„Gyerekekről, védőoltásokról, sok egyéb vetületről beszélünk, amelyek főleg a szociális ellátás problémái” – hangsúlyozta. Adrian Streinu-Cercel szerint az orvoshiány az egyik gond: sok vidéki településen nincs állandó egészségügyi ellátás. Ezért meg kell találni a módját, hogy növeljék a vidékiek hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz, erre várnak bárkitől javaslatot. A Hit és egészség a román faluban című pénteki konferencián az orvos arra kérte a vidéki életben kulcsszerepet játszó lelkészeket, polgármestereket, jegyzőket, pedagógusokat, hogy rukkoljanak elő megvalósítható ötletekkel, miként lehetne javítani a vidéki ellátáson.

Elsorvasztott alapellátás

Évek óta kongatjuk a vészharangot: ha a kormány nem változtat radikálisan az egészségpolitikáján, orvos nélkül maradnak a falvak, de eddig nem történt semmilyen előrelépés – mondta el lapunknak Seres Lucia. A Kovászna megyei háziorvosok egyesületének elnöke rámutatott,

Háromszéken a száz háziorvos mintegy 10 százaléka 40 év alatti, és nekik is inkább városon van praxisuk. A fiatalokat egyáltalán nem vonzza a szakma, a hatalmas bürokrácia és az alacsony javadalmazás elriasztja őket, így nincs utánpótlás, nincs kinek átadni a pacientúrát, rendelők zárnak be, ha az orvos nyugdíjba vonul.

A háziorvosok különben szombaton Nagyszebenben találkoztak parlamenti képviselőkkel. A megbeszélésen újra elpanaszolták, hogy melyek a rendszer legnagyobb hiányosságai. „Meghallgattak minket, de a megoldást évek óta hiába várjuk” – összegezte Seres Lucia. Szerinte az alapellátásban dolgozó orvosokat diszkriminálják, hiszen míg a kórházban alkalmazott orvosok bérét – különben helyesen – megemelték, esetükben nem történt meg a korrekció. Az orvosok folyamatosan bürokráciával küzdenek, elborítja őket a „papírmunka”, miközben az informatikai rendszer „padlón van”: nemhogy segítené, de inkább akadályozza a munkájukat.

– sorolta Seres Lucia.

A szakember arra is kitért, hogy nincs szakmai elégtételük, hiszen hiába küldik el laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatra a beteget, hogy felállítsanak egy diagnózist: elutasítják őket, hogy nincs pénzkeret az ingyenes vizsgálatra, gyakran három hónapot is várniuk kell. Ilyenkor a beteg kórházba kér beutalót, hiszen ott legalább ingyen elvégzik a vizsgálatokat, mutatott rá a orvos. „Vidéken fájdalmas a helyzet, nincs megelőzés, nincs elsősegélynyújtásra lehetőség. A vidéki emberek nem tehetnek mást: hívják a mentőt, és a sürgősségen kérnek segítséget. Akkor csodálkozunk, hogy leterheltek a mentők, a kórházak?” – érzékeltette a helyzetet a háromszéki szakmai egyesület elnöke. Úgy véli, radikálisan meg kell változtatni az egészségpolitikát: ösztönözni kell a fiatalokat, hogy válasszák a háziorvosi hivatást, különben a helyzet tovább súlyosbodik, és mindenki ráfizet – a betegek és az állam is, amelynek a sokkal drágább kórházi ellátást kell finanszíroznia.

Közel másfél év után találtak orvost

A drámai helyzetet jól illusztrálja, hogy több mint egyéves küzdelem után találtak háziorvost a háromszéki Mikóújfaluba. Demeter Ferenc polgármester lapunknak elmondta, aláírták a szerződést, elkezdték az engedélyeztetést, és abban bíznak, hogy az új orvos augusztus elsejétől elkezdheti a munkát. Az elöljáró az év elején a háziorvosok Facebook-csoportjában tett közzé egy felhívást, miszerint „kétségbeesetten keresik a háziorvost” – erre figyelt fel a jelenleg Brassóban élő fiatal szakember, akivel végül megkötötték a szerződést.

a betegek kénytelenek voltak beutazni a 21 kilométerre levő Sepsiszentgyörgyre, de szinte naponta megfordult a faluban a mentőautó is – részletezte a polgármester. Rámutatott, Magyarországon állami támogatást kap házépítésre a vidékre költöző orvos, mert ott megértették, hogy még így is kifizetődőbb, ha helyben biztosítanak egészségügyi ellátást, és a betegek nem veszik igénybe folyamatosan a mentő és a kórházak szolgáltatásait.