Az előadók szerint a nyelvi jogainkért nem lehet hátradőlve küzdeni
Fotó: EMNT
Megéri magyarul tudni az erdélyi kereskedelemben, hiszen ezzel is gördülékenyebb és többnyelvű kiszolgálást biztosíthatnak a vásárlóknak – hangzott el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi konferenciáján.
2017. november 18., 11:182017. november 18., 11:18
2017. november 18., 11:512017. november 18., 11:51
Az EMNT a Reconstructio Egyesülettel közösen rendezett román—magyar konferenciát a nagyváradi városháza tanácstermében; a péntek délutáni rendezvény második felében a meghívott közéleti személyiségek a magyar nyelv üzleti életben való érvényesüléséről értekeztek.
Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kutatási eredményekkel alátámasztva beszélt a magyar nyelv üzleti életben betöltött szerepéről. Elmondása szerint az anyanyelv használatának biztosítása a közigazgatásban és az üzleti életben egyaránt fontos. „Nyelvi jogainkért nem tudunk hátradőlve küzdeni. Ehhez civil fellépésre és jogaink melletti határozott kiállása van szükség” – hangoztatta Kántor, aki szerint a magyarok többsége a munkahelyi környezetben és a gazdasági élet területein is ragaszkodik az anyanyelvhasználathoz.
ugyanakkor törekednie kell arra is, hogy uralja a többségi nyelvet, ezzel is növelve fennmaradási esélyeit” – hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
Beretka Katinka szabadkai jogász, egyetemi tanár a szerbiai magyar nyelvhasználat törvényei hátterét, a jogsérelmeket és a szerb gazdasági életben tapasztalható nyelvhasználati lehetőségeket ismertette. Az előadó elmondta: Szerbiában nincsenek a nyelvi jogok betartatásáért születő civil kezdeményezések. „Az anyanyelvhasználat nagymértékben függ attól, hogy milyen a munkáltató nemzetisége. Ugyanakkor a nyelvhasználati törvény büntető rendelkezése nem egy visszatartó erő: nagyon sok kizárólag szerb nyelvű felirat van mindmáig Szerbia különböző vállalkozásainál, ezért bőven van még fejleszteni való” – idézte az EMNT közleménye az előadót.
Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségével aláírt partnerségi megegyezés tartalmát ismertette, ezzel is hangsúlyozva a gazdaságban jelenlévő többnyelvűség fontosságát. A közös együttműködés másik példájaként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetével közösen nemrégiben megszervezett biciklis felvonulást is megemlítette. „Az észak-erdélyi autópálya folytatásáért tiltakozó biciklis felvonulást szerveztünk. Reméljük, hogy akciónkkal egyértelművé tettük: valós igény van az autópályára, mely megkönnyítené a határátkelést, fellendítené a turizmust, és jótékony hatásai lennének a belföldi áru- és személyforgalomra is" – hangsúlyozta Gelu Barna.
Pajzos Csaba, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Bihar megyei elnöke elmondta: mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség számára, hogy míg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyelvükön kommunikálhatnak a mindennapokban. Ellenpéldaként kiemelte: mind a mai napig
„Nagyon jónak tatom azokat a próbálkozásokat, amelyek a szabad anyanyelvhasználat népszerűsítése érdekében születnek, de ugyanakkor a vásárlókban is tudatosítanunk kell ennek jelentőségét” – hívta fel a figyelmet Pajzos.
Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke elmondta, ha egy vállalkozó azt látja, hogy a hivatalokban többnyelvűség van, hajlandóbb lesz saját tevékenysége során is hangsúlyt fektetni erre. Csomortányi szerint a többnyelvűséget főként öt területen kell megerősíteni: az állami vállalatoknál, a közszolgálatoknál, a román posta intézményeiben, a helyi román vállalkozók csoportjában és a helyi magyar vállalkozók esetében. „A nyelvhasználati kérdés rajtunk múlik, nem várhatjuk, hogy ezt majd akár a többség, akár valaki más megoldja helyettünk” – jelentette ki a néppárt Bihar megyei elnöke.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!