Nem fogott ki az erdélyi kézműveseken a járvány: segít a jó hírnév, de veszélybe kerülhet a hagyományőrzés

A Guzsalyas Alapítvány tagjai várják a foglalkozások újbóli beindítását •  Fotó: Facebook/Guzsalyas Alapítvány

A Guzsalyas Alapítvány tagjai várják a foglalkozások újbóli beindítását

Fotó: Facebook/Guzsalyas Alapítvány

Nem panaszkodnak a Krónika által megkérdezett kézművesek, népi mesterek, akiket arról faggatunk, milyen volt számukra a 2020-as év, mennyire viselte meg őket, hogy a legtöbb vásár elmaradt, illetve hogyan alkalmazkodtak a változó, digitalizálódó világhoz. Nem esett vissza a forgalmuk, sőt több terméket adtak el azok, akik már a járvány előtt is foglalkoztak online értékesítéssel. Ugyanakkor a különböző foglalkozások elmaradása árthatott a hagyományőrzésnek.

Tóth Gödri Iringó

2021. február 18., 08:372021. február 18., 08:37

A kézművesek és a népi mesterek munkája, ténykedése egyszerre szól alkotásról, hagyományőrzésről és értékteremtésről. Aki igényesen dolgozik, annak egy-egy tárgy, termék elkészítése sok időt, figyelmet, energiát igényel, és bizony nem mindig könnyű az adott termékeket az őket megillető áron értékesíteni. Kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt időszak, a járványhelyzet milyen változásokat hozott a kézművesek életében, akiknek a hagyományos vásárok elmaradása miatt új megoldásokat kellett keresniük.

A legnépszerűbb termék a házi papucs

Kolozsi Ildi nemezkészítő, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány munkatársa már a járvány előtt sem vásárokon, sokadalmak keretében értékesítette termékeit – melyek skálája a nemezjátékoktól, sálaktól, a táskákig és a nemezszőnyegekig terjed –: a legtöbb megrendelését telefonon, személyes ajánlások, illetve a közösségi médiának köszönhetően kapta. Ő azt tapasztalta, hogy

a rendelései száma nőtt a bezártság miatt: egyfolytában volt min dolgoznia, és bevételkiesést sem jelentett a járvány.

Tapasztalata szerint – valószínűleg amiatt, hogy sokat voltunk otthonunkba zárva – az elmúlt hónapok legnépszerűbb terméke a nemezelt házi papucs volt.

Kolozsi Ildi nemcsak megrendelésre dolgozik, hanem tanfolyamokat is tart gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Bár ezek a szokványos formában elmaradtak tavaly márciustól, hála a kamasz fiainak, akik jól értenek a technikához, hamar alkalmazkodott a helyzethez, és elkezdett online tanfolyamokat tartani.

Idézet
Volt egy állandó csoportom, amellyel minden pénteken nemezeltünk. Volt résztvevő Kolozsvárról, Magyarországról, Kászonból. Minden hétre kitaláltunk közösen egy témát, és 5-6 órát dolgoztunk úgy, hogy én a telefon kameráján keresztül mutattam a lépéseket.

Voltak magánóráim is négy amerikai hölggyel, akikkel néha nehéz volt egyeztetni a különböző időzónák miatt, de megoldottuk” – idézte fel a kézműves.

A jó hírnevű kézművesek vásárok nélkül is megélnek, ám Erdély-szerte nagy igény mutatkozik a hasonló jellegű rendezvények engedélyezésére •  Fotó: Biró István Galéria

A jó hírnevű kézművesek vásárok nélkül is megélnek, ám Erdély-szerte nagy igény mutatkozik a hasonló jellegű rendezvények engedélyezésére

Fotó: Biró István

Nagy az igény az online jelenlétre

Készített oktatóvideókat is, amelyeket fiai, Tamás és Soma segítettek megvágni, zenével, háromnyelvű felirattal ellátni. A videókat meglepően nagy számban sikerült eladni, akár külföldi érdeklődőknek is – direkt ezért nyitott például Pay Pal-fiókot. Bár a korlátozások enyhültek, valószínűleg a jövőben is fog online képzéseket tartani, illetve tervez még videókat is készíteni, mivel van rá, sőt egyre nagyobb az igény – bár nehéz erre alkalmat találnia, mivel szeretne minőségi dolgokat létrehozni, amihez sok idő kell. Kolozsi Ildi nagyon hálás a fiainak, szerinte nélkülük nem tudott volna ilyen jól alkalmazkodni a helyzethez.

