Nem seperhetjük a szőnyeg alá: az EU Bírósága elítélheti Romániát a bezáratlan szemétlerakók miatt

Tíz városi lerakatra már lakatot tettünk, még hat maradt hátra. Ugyanakkor nagy kihívást jelentenek az ipari hulladékgyűjtő helyek, amelyeket rég eltűnt vállalkozások működtettek. Románia vállalta, hogy ezeket is környezetbaráttá teszi, ám ez a mai napig nem történt meg” – ismertette az intézményvezető.

Aki szerint rendkívül nehéz előrelépést elérni e téren, hiszen csődeljárás alatt álló vagy becsődölt cégek képviselőivel kell tárgyalniuk, illetve olyanokéval, amelyeknek egyszerűen nincsen pénzük a munkálatok elvégzésére. Neculaescu hozzátette: megvalósíthatósági tanulmányokat rendelnek, aztán kiderül, honnan kerül pénz a munkálatokra: akár uniós, akár román állami forrásokból.

Romániának már 2009-ben be kellett volna zárnia vagy korszerűsítenie kellett volna az előírásoknak nem megfelelő lakossági és ipari szemétlerakóit, ám természetesen ez nem történt meg: akkor 109 ilyen hulladékgyűjtőről tudtak. A lassú előrelépések miatt az Európai Bizottság 2017-ben az EU Bírósága elé vitte az ügyet – emlékeztet az Economedia portál. Akkor 68 létesítményről volt szó, amelyek közül 2020-ig csupán 20-at zártak be, a többi 48 esetében még terv szintjén sem látszottak előrelépések.

A szabálytalanul működő szemétlerakók ügye – annak súlyossága miatt – túllépheti a formális „ejnye-bejnyézés” szakaszát. Erre figyelmeztet tavalyi jelentésében a Számvevőszék is, amely szerint valós a veszély egy komoly kötelezettségszegési eljárásra. Az intézmény szerint a legfőbb probléma, hogy a kérdéses szemétlerakók tulajdonosai inkább bevállalják a 2021/2-es számú kormányrendeletben rögzített büntetéseket, mert azok összege jóval alacsonyabb, mint az elvárt munkálatok költsége.

A Számvevőszék szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért a helyi és az állami intézmények is okolhatók.

– közölte idén márciusban a Számvevőszék. A jelentést a Szabad Európa román nyelvű honlapja is idézte egyik vonatkozó cikkében, amelyben többek között arról írnak: nemcsak az illegális vagy szabálytalanul működő tározók bezárása a probléma, hanem az is nagy gond, hogy az engedéllyel rendelkezők dugig teltek – főleg Bukarest környékén –, így lassan nem lesz hová vinni a hulladékot.

Románia egyébként „hozzá van szokva” az uniós fegyelmezéshez. Például miközben idén januárban csak a környezetvédelmi minisztérium négy kötelezettségszegési eljárás lezárását jelentette be (az EU más tagállamából vásárolt gépkocsik forgalomba helyezési díja, árvízkockázatok felmérése és kezelése, valamint zajszennyezés terén), ugyanabban a hónapban újabb kettő indult (természetvédelmi területek óvása és légszennyezés ügyében).

Nem csoda a nagy „forgalom”: az Európai Bizottság vonatkozó gyűjtőoldala szerint

Bár a számok nagyok, az ország így sincs az „élbolyban”, azaz több más tagállam ellen még több eljárás zajlik.

A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság jogi eszköze az uniós jog végrehajtásának biztosítására. A Bizottság – saját vizsgálatai, illetve magánszemélyek, vállalkozások vagy más érdekeltek panaszai nyomán – feltárja azokat az eseteket, amikor felmerül az uniós jog megsértésének gyanúja. Ha az érintett tagország elmulasztja értesíteni a Bizottságot olyan intézkedések meghozataláról, amelyek teljes mértékben átültetik a szóban forgó irányelv rendelkezéseit, illetve nem szünteti meg az uniós jog vélelmezett megsértését eredményező helyzetet, a Bizottság hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene – olvasható az EB honlapján.

Az eljárás első lépéseként az EB felszólító levelet küld, melyben további információkat kér az érintett országtól. Ez utóbbinak a megszabott határidőn, rendszerint két hónapon belül részletes választ kell adnia a Bizottság felvetéseire. Ha az EB arra a megállapításra jut, hogy az ország nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségeit, indokolással ellátott vélemény formájában hivatalosan felkérheti az érintett tagállamot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat.

Ha az uniós ország továbbra sem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság az ügyet az EU Bírósága elé utalhatja. A kötelezettségszegési ügyek többségét általában még azelőtt sikerül rendezni, hogy az ügy a Bíróság elé kerülne. Ha valamelyik tagállam egy adott irányelv kapcsán elmulasztja értesíteni a Bizottságot arról, hogy végrehajtási intézkedéseket hozott, melyek határidőre átültetik az irányelv rendelkezéseit a tagállam nemzeti jogrendjébe, a Bizottság szankciók kivetését kérheti a Bíróságtól. Ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy az ország megsértette az uniós jogot, a nemzeti hatóságoknak meg kell hozniuk a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Az uniós testület – amikor egy uniós ország ügyét másodízben a Bíróság elé utalja – pénzbüntetés kiszabását javasolja. Ez a pénzbüntetés lehet átalányösszeg és/vagy napi kényszerítő bírság.