Díjnyertes pálinkák a székelyföldi Ákovita versenyen. Későn jönne a tiltás
Fotó: Facebook/Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny
Helyreigazítást kért a Pálinka Nemzeti Tanács egy magyarországi szakmai lap cikke kapcsán, amely bemutatta az erdélyi Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját. Az anyaországi szakmai fórum szerint továbbra is kizárólag a Magyarország területén előállított gyümölcspárlatok nevezhetők pálinkának. A Krónika megkeresésére a budapesti szakmai szervezet későbbre ígért választ, az Ákovita főszervezője azonban megerősítette portálunknak, hogy zajlanak a szakmai egyeztetések a pálinkavita lezárásáról, és hosszú távú együttműködésre törekszenek az anyaországi szakmai szervezetekkel.
2025. augusztus 14., 19:122025. augusztus 14., 19:12
2025. augusztus 14., 19:382025. augusztus 14., 19:38
Fellángolt a névhasználati vita a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács és a Székelyföldön immár több éve megrendezett Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny szervezői között. A magyarországi Agroinform.hu mezőgazdasági portál részletes cikkben számolt be Beke Tibor, a Székelyföldi Pálinkák és Borok Facebook-csoport adminisztrátorának idei, aranyérmes, piros bélű körtepálinkájáról. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke ennek nyomán helyreigazítási kérelmet küldött a lapnak, amelyben leszögezte:
„A Romániában készült ital megnevezése szabályosan csak körtepárlat lehet; a pálinka szó használata megtévesztő és jogsértő” – hangsúlyozta az Agroinform.hu által augusztus 7-én közzétett helyreigazítási kérelmében.
A Pálinka Nemzeti