Idézet
Az, hogy nem voltak vásárok, nem nagyon érintett, főleg Facebookon érkeztek a rendelések. Az ünnepek előtti időszakban nagyon sokan kerestek ajándékot az online térben. Ott vannak a kézműveseket tömörítő csoportok is, amelyek már régebben is léteztek, ezekben nagy az aktivitás”

– vázolta a Guzsalyas Alapítvány munkatársa. Hozzátette, bár a kézműves termékeknek általában van egy kialakult vásárlókörük, az elmúlt egy évben nagyon sok új ügyféltől érkezett rendelés az ország minden részéből. Gyermekekkel foglalkozó oktatóként azt is elmesélte, hogy ez az egyéves kimaradás valószínűleg nagyon rossz hatással lesz a gyerekek kézügyességére, kreativitására, hiszen a foglalkozások, amelyekre legalább az ünnepek kapcsán eljártak, sokat segítettek ilyen téren. Másfelől megint

veszélybe került olyan hagyományok, szokások fennmaradása, amelyeket sokéves munkával újra felélesztettek.

Ezek miatt is reméli, hogy előbb-utóbb újra lehet foglalkozásokat, képzéseket tartani.

A gyerekek nagyon hiányolták a foglalkozásokat

Máté-Szentkirályi Imola, aki a Guzsalyas Alapítvány keretein belül fazekasság oktatásával foglalkozik, illetve megrendelésre készít kerámiatárgyakat, elmesélte, hogy az általa vezetett tanfolyamok tavasszal szüneteltek, majd az enyhítéssel újra tudták kezdeni a felnőtteket célzó képzéseket, ám a gyerekek tanfolyamát egészen őszig nem tették lehetővé a korlátozások. Elmondta, hogy ő ezt sajnálta a legjobban, mivel a gyerekek, akik hozzá járnak, nagyon hiányolták a foglalkozást, igényelték ezt a fajta kreatív, alkotó munkát.

Ő is arról számolt be, hogy a rendelései száma nem csökkent, sőt talán enyhén nőtt is, az egész évet lefedték a megkeresések nyomán készülő munkák. Imola elsősorban telefonos, személyes, esetleg internetes megrendelések nyomán dolgozik, és ez a járványidőben sem változott, nem kellett fokozott figyelmet fordítania az online megjelenésre, közösségi médiára. Elmondása szerint ő és az egyesületük tagjai azt mondhatják, hogy jó helyzetben vannak, van egy kialakult kliensi körük, akár szájról szájra is terjed a hírük, nem a vásározásból, a vásárokon történő értékesítésből élnek meg, így nem érezték ezek hiányát.

Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Réka Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Veres Réka

Szükség lenne egy közös hirdetőoldalra

Kovács Katalin Bihar megyei szövő-kézműves a járvány előtt ritkán járt vásárokba, csak azokra ment el, amelyek meghívásos alapon zajlottak, mivel elmondása szerint azok a városnapok, vásárok, amelyeken a részvétel helyhez kötött, általában nem kifizetődők a kézműveseknek.

Kovács Katalin sálakat, függönyöket, abroszokat és egyéb szőttesárukat készít, melyeket telefonon vagy a közösségi média révén rendelnek meg tőle.

Bár nem érzi azt, hogy a rendelései száma nagyon megugrott volna az elmúlt időszakban, örül annak, hogy a helyzet miatt többet foglalkozott az online marketinggel: elmondása szerint napi több órát szánt arra, hogy több helyen is jelen legyen az online térben, hogy megfogalmazza a megfelelő „reklámszövegeket”, hogy elkészítse a megfelelő fényképeket.

Kovács Katalin azt is elmesélte, hogy bár Erdélyben a legtöbb kézműves a közösségi médiában reklámozza, illetve a közösségi oldalakon értékesíti termékeit, a felület nem tökéletes erre a célra, illetve nem elégít ki minden igényt.

Szerinte szükség lenne egy, a kézműveseket, illetve termékeiket tömörítő, összegyűjtő oldalra, ami több nyelven is hirdetné, akár külföldön is a hazai alkotók portékáit.

Tapasztalatai szerint sokan vannak, akik nem beszélnek nyelveket, esetleg nem értenek eléggé a technikához, de ha lenne egy közvetítő, a termékeikre széles körben lenne kereslet.

Arról is szó esett, hogy Romániában a kézművesek helyzete, kézművesek jogi státusa sok esetben, aspektusában problematikus, illetve kérdéses: vannak hiányosságok a törvények terén, illetve nincsen felülről megszervezett rendszer. A kézművesekre irányuló figyelem hiánya a járványhelyzetben is megmutatkozott, hiszen azzal ellentétben, hogy például Magyarországon létezett specifikusan őket célzó pályázat, mintegy segítségként a nehéz időkben,

a román állam általánosabban a magánvállalkozókat, esetleg a zenészeket célozta, nem a népi kultúra és mesterségek éltetőit, továbbörökítőit.

Képünk illusztráció •  Fotó: Sütő Éva Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Sütő Éva

„Egy kuncsaft mindig hoz egyet, vagy visz tízet”

Nagy György olaszteleki kovácsmester elmesélte, hogy ő szakmáját, munkáját tekintve nem érezte a járvány hatásait, mivel tőle megrendelt, illetve az általa elkészített munkák gyakran több hónapot is igénybe vesznek. A műhelyét közel ötven éve nyitotta az édesapja, akitől azt tanulta, hogy „egy kuncsaft mindig hoz egyet, vagy ha úgy van, visz tízet”.

Idézet
Azon az elven vagyok, hogy a munka dicsérjen, ne mi dicsérjük saját magunkat, így nincs internetes oldalam, nem reklámozom online magam. És ez most a járvány miatt sem változott”

– tájékoztatott a kovácsmester. Nagy Györgynek a hagyományos kovácsműhelye mellett van egy muzeális kovácsműhelye is, és ezek együttesen egy izgalmas turisztikai látványosságnak számítanak. Hála annak, hogy Kovászna megye a járványidőszakban is nagy figyelmet fordított a turizmusra, a látogatók idén sem maradtak el, Nagy György sok turistát fogadott – természetesen betartva a járványügyi előírásokat. Az ország minden részéből érkeztek hozzá Székelyföld, a térség, a helyi hagyományok és a mesterség iránt érdeklődő kirándulók.


A helyi termelői vásárok újranyitását követelik

Erdély-szerte a helyi termelői vásárok engedélyezését követelik a gazdálkodók, kézművesek és vásárlók. Ugyanis miközben egyes városokban meg lehet tartani a hasonló jellegű rendezvényeket – például hétvégén Szatmárnémeti régi központi parkja adott otthont a szatmári termékek vásárának –, sok településen tiltják ezt a helyi rendelkezések. Fancsali Ernő, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke, a kolozsvári Bejön a vidék termelői vásár szervezője online petíciót indított, hogy engedélyezzék a hagyományos termelői vásárok megszervezését. „A nagyáruházak teli vannak, emberek zárt térben egymás mellett vásárolnak, egymás nyomában állnak sorban. A kistermelők nem kérnek támogatást, azt kérik, adják vissza a lehetőséget számukra, hogy termékeiket értékesítsék” – olvasható az aláírásra buzdító szövegben. A kezdeményezést egy nap alatt több százan írták alá.
Marosvásárhelyen januárban az utolsó percben derült ki, hogy nem tudják megtartani az egyik húsipari cég által immár ötödik éve megszervezett helyi termékek vásárát. Eladók, de vásárlók is csodálkozva és szomorúan nyugtázták ezt. Mint Hegedűs Szende, a Petry képviselője a Székelyhonnak elmondta, szinte biztos, hogy február harmadik péntekén is elmarad a vásár, mert a közegészségügyi igazgatóság nem adta meg az engedélyt. „Tavaly minden alkalommal nagyon odafigyeltünk az egészségügyi előírások betartására, eladókon és vásárlókon is maszk volt, minden asztalnál fertőtlenítőszer volt, s a helyszínen levő helyi rendőrök soha semmi kivetnivalót nem találtak. Szabadtéri a vásár, éppen ezért nem értjük, hogy miért nem engedik, hogy megszervezzük” – ismertette Hegedűs Szende. A székelydájai Fülöp Szabolcs, aki a kezdetektől árulja bivalytejből készült termékeit a marosvásárhelyi vásáron, a Székelyhonnak elmondta, nagy érvágás számukra, hogy nem tartják meg a vásárt. Mivel jól bejáratott vevőköre volt ott, a termékei 70 százalékát Vásárhelyen, 30 százalékát a csíkszeredai helyi termelők vásárán értékesítette. Utóbbit hétvégén megszervezik Csíkszeredában, ott nincs korlátozás. (Simon Virág)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 06., szerda

Székelyföldi kispapok öltik fel a reverendát Gyulafehérváron

Idén a hagyományos időponttól eltérően, november 10-én tartják a papjelöltek befogadásának szertartását Gyulafehérváron.

Székelyföldi kispapok öltik fel a reverendát Gyulafehérváron
2024. november 06., szerda

Fegyverre menő harc folyt a parkolóhelyért egy erdélyi megyében

Büntetőeljárást indított a rendőrség egy 37 éves vajdahunyadi férfi ellen, aki egy airsoft pisztollyal próbált ráijeszteni valakire – közölte szerda este a Hunyad megyei rendőrség.

Fegyverre menő harc folyt a parkolóhelyért egy erdélyi megyében
2024. november 06., szerda

Bedőlhet a gyógyszerpiac a környezetvédelmi szigorítások és a rossz kormánypolitika miatt

Gyógyszerhiánnyal, illetve a gyógyszerárak elszabadulásával riogatnak a szakmai szervezetek, miután az EU új irányelve új környezetvédelmi intézkedéseket követel a gyógyszergyártóktól. Szakemberrel jártuk körül a romániai gyógyszerpiac anomáliáit.

Bedőlhet a gyógyszerpiac a környezetvédelmi szigorítások és a rossz kormánypolitika miatt
2024. november 06., szerda

Újra magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek

Orosz Krisztofer Levente személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek.

Újra magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek
2024. november 06., szerda

Béremelést követelnek az állategészségügyi hatóság alkalmazottai az egyik partiumi megyében, japán sztrájkba kezdtek

Az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) alkalmazottainak több mint 80 százaléka szerdán kétórás japán sztrájkba lépett, béremelést követelve.

Béremelést követelnek az állategészségügyi hatóság alkalmazottai az egyik partiumi megyében, japán sztrájkba kezdtek
2024. november 06., szerda

Megkönnyítik a háztáji élelmiszerek előállítását és forgalmazását

A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.

Megkönnyítik a háztáji élelmiszerek előállítását és forgalmazását
2024. november 05., kedd

Munkabalesetben életét vesztette egy 26 éves fiatalember

Életét vesztette egy fiatalember, egy másik pedig súlyosan megsérült kedden a Fehér megyei Borosbocsárdon végzett patakmeder-megerősítési munkálatok közben.

Munkabalesetben életét vesztette egy 26 éves fiatalember
2024. november 05., kedd

Arzenált találtak egy 64 éves férfi lakásán, hatósági felügyelet alá helyezték

Légpuskákat, pisztolyt, íjat, nyílvesszőket és éles töltényeket találtak egy 64 éves férfi halmágycsúcsi lakásán az aradi rendőrök. Az engedély nélkül tartott fegyverek miatt 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.

Arzenált találtak egy 64 éves férfi lakásán, hatósági felügyelet alá helyezték
2024. november 05., kedd

Több tízezer munkásra lesz szükség 116 kilométernyi sztráda megépítéséhez

Összesen 22 ezer munkásra lesz szükség az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és a Neamţ megyei Pipirig közötti 116 kilométer hosszú hegyvidéki szakaszának megépítéséhez.

Több tízezer munkásra lesz szükség 116 kilométernyi sztráda megépítéséhez
2024. november 05., kedd

Megjelölték Erdély legrégebbi templomának romjait

Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyház és az érseki palota előtti téren dr. Kovács Gergely érsek megáldotta a régi templom megjelölt helyét – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.

Megjelölték Erdély legrégebbi templomának romjait