Nem kötelező a Covid–19 elleni oltás, de sok esetben gond nélkül megkövetelik majd

Nem kötelező a Covid–19 elleni oltás, de sok esetben gond nélkül megkövetelik majd

Repülés csak oltással? Máris van olyan légitársaság, amely csak azokat engedné fel a gépei fedélzetére, akik beoltatták magukat koronavírus ellen (képünk illusztráció)

Fotó: Haáz Vince

Bár hivatalosan nem teszik kötelezővé a Covid–19 elleni oltást, egyre több irányból halljuk, hogy többletjogokat élvezhetnek majd azok, akik megkapták a vakcinát. Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökével beszélgettünk arról, hogy hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e bizonyos szolgáltatások, jogok megtagadása mindazoktól, akik nincsenek immunizálva.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2020. december 11., 17:012020. december 11., 17:01

2020. december 11., 18:592020. december 11., 18:59

Nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás – hangoztatják az európai országok hatóságai. Ám az elmúlt időszakban kiderült, hogy

többletjogokat élveznek majd azok, akik már megkapták a vakcinát, és lesznek olyan szolgáltatások, amelyeket csak a beoltottak élvezhetnek.

A Qantas ausztrál légitársaság volt az első, amely kerek perec leszögezte, hogy a járataira csak olyan utasok szállhatnak fel, akik megkapták a vakcinát. És más légitársaságok is hasonló lépéseket fontolgatnak – derült ki egyértelműen az elmúlt időszakban elhangzott nyilatkozatokból. Az Irish Times lap jelentése szerint viszont a Ryanair ír fapados légitársaság illetékese az Unión belüli szabad mozgásra hivatkozva azt mondta, hogy az EU belül nem lesz szükség oltási igazolásra. Egyelőre viszont csak annyi biztos, hogy homályban tapogatózik mindenki, biztosat csak jövő év elején fogunk tudni.

De nemcsak szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá könnyebben vagy megkülönböztetett módon a beoltott személyek, Lengyelországban például a kormány illetékesei azt közölték, hogy a járványügyi rendelkezéseken belüli kedvezményekre számíthatnak majd a beoltott emberek. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter kedden elmondta:

a lakosságot többek között azzal ösztönöznék, hogy a beoltottakra nem vonatkoznának a karanténintézkedések, ha egy megfertőzött emberrel érintkeznek, illetve ha visszatérnek a járványügyi szempontból magas kockázatú országokból.

Nem érintenék őket a járvány miatt elrendelt, a gyülekezésekre és összejövetelekre vonatkozó létszámkorlátozások sem, vagyis a megengedett kereten felül vehetnének részt ezeken. Niedzielski megjegyezte: nem kizárt, hogy a stratégia végleges változatában más kedvezmények is szerepelnek majd a beoltottak számára. A lengyel kormányfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Michal Dworczyk újságírói kérdésre viszont jelezte, a tervezetben nem szerepel, hogy a beoltottakat felmentenék a szájmaszk köztéri viselésének jelenleg érvényes kötelessége alól.

A beoltott személyek többletjogokat élvezhetnek – vetítette előre egy televízió nyilatkozatban minap Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyminisztériumi államtitkár is. Ismételten hangsúlyozta, hogy az állami hatóságok nem fogják kötelezővé tenni a vakcinát, korrekt és meggyőző tájékoztató kampánnyal szeretnék elérni, hogy minél többen beoltassák magukat. Arra a kérdésre, mennyire lenne morális és törvényes, ha egy munkáltató kötelezné az alkalmazottait az immunizálásra, az egészségügyi szakember azt mondta, ez bonyolult kérdés, jogi vonatkozásokkal, nem akar részletekbe bocsátkozni. Ám arra emlékeztetett, hogy világszerte már régóta rebesgetik egyfajta Covid-útlevél bevezetését.

Idézet
Igen, a beoltott személyek, minden valószínűség szerint nem csupán Romániában, hanem mindenhol többletjogokat fognak élvezni”

– összegzett Raed Arafat.

Galéria

Várhatóan számos országba csak oltási igazolással juthatunk el

Fotó: Pixabay

Elfogadható lehet az indoklás

„Alapos indoklással elképzelhető az oltási igazoláshoz kötött feltételrendszer, ám az új helyzet kihívást jelent, hiszen egyrészt ez lehet a járvány leküzdésének egyik módja, másrészt mindenki szabadon döntheti el, hogy beadatja, vagy sem a koronavírus elleni vakcinát” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, akit annak kapcsán faggattunk, hogy diszkriminációnak minősül-e az egyes jogok, szolgáltatások beoltottsághoz való kötése.

A szakember kérdésünkre elmondta: kategorikus állásfoglalás még nincs a kérdésben, de felépíthető elfogadható indoklás a feltételrendszerre. „Több esetben is elképzelhető, hogy kérik az oltási igazolást” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a vakcina szélesebb körű alkalmazása után lehet olyan ország az Európai Unióban vagy azon kívül, amely bevezeti a szabályt, hogy oltási igazolás nélkül nem enged be külföldieket, különböző szolgáltatók, például üzletláncok is köthetik az oltáshoz a belépést, sőt a munkaadók is feltételként szabhatják meg a koronavírus elleni beoltottságot.

Idézet
Követem ezt a témát, jogilag nagy kihívás. Várhatóan lesznek perek, a bíráknak sem lesz könnyű meghozni majd a döntést, valószínűleg a diszkriminációellenes tanács álláspontját is kikérik”

– fejtette ki a testület elnöke. Meglátása szerint amúgy minden esetet külön kell majd elemezni, meg kell vizsgálni, hogy van-e az államnak, intézménynek, szolgáltatónak valós és helytálló indoka, hogy a megkötést bevezesse. Figyelembe kell továbbá majd venni, hogy a járvány terjedését le kell állítani, az oltás pedig ennek egyik járható útja, de azt is, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy akarja-e a vakcinát, vagy sem.

Van egyfajta precedens

Asztalos Csaba egyúttal arra is kitért, hogy ez nem egy újszerű feltételrendszer, hiszen

már most vannak egyetemek, ahol a külföldi diákoktól kérik az oltáskönyvet, és ha nem tudják bizonyítani, hogy az összes általuk kért vakcinát megkapták, nem fogadják el a jelentkezésüket.

Ezekre a feltételrendszerekre is lehet majd hivatkozni. A diszkriminációellenes tanács elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szabályozásokban minden esetben meg kell tartani a kivételeket azokra, akik esetében az oltás veszélyt jelent, ilyenek például az allergiások. „Mindenképpen érdekes helyzetekkel szembesülünk majd, és meg kell találni rájuk a válaszokat” – összegezte Asztalos Csaba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért

Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért
2024. április 13., szombat

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon

Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon
2024. április 13., szombat

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark

Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark
2024. április 12., péntek

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója

Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója
2024. április 12., péntek

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra

Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra
2024. április 12., péntek

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány

Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány
2024. április 12., péntek

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
2024. április 12., péntek

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között

A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

2024. április 12., péntek

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek

Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek