Leginkább a tejtermelő gazdák tartanak attól, hogy a kiskereskedelmi árstopp miatt a feldolgozók olcsóbban vásárolják majd fel a tejet
Fotó: Makkay József
Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a romániai élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a hazai mezőgazdasági termelőket. Szakemberek azonban úgy vélik, a piacgazdaság körülményei között az árstop nem jó megoldás. A Krónika által megkérdezett Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a gazdák valódi érdekeit a szövetkezetek által nyújtott integráció szolgálja.
2024. május 31., 19:552024. május 31., 19:55
A júniusi választások utánra napolta el a kormány a Romániában előállított élelmiszerek kiskereskedelmi árrésének szabályozásáról szóló döntést. A szenátus mezőgazdasági szakbizottsága ezen a héten több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet képviselőjét hallgatta meg, akik arra panaszkodtak, hogy a romániai termelőket hátrányosan érinti a kereskedelmi láncok üzletpolitikája. A termelők nehezen jutnak be termékeikkel a hipermarketek és szupermarketek polcaira, másrészt ki vannak téve a multinacionális üzletláncok kényének-kedvének, amikor áruikat alacsony áron vásárolják fel.
Az üzletláncok képviselői azonban elhárították a romániai termelők vádjait. A meghallgatáson azt állították, hogy változatlanul sok hazai termelővel van beszállítói szerződésük. Szerintük olyan cégek keltik ellenük a hangulatot, amelyek nem tartották be a szerződésben vállalt feltételeket, így szerződést bontottak velük, de ez véleményük szerint a beszállítók kis részét érinti.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a hazai gazdák által évek óta jelzett anomáliák orvoslására olyan kormánytervezetet javasolt, amely 20 százalékban korlátozná a hazai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A beterjesztésre reagálva ugyanakkor több mezőgazdasági szakember arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nem oldja meg a romániai mezőgazdaság gondjait, mert a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és üzletláncok profitjuk megőrzése érdekében a terheket áthárítják a termelőkre, illetve rossz minőségű és olcsóbb nyersanyagot importálnak majd külföldről. A mezőgazdasági miniszter erre úgy reagált, hogy a készülő kormányrendeletben drasztikus büntetésekkel sújtanák azokat az üzletláncokat, amelyek diszkriminálják a gazdákat.
de mindkét helyen átmeneti jelleggel szeretné lefaragni a kormány a növekvő élelmiszerárakat. Ezzel szemben a bukaresti szakminisztérium hosszú távú, 20 százalékos kiskereskedelmi árrésszabályozást vezetne be.
Miniszterének árstopos elképzeléséről Marcel Ciolacu kormányfő is szkeptikusan nyilatkozott. Azt mondta, a kormánynak nem szabad beleszólnia a szabadpiac élelmiszerárainak az alakításába. A mezőgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az árstop ügye a helyhatósági és az európai parlamenti választások után kerül a kormány asztalára.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a szövetkezésben látja az igazi megoldást
Fotó: Veres Nándor
Becze István, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az élelmiszerárstoppal kapcsolatos valamennyi kezdeményezés sokoldalú összetevőből álló, igen kényes kérdés, aminek nem ismerjük a mellékhatásait. ,,Ha a román kormány hoz egy ilyen döntést, csak abban reménykedhetünk, hogy nem a mezőgazdasági termelők húzzák majd a rövidebbet” – nyilatkozta a csíki mezőgazdasági szakember portálunknak.
Úgy véli, az európai szövetkezetek olyan szinten tudták integrálni a gazdákat, hogy a termelők részt vesznek az értékesítési lánc teljes vertikumában. Sok európai szövetkezet üzlethálózattal rendelkezik, így a termelésből, a feldolgozásból és az értékesítésből származó haszon a gazdáknál marad. Becze szerint szövetkezeti háló hiányában a romániai, erdélyi gazdák kiszolgáltatottak: a mezőgazdaság hasznát a multinacionális feldolgozók és üzletláncok faragják le, a sor végén levő gazdáknak minimális áron kell termékeiket értékesíteni.
Kérdésünkre, hogy miként lehet kilépni az ördögi körből, amelyben a hazai szövetkezeti mozgalom került – a gazdák félnek a szövetkezéstől, emiatt elenyésző a szövetkezeti hálózat szerepe a romániai mezőgazdaságban –, a székelyföldi szakember szerint az állam hozzáállásán múlik, hogy milyen gyorsan lesz életképes szövetkezeti háló Romániában.
,,Nyugat-Európában, ahol nagyon sok szövetkezet működik, állami támogatással és stratégiával jöttek létre és erősödtek meg ezek a közösségi vállalkozások. Ennek már nálunk is látjuk a jeleit, hiszen sok vidékfejlesztési pályázatban a szövetkezetek pozitív diszkriminációt élveznek.
– mutatott rá portálunknak a székely gazdaszervezet vezetője.
Becze azt szorgalmazza, hogy a román állam ne támogassa kiemelten és egyoldalúan a több ezer és több tízezer hektáros nagy gazdaságokat – amelyek környezetében a vidéki életmód felszámolódik –, hanem álljon a szövetkezetek mellé több pályázati lehetőséggel és adókedvezményekkel. Meglátása szerint csak ez a váltás vezethet el a hazai gazdák hosszú távú boldogulásához, az árstoppos megoldások csak ideig-óráig orvosolhatják a mezőgazdasági termelők súlyosbodó értékesítési gondjait.
Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.
A fogyasztóvédelem (ANPC) ellenőrei nem megfelelő minőségű ételeket és „leírhatatlan mocskot” találtak a konyhában abban a szászrégeni étteremben, ahol több tucat vendég került kórházba ételmérgezés gyanújával.
Több mint harmincan rosszul lettek szombaton este egy Szászrégenben tartott rendezvényen. A tömeges ételmérgezés a házas emberek bálján történt.
Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg a napokban – derült ki szombaton.
Két, 16, illetve 18 éves fiatalt vettek őrizetbe pénteken a Szilágy megyei rendőrök, miután betörtek egy topaszentkirályi boltba, ahonnan cigarettát, alkoholos italokat és élelmiszereket loptak nagyjából 7500 lej értékben.
Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.
A Hargita megyei katasztrófavédelmi erők szombat reggel újrakezdték az eltűnt 23 éves fiatalember keresését a zetelaki tóban. A katonai tűzoltók, hegyimentők és civil önkéntesek már harmadik napja keresik az eltűntet.
Áthidaló megoldásként két szerződéses orvossal tudják biztosítani az ügyeletet a nagykárolyi városi kórház szülész-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályán, de márciustól várhatóan két főállású szakember is munkába áll.
Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munk&
A Nemzeti Liberális Pár (PNL) Szilágy megyei szervezete fogja megnevezni az RMDSZ javaslatára négy évvel ezelőtt kinevezett Dari Tamás prefektus utódját – közölte péntek zilahi sajtótájékoztatóján Lucian Bode liberális képviselő.
A Szatmár megyei Börvely és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ura község közötti csatlakozás kialakításáról döntöttek csütörtökön a román–magyar határon tartott fórumon a két ország közigazgatási szerveinek képviselői.
szóljon hozzá!