Nem téma a magyar rádió- és tévéadó

A közszolgálati kisebbségi médiáról érdeklődött csütörtökön a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Romániába látogató szakértői bizottsága. Azzal a megjegyzéssel, hogy változatosabbá kell tenni a kisebbségek műsorait, a testület tagjai elégedettségüknek adtak hangot. A bukaresti találkozón részt vevő romániai magyar újságírók a húsz éve igényelt egész napos, anyanyelvű rádió- és tévéadások létesítésének szükségszerűségére hívták fel a bizottsági tagok figyelmét. Az európai példák, a romániai magyarság számaránya, a rádió-televízió illetékként befizetett összegek és nem utolsósorban a chartába foglaltak vállalása indokolttá teszi az intézkedést.

Az 1992-ben született Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája aláírójaként Románia is felvállalta, hogy legalább egy-egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó rádióállomás és televíziós csatorna létesítését biztosítsa. Alternatívaként az okirat megszövegezői azt is jónak látják, hogy a szerződést ratifikáló ország – ha nem létesít önálló adókat – legalább megkönnyíti azok életre hívását. Ezzel szemben Románia csak a harmadik változatot, az „alternatíva alternatíváját” hajlandó megvalósítani. Eszerint a charta aláírójaként „megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy a műsorszórók regionális vagy kisebbségi nyelveken készült műsorokat is programjukba iktassanak”.

Mindezek ellenére nem mutatkozott elégedetlennek az a szakértői bizottság, mely csütörtökön a charta Romániában való betartását vizsgálja. A testület tagjai csütörtökön délután többek között Szász Attilával, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjával, Ágoston Hugóval, a román közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatójának tanácsadójával és Stanik Istvánnal, a rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztőjével találkoztak. „A bizottság tagjai jobbára nem a magyar, hanem a többi kisebbség műsoraira voltak kíváncsiak. Mindemellett mi elmondtuk, hogy a magyar nyelvű adások terén is sok még a tennivaló. A charta-szakértők jelentést tesznek, majd annak alapján az európai fórumok ajánlást fogalmaznak meg Románia számára” – vázolta lapunknak az egyórás találkozó lényegét Ágoston Hugó.

A kurdoknak két tévéjük is van

Az audiovizuális médiában dolgozó szakemberek egybecsengő véleménye szerint azonban a jelenleginél sokkal többre lenne szükség és lehetőség. A finnországi svédek államilag finanszírozott, önálló rádióval és televízióval rendelkeznek. A törökországi kurdoknak két tévécsatornájuk van. Magyarországon az MR4 a kisebbségek nyelvén sugároz. A 6500 fős szlovéniai magyarság számára a ljubljanai kormány önálló rádiót működtet.

Ezelőtt két évvel, 2009-ben közel öt és fél millió román állampolgár tett eleget a rádió-, illetve televíziódíj-fizetési kötelezettségének. Előbbiből közel 46,7 millió eurónak megfelelő pénzösszeg folyt be, utóbbiból pedig 76,7 millió. „Ha ennek csupán 10 százalékát a nemzetiségi adókra fordítanák, vígan megélne a magyar rádióadó és tévécsatorna” – véli Stanik István, a közszolgálati rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztője (portrénkon). A befolyt összegeket az állam is jócskán megpótolja: a rádió esetében szinte még ugyanannyival, a közszolgálati rádió költségvetését pedig 8,4 millió euróval egészíti ki. „A mintegy tízmillió euróból csodálatos intézményeket lehetne működtetni. Azt hiszem, húsz évvel a rendszerváltás után a másfél milliós lélekszámú magyarságot megilletné a két intézmény. Annál is inkább, mivel létrehozására a Románia által is ratifikált charta is ajánlatot tesz. Az önálló állami magyar rádió és televízió létrehozása ugyan szerepel az RMDSZ programjában, időnként hallani is róla, csakhogy a határozott fellépés híján semmiféle előrelépés nem történik” – tette hozzá Stanik, akinek korábban a Román Televíziótársaság igazgatótanácsi tagjaként volt rálátása a helyzetre. Szerinte semmiképpen nem elegendő az az audiovizuális kínálat, amit különböző statisztikákban olvashatunk, és amely szerint egyre több közszolgálati adó sugároz magyar nyelvű műsort. „A statisztika nem jelent semmit. A számoktól hosszú az út addig, hogy mi, romániai magyarok eldöntsük, mi az, ami kielégítőnek számít, vagy sem” – szögezte le Stanik István.

Internet vagy hiányzó politikai akarat

Az egész napos adás szükségszerűségét a hiányzó politikai akarat és a technika fejlődése teszi kérdésessé. A politikum nem tartja napirenden a témát, a technika vívmányai pedig egyesek szerint felülírják a húszéves álmot. „Nincs frekvencia, nincs pénz, nincs elég szakember – röviden így fest a mai helyzet. Azonban nem is tudom, tényleg szükség van-e a napi 24 órás rádió- vagy tévéadóra, mivel aki számítógéppel és internet-hozzáféréssel rendelkezik, reggeltől estig magyar műsorokat hallgathat vagy nézhet” – állítja Kacsó Sándor, a Román Televízió (RTV) magyar nyelvű adásának megbízott főszerkesztője. A bukaresti tévés azonban hozzáfűzte: Romániában még nem az internetes rádiózás vagy tévézés jelenti az igazi megoldást. Ennek ellenére nem lát más lehetőséget. „Egyelőre csak azt tapasztalom, hogy a bukaresti magyar adás is teret veszít, műsorainkat egyre kevésbé nézett időpontokra csúsztatják át” – állapította meg Kacsó.

Fejlesztenék Kolozsvárt és Marosvásárhelyt

Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) RMDSZ által delegált tagja szintén szükségszerűnek tartja az egész napos rádió-, illetve tévéműsorok létrehozását. A rádiók esetében szerinte nem is annyira a körkapcsolás lenne a járható út, mint inkább a kolozsvári és a marosvásárhelyi adók műsorának 24 órásra való fejlesztése. Szász tisztában van a jelenlegi szakemberhiánnyal, azonban úgy véli: még mindig könnyebb anyagi és szakmai áldozatok árán a két belső-erdélyi nagy stúdiót felfejleszteni, mint azok műsorait összekapcsolni. „Az évek során többször felmerült a körkapcsolás gondolata, ám szakmai körökben ez a gondolat nem aratott egyértelmű sikert.

Minden egyes adó ragaszkodott a saját műsorrácsához és időpontjához” – idézte fel az elméleti elképzelés egyik akadályát a CNA tagja. Egyébként, ha csak a kolozsvári és marosvásárhelyi rádióadók magyar nyelven sugárzott műsorait összeadnánk, kiderülne, hogy a hallgató a nap bármely órájában magyar nyelvű műsort hallgathatna. A Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettese szerdán jelentette be, hogy a magyar szerkesztőség külön frekvenciát kért, amelyen napi 24 órát szeretne sugározni. A tévét illetően Szász Attila szkeptikusabb.

„A törökországi kurdoknak két, állami alapokból finanszírozott adójuk is van. Magánvéleményem szerint a romániai magyar adófizetők pénzéből minket is megilletne egy. Csakhogy a tévé esetében még nagyobb gondot jelent a szakemberhiány” – fejtette ki. A testület tagja szerint nem is annyira a mennyiséggel van gond, hisz az újságírói egyetemek termelik a végzősöket, csakhogy azoknak igencsak kis hányada felel meg a követelményeknek.

Az Erdély Televízió nem alternatíva

Felvetésünkre, hogy a Janovics Jenő Alapítvány által működtetett Erdély Televíziót (ETV) lehet-e – legalábbis ideiglenesen – az államilag finanszírozott tévé alternatívájának tekinteni, a megkérdezettek határozott nemmel válaszoltak. Szerintük nem szabad összemosni a két koncepciót, annál is inkább, mivel az ETV létrehozásához és működtetéséhez a román állam nem járult hozzá. A Marosvásárhelyen, kereskedelmi adóként működő Erdély Tv-t még teljesen gyermekcipőben járó, politikailag elkötelezett sajtóorgánumként könyvelik el. „Gondot jelent, hogy nem minden hazai kábelszolgáltató vette fel a műsorrácsába az ETV-t, amely így elég kevés háztartásba jut el.

Amúgy meg nagyon sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy minőségi adóvá váljon” – nyugtázta Szász Attila. Lapunknak nem sikerült az RCS&RDS-től választ kapnia arra a kérdésre, hogy a leggazdagabb hazai magyar, Teszári Zoltán tulajdonában lévő szolgáltató miért nem hajlandó országszerte, vagy legalábbis Erdély-szerte sugározni az ETV műsorait. Kacsó Sándornak azonban az a véleménye, hogy egyetlen szolgáltatónak sem éri meg napi mindössze néhány órás adásért és alig pár friss műsorért lefoglalni egy csatornát. Az Erdély Tv ugyan 7 és 23 óra között sugároz, azonban műsorai ciklikusan ismétlődnek a nap folyamán.

A neves kolozsvári tévés szakember, Csép Sándor sem az ETV-ben látja azt, amit lényegében a charta betartásával az államnak kellene biztosítania. Álláspontján mit sem változtat az a tény, hogy elsőként kezdeményezte az országos adó létrehozását. „Amennyiben Románia betartaná az általa ratifikált chartát, kötelessége lenne egy állami magyar tévéadót létrehozni. Az ETV nem alternatíva, még akkor sem, ha közszolgálati rendeltetéssel indult kereskedelmi adó. Annak idején a Medgyessy Péter által felkínált egymilliárd forintból indult, pontosabban annak töredékéből, amit az egykori miniszterelnök utódja, Gyurcsány Ferenc nagy nehezen és jókora késéssel átutalt. Sajnos az adót az RMDSZ teljesen elorozta, korrekt, tapasztalt szakembereket a közelébe sem enged” – háborgott a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi tagja, akit kritikus hangneméért már évek óta nem hívnak a testület üléseire.