Repülés csak oltással? Máris van olyan légitársaság, amely csak azokat engedné fel a gépei fedélzetére, akik beoltatták magukat koronavírus ellen (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Bár hivatalosan nem teszik kötelezővé a Covid–19 elleni oltást, egyre több irányból halljuk, hogy többletjogokat élvezhetnek majd azok, akik megkapták a vakcinát. Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökével beszélgettünk arról, hogy hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e bizonyos szolgáltatások, jogok megtagadása mindazoktól, akik nincsenek immunizálva.
2020. december 11., 17:012020. december 11., 17:01
2020. december 11., 18:592020. december 11., 18:59
Nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás – hangoztatják az európai országok hatóságai. Ám az elmúlt időszakban kiderült, hogy
A Qantas ausztrál légitársaság volt az első, amely kerek perec leszögezte, hogy a járataira csak olyan utasok szállhatnak fel, akik megkapták a vakcinát. És más légitársaságok is hasonló lépéseket fontolgatnak – derült ki egyértelműen az elmúlt időszakban elhangzott nyilatkozatokból. Az Irish Times lap jelentése szerint viszont a Ryanair ír fapados légitársaság illetékese az Unión belüli szabad mozgásra hivatkozva azt mondta, hogy az EU belül nem lesz szükség oltási igazolásra. Egyelőre viszont csak annyi biztos, hogy homályban tapogatózik mindenki, biztosat csak jövő év elején fogunk tudni.
De nemcsak szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá könnyebben vagy megkülönböztetett módon a beoltott személyek, Lengyelországban például a kormány illetékesei azt közölték, hogy a járványügyi rendelkezéseken belüli kedvezményekre számíthatnak majd a beoltott emberek. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter kedden elmondta:
Nem érintenék őket a járvány miatt elrendelt, a gyülekezésekre és összejövetelekre vonatkozó létszámkorlátozások sem, vagyis a megengedett kereten felül vehetnének részt ezeken. Niedzielski megjegyezte: nem kizárt, hogy a stratégia végleges változatában más kedvezmények is szerepelnek majd a beoltottak számára. A lengyel kormányfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Michal Dworczyk újságírói kérdésre viszont jelezte, a tervezetben nem szerepel, hogy a beoltottakat felmentenék a szájmaszk köztéri viselésének jelenleg érvényes kötelessége alól.
A beoltott személyek többletjogokat élvezhetnek – vetítette előre egy televízió nyilatkozatban minap Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyminisztériumi államtitkár is. Ismételten hangsúlyozta, hogy az állami hatóságok nem fogják kötelezővé tenni a vakcinát, korrekt és meggyőző tájékoztató kampánnyal szeretnék elérni, hogy minél többen beoltassák magukat. Arra a kérdésre, mennyire lenne morális és törvényes, ha egy munkáltató kötelezné az alkalmazottait az immunizálásra, az egészségügyi szakember azt mondta, ez bonyolult kérdés, jogi vonatkozásokkal, nem akar részletekbe bocsátkozni. Ám arra emlékeztetett, hogy világszerte már régóta rebesgetik egyfajta Covid-útlevél bevezetését.
– összegzett Raed Arafat.
Várhatóan számos országba csak oltási igazolással juthatunk el
Fotó: Pixabay
„Alapos indoklással elképzelhető az oltási igazoláshoz kötött feltételrendszer, ám az új helyzet kihívást jelent, hiszen egyrészt ez lehet a járvány leküzdésének egyik módja, másrészt mindenki szabadon döntheti el, hogy beadatja, vagy sem a koronavírus elleni vakcinát” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, akit annak kapcsán faggattunk, hogy diszkriminációnak minősül-e az egyes jogok, szolgáltatások beoltottsághoz való kötése.
A szakember kérdésünkre elmondta: kategorikus állásfoglalás még nincs a kérdésben, de felépíthető elfogadható indoklás a feltételrendszerre. „Több esetben is elképzelhető, hogy kérik az oltási igazolást” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a vakcina szélesebb körű alkalmazása után lehet olyan ország az Európai Unióban vagy azon kívül, amely bevezeti a szabályt, hogy oltási igazolás nélkül nem enged be külföldieket, különböző szolgáltatók, például üzletláncok is köthetik az oltáshoz a belépést, sőt a munkaadók is feltételként szabhatják meg a koronavírus elleni beoltottságot.
– fejtette ki a testület elnöke. Meglátása szerint amúgy minden esetet külön kell majd elemezni, meg kell vizsgálni, hogy van-e az államnak, intézménynek, szolgáltatónak valós és helytálló indoka, hogy a megkötést bevezesse. Figyelembe kell továbbá majd venni, hogy a járvány terjedését le kell állítani, az oltás pedig ennek egyik járható útja, de azt is, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy akarja-e a vakcinát, vagy sem.
Asztalos Csaba egyúttal arra is kitért, hogy ez nem egy újszerű feltételrendszer, hiszen
Ezekre a feltételrendszerekre is lehet majd hivatkozni. A diszkriminációellenes tanács elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szabályozásokban minden esetben meg kell tartani a kivételeket azokra, akik esetében az oltás veszélyt jelent, ilyenek például az allergiások. „Mindenképpen érdekes helyzetekkel szembesülünk majd, és meg kell találni rájuk a válaszokat” – összegezte Asztalos Csaba.
Hosszas várakozás után Kolozsváron is megjelenhet az IKEA lakberendezési áruházlánc, amely helyi sajtóértesülések a Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű beruházása részesévé válhat.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
A Hargita megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az RMDSZ-es Borboly Csabát és Barti Tihamért választotta a testület alelnöki tisztségébe – tájékoztatott a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
szóljon hozzá!