette ki Székely.