Makkay József

Makkay József

Már csak ingyen sör kell!

2024. május 28., 17:32

2024. május 28., 17:32

Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.

Bizonyított tény, hogy 2024 első felében az Európai Unió tagországai közül Romániában az egyik legmagasabb az inflációs ráta. Az emberek a magas árakkal legtöbbször élelmiszervásárláskor találkoznak. Kenyeret, tejet szinte mindennap kell venni, de a liszttől, cukortól, olajtól a különféle hideg-felvágottakig hosszú a háztartásokban nélkülözhetetlen élelmiszerek listája. Az utóbbi két évben drasztikusan megdrágult termékek ára nem csökkent, sőt több élelmiszert ma drágábban vásárolunk, mint tavaly ilyenkor.

A magas infláció mögött egyértelműen makrogazdasági gondok húzódnak, ami szorosan összefügg a növekvő importtal és a csökkenő exporttal, az elszabadult államháztartási hiánnyal és az ország vészesen növekvő eladósodásával. Magyarán szólva a mai állapot a rossz kormányzás tükörképe, ami tovább rontja az ország nem túl biztató gazdasági kilátásait.

Nem lehet, persze, eltekinteni az ukrajnai háborútól, de ennek negatív gazdasági következményeit sok uniós ország nagyságrenddel jobban kezeli, mint Románia.

A bukaresti kormány Brüsszelben és Washingtonban mindenre bólogat, miközben a szőnyeg alá söpört gazdasági gondokkal majd az idei választások nyomán felálló új kabinet fog szembesülni, és elengedhetetlenné válnak a megszorítások.

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter javaslatára a kormánykoalíció olyan rendelet elfogadására bólint rá a napokban, ami maximum 20 százalékban korlátozná a romániai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A fülnek jól hangzó szabályozás alátámasztására a mezőgazdasági miniszter franciaországi példát hozott fel, ahol a párizsi kabinet 25 százalékban határozta meg több élelmiszer kereskedelmi árrését. Ezzel csak az a gond, hogy Párizs messze van Bukaresttől, és nem lehet összehasonlítani a francia mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítményét, és az ottani gazdaszervezetek hatékonyságát a romániaival. A francia élelmiszeripar alapanyagait zömében az országban állítják elő, szemben Romániával, ahol nagyon sok mezőgazdasági terméket – húst, tejet, zöldséget, stb. –, illetve készterméket importálunk.

Romániai gazdaszervezetek képviselői szerint a román kormány mesterséges árcsökkentő elképzelésének az lesz a vége, hogy a nagy élelmiszer-feldolgozó cégek az intézkedéssel járó terheket áthárítják a mezőgazdasági termelőkre, hogy profitjukat megtarthassák. Ez újabb löketet ad a gyenge minőségű élelmiszerek importjának.

Szakemberek szerint az új kormányrendelettel a tejtermelő gazdák kerülhetnek a legnagyobb veszélybe, akiktől a feldolgozók jelenleg 1,3 lejes átlagáron vásárolják fel a tejet. A csökkentett kiskereskedelmi tejárak következtében a tejipari nagyvállalatok literenként ezután 70-80 banit kínálnak majd a tejért, ami a még meglévő szarvasmarha-állományok felszámolásával járhat. Ettől persze nem lesz éhínség vagy élelmiszerhiány, hiszen a megfogyatkozó hazai nyersanyagot jóval gyengébb minőségben lehet majd behozatalból – például Ukrajnából – pótolni.

A kormány árcsökkentő machinációja első látásra szépen hangzik, csak éppen nem igaz, ahogyan Hofi mondaná.

Miközben a kiskeresetűeken próbál segíteni a kommunista időkre emlékeztető, mesterséges árszabályozással, nem veszi észre, hogy más területen mekkora károkat okozhat. Piacgazdaságba ugyanis még átmeneti megoldásokkal is kockázatos árszabályozással beavatkozni, és azt állandósítani szinte lehetetlen.

A kereskedők árait a kereslet-kínálat szabályozza. Ugyanakkor Romániában – ahol sok élelmiszer alapanyaga importból származik – nehéz elképzelni a kormány által kidolgozott árszabályozás sikerét. A tejnél maradva: ha sikerül kiiktatni a még meglévő romániai tejtermelő gazdákat is, és az árszabályozás miatt jobb minőségű külföldi tejet sem éri meg importálni, kínai tejporból kevert tejet találunk majd olcsón az üzletek polcain.

Szerencsére már csak pár hónap van hátra a választási kampányból. Abban reménykedhetünk, hogy utána alábbhagy a kommunista ízű árközpontosító gazdaságpolitika. Csak addig bírjuk ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Egy félidő a pokolban

Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.

Makkay József

Makkay József

Ki szeretne szakmát tanulni?

Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Iohannis NATO-kalandja

Aki csak egy kicsit is tisztában van az erőviszonyokkal, az mindvégig tudhatta, hogy Klaus Iohannis román elnöknek természetesen fikarcnyi esélye sincs arra, hogy megszerezze a NATO főtitkári tisztségét.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ha foci Eb, akkor magyarok

Ha már annyira divatos manapság, akkor én is coming outolok egyet annak apropóján, hogy Németországban zajlik a most kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság: az 1990-es labdarúgó-világbajnokság óta hosszú évtizedekig a németeknek szurkoltam.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Méltóságot a győzőknek!

Természetesen el lehet vitatkozni azon, illik-e a történelmi jelző az RMDSZ által a vasárnap rendezett európai parlamenti, valamint helyhatósági választáson elért eredményére.

Makkay József

Makkay József

Magyarok román pártszínekben

Nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Választások közel és távol

Sajátos együttállás: vasárnap egyszerre szavazhatunk arról, hogy kik képviseljék az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösséget a legalacsonyabb – azaz önkormányzati – és a legmagasabb – vagyis európai parlamenti – szinten.