Leginkább a tejtermelő gazdák tartanak attól, hogy a kiskereskedelmi árstopp miatt a feldolgozók olcsóbban vásárolják majd fel a tejet
Fotó: Makkay József
Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a romániai élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a hazai mezőgazdasági termelőket. Szakemberek azonban úgy vélik, a piacgazdaság körülményei között az árstop nem jó megoldás. A Krónika által megkérdezett Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a gazdák valódi érdekeit a szövetkezetek által nyújtott integráció szolgálja.
2024. május 31., 19:552024. május 31., 19:55
A júniusi választások utánra napolta el a kormány a Romániában előállított élelmiszerek kiskereskedelmi árrésének szabályozásáról szóló döntést. A szenátus mezőgazdasági szakbizottsága ezen a héten több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet képviselőjét hallgatta meg, akik arra panaszkodtak, hogy a romániai termelőket hátrányosan érinti a kereskedelmi láncok üzletpolitikája. A termelők nehezen jutnak be termékeikkel a hipermarketek és szupermarketek polcaira, másrészt ki vannak téve a multinacionális üzletláncok kényének-kedvének, amikor áruikat alacsony áron vásárolják fel.
Az üzletláncok képviselői azonban elhárították a romániai termelők vádjait. A meghallgatáson azt állították, hogy változatlanul sok hazai termelővel van beszállítói szerződésük. Szerintük olyan cégek keltik ellenük a hangulatot, amelyek nem tartották be a szerződésben vállalt feltételeket, így szerződést bontottak velük, de ez véleményük szerint a beszállítók kis részét érinti.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a hazai gazdák által évek óta jelzett anomáliák orvoslására olyan kormánytervezetet javasolt, amely 20 százalékban korlátozná a hazai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A beterjesztésre reagálva ugyanakkor több mezőgazdasági szakember arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nem oldja meg a romániai mezőgazdaság gondjait, mert a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és üzletláncok profitjuk megőrzése érdekében a terheket áthárítják a termelőkre, illetve rossz minőségű és olcsóbb nyersanyagot importálnak majd külföldről. A mezőgazdasági miniszter erre úgy reagált, hogy a készülő kormányrendeletben drasztikus büntetésekkel sújtanák azokat az üzletláncokat, amelyek diszkriminálják a gazdákat.
de mindkét helyen átmeneti jelleggel szeretné lefaragni a kormány a növekvő élelmiszerárakat. Ezzel szemben a bukaresti szakminisztérium hosszú távú, 20 százalékos kiskereskedelmi árrésszabályozást vezetne be.
Miniszterének árstopos elképzeléséről Marcel Ciolacu kormányfő is szkeptikusan nyilatkozott. Azt mondta, a kormánynak nem szabad beleszólnia a szabadpiac élelmiszerárainak az alakításába. A mezőgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az árstop ügye a helyhatósági és az európai parlamenti választások után kerül a kormány asztalára.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a szövetkezésben látja az igazi megoldást
Fotó: Veres Nándor
Becze István, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az élelmiszerárstoppal kapcsolatos valamennyi kezdeményezés sokoldalú összetevőből álló, igen kényes kérdés, aminek nem ismerjük a mellékhatásait. ,,Ha a román kormány hoz egy ilyen döntést, csak abban reménykedhetünk, hogy nem a mezőgazdasági termelők húzzák majd a rövidebbet” – nyilatkozta a csíki mezőgazdasági szakember portálunknak.
Úgy véli, az európai szövetkezetek olyan szinten tudták integrálni a gazdákat, hogy a termelők részt vesznek az értékesítési lánc teljes vertikumában. Sok európai szövetkezet üzlethálózattal rendelkezik, így a termelésből, a feldolgozásból és az értékesítésből származó haszon a gazdáknál marad. Becze szerint szövetkezeti háló hiányában a romániai, erdélyi gazdák kiszolgáltatottak: a mezőgazdaság hasznát a multinacionális feldolgozók és üzletláncok faragják le, a sor végén levő gazdáknak minimális áron kell termékeiket értékesíteni.
Kérdésünkre, hogy miként lehet kilépni az ördögi körből, amelyben a hazai szövetkezeti mozgalom került – a gazdák félnek a szövetkezéstől, emiatt elenyésző a szövetkezeti hálózat szerepe a romániai mezőgazdaságban –, a székelyföldi szakember szerint az állam hozzáállásán múlik, hogy milyen gyorsan lesz életképes szövetkezeti háló Romániában.
,,Nyugat-Európában, ahol nagyon sok szövetkezet működik, állami támogatással és stratégiával jöttek létre és erősödtek meg ezek a közösségi vállalkozások. Ennek már nálunk is látjuk a jeleit, hiszen sok vidékfejlesztési pályázatban a szövetkezetek pozitív diszkriminációt élveznek.
– mutatott rá portálunknak a székely gazdaszervezet vezetője.
Becze azt szorgalmazza, hogy a román állam ne támogassa kiemelten és egyoldalúan a több ezer és több tízezer hektáros nagy gazdaságokat – amelyek környezetében a vidéki életmód felszámolódik –, hanem álljon a szövetkezetek mellé több pályázati lehetőséggel és adókedvezményekkel. Meglátása szerint csak ez a váltás vezethet el a hazai gazdák hosszú távú boldogulásához, az árstoppos megoldások csak ideig-óráig orvosolhatják a mezőgazdasági termelők súlyosbodó értékesítési gondjait.
Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.
Három személyt 30 napos előzetes letartóztatásba, egy negyediket pedig bírósági felügyelet alá helyeztek pénteken drogkereskedelem gyanúja miatt Kolozsváron.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Felavatták Bihar megye leghosszabb via ferratáját, mely a tizedik vasalt hegyi túraútja a megyének. Biharrósa örvend a turisztikai fejlesztéseknek, amelyek tavaly 100 ezer természetbarátot csalogattak a Király-erdőben található községbe.
Nyitott kapuk hetét tartanak június 3–10. között a válaszúti Bánffy-kastélynál, az érdeklődők belülről is megtekinthetik a gyönyörűen felújított Kolozs megyei épületet.
Büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen, aki pénzösszegek fejében kiérdemeletlen jegyeket adott diákjainak, és szemet hunyt a hiányzásaik fölött.
„Menjünk el szavazni” – erre kéri az erdélyi magyarokat pénteken kiadott választási felhívásában Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
A torockói Duna Napok idén ünnepli 10. évfordulóját. A május 31. és június 2. között sorra kerülő jubileumi rendezvény kapcsán a Krónika Altorjai Anitával, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával készített interjút.
A jelenlegi kettőhöz képest négy képviselőt is bejuttathat az Európai Parlamentbe a romániai magyarság a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a június 9-ei választáson.
A TMK Hydroenergy Power, az Evryo csoport tagja bejelentette, hogy Romániában elsőként üzembe helyeztek egy úszó fotovoltaikus (energiatermelő) rendszert.
Bár az év első hónapjaiban több biztató jelét adta a kivitelező annak, hogy határidő előtt, még idén elkészülhet az autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő gyorsforgalmi út, a Pro Infrastruktúra szerint erre egyre kevesebb az esély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!