Mangalicatermékek egy mezőségi kisgazdaságban. A valódi házi húsárunak ára van
Fotó: Makkay József
A házi termékek szabályozott, illetve illegális piaca egyaránt hatalmas méreteket öltött az országban. Miközben sok őstermelő élelmiszer-biztonsági engedéllyel dolgozza fel és forgalmazza mezőgazdasági termékeit, mások interneten kínálják kétes minőségű, ellenőrizetlen alapanyagú hús-, tej- és egyéb „házi készítésű” élelmiszereiket. A Krónikának nyilatkozó élelmiszer-biztonsági szakember szerint ezek fogyasztása kockázatot jelent az emberi egészségre, ugyanakkor illojális konkurenciának számít a törvényesen működő, adófizető vállalkozókkal szemben.
2024. október 07., 08:002024. október 07., 08:00
Az értékesítési gondok miatt az utóbbi években egyre több gazda került válaszút elé, hogy abbahagyja-e a növénytermesztést, állattenyésztést, vagy termékeit feldolgozva, jobb áron értékesítse a végterméket. Nem könnyű döntés ez, mert a mennyiségi és minőségi mutatók miatt a háztáji élelmiszer-feldolgozás eleve drágább termékeket eredményez, mint a nagyüzemi, így nehezebb a vásárlói célközönséget megtalálni. Másrészt Romániában
akik élelmiszer-biztonsági engedély nélkül, kétes származású és minőségű alapanyagokból, feketén állítanak elő élelmiszereket, amelyeket aztán főleg interneten forgalmaznak.
A kérdéskört dr. Kincses Sándor állatorvossal, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének állategészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős falugazdászával jártuk körül, aki korábban 21 évet dolgozott a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság alkalmazottjaként, így tisztában van a hatósági elvárásokkal és a gazdák lehetőségeivel, igényeivel egyaránt.
Kisüzemi tejfeldolgozás. Egy sajtműhely beindítása jelentős beruházást igényel
Fotó: Makkay József
„A mezőgazdasági őstermelő viszonylag könnyen megszerezheti az élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges hatósági engedélyeket. A romániai jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak a növénytermesztő és az állattartó gazdaságok számára egyaránt. A gazda az általa megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejet, húst, tojást, stb. feldolgozza és a kész élelmiszert forgalmazza piacon, interneten, üzletekben bárhol” – mutat rá a székelyföldi állategészségügyi szakember.
Az állatorvos szerint a helyi állattartó gazdaságok keretében vágópontokat is engedélyeznek a megyei állategészségügyi igazgatóságok, azonban ennek is minimális feltételei vannak. „Nem lehet a csűr oldalán levágni a disznót, a borjút vagy a bárányt úgy, hogy közben a hús belehull a sárba, amit egy veder vízzel lemosnak, miközben a gazda ugyanazzal a ruhával csontolja ki a húst, mint amivel a trágyát kiszórta. Vannak hatósági elvárások – meleg és hideg víz, hűtőszekrény, külön helyiség, stb. –, amit be kell tartani a tej-, a zöldség-, vagy a húsfeldolgozás terén. Tapasztalatból mondom, hogy az engedélyeket nem nehéz megszerezni, ha a gazda teljesíti a feltételeket” – magyarázza a korábban hatósági állatorvosként dolgozó Kincses Sándor.
Házi kolbász füstölőben. Az engedéllyel rendelkező gazda a vásárló igényei szerint dolgozza fel a levágott disznót
Fotó: Makkay József
Az igazi gondot nem az engedélyek beszerzésében látja a falugazdász, hanem a gazda által működtetett élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozás sikeres fenntartásában. A húsfeldolgozó ágazatnál maradva, az állatorvos szerint a háztáji körülmények között tartott disznó húsa jóval drágább a nagyüzeminél. Aki ebből szeretne kolbászt, és egyéb füstölt árut készíteni, annak eleve azzal kell számolnia, hogy egy kilogramm végtermék önköltsége 40-50 lejnél kezdődik. Másrészt azon is el kell gondolkodnia, hogy nyáron mit kezd a lábakkal és a disznófejjel, amikor nincs kocsonyaszezon, illetve a sertésnek olyan részeivel, amelyek nem annyira keresettek. Háztáji feldolgozásban ezek mind olyan kérdések, amelyek megfontolt döntések elé állítja a kistermelőt.
A szakember úgy látja, kicsi az esély arra, hogy a ,,házi termékként” reklámozott kolbász alapanyaga valóban a kisgazdaságban nevelt, és élősúly kilogrammonként 15 lejért, vagy ennél drágábban forgalmazott ,,házi disznóból” kerüljön ki. Készül ilyen is, de az prémiumterméknek számító árkategória, aminek külön célközönsége van.
Hasonló gond adódik a tejfeldolgozással is: aki minőségi sajtot, és más tejterméket készít a kisgazdaságban előállított jó minőségű tehén-, kecske- vagy juhtejből,
„Abból kell kiindulni, hogy a gazda milyen áron tudja értékesíteni mezőgazdasági termékeit. Ha jó árat kap érte, érdemes meggondolnia, hogy foglalkozzon-e élelmiszer-feldolgozással, ami sok kihívást rejteget a termelő számára” – érvel a mezőgazdasági szakember.
Romániában általánosan elterjedt probléma, hogy a hatóságok nem ellenőrzik kellő szigorral az illegális élelmiszer-termelést és feldolgozást, emiatt az internet decemberben tele van például online ,,házikolbász-hirdetésekkel”, amit jórészt akciós nagyüzemi disznóhúsból készítenek ellenőrizetlen körülmények között. Amellett, hogy ezek fogyasztása kockázatot jelent az emberi egészségre, illojális konkurenciának számít ama vállalkozókkal szemben, akik alkalmazottakat foglalkoztatnak, és rengeteg adót fizetnek – mutat rá Kincses Sándor.
miközben a feketepiac szereplői vígan élnek. Ez főleg az élelmiszer-kereskedelem terén szembetűnő, és jelentős piaci zavarokat okoz az engedéllyel működő, adófizető kis- és nagyvállalkozók számára.
,,Az államnak a feketepiac visszaszorítása terén kell lépnie ahhoz, hogy a házi termékek visszanyerjék méltó helyüket, és a vásárló biztonságban érezze magát, amikor házi laskát, tejterméket, házi kolbászt vagy füstölt sonkát vásárol. Ez eleve prémiumtermék kell legyen, amiért azért fizet többet a vásárló, mert kiváló minőségű, és végigkövethető a teljes termékpálya. Amit viszont
– szögezi le dr. Kincses Sándor állatorvos, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének állategészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős falugazdásza.
Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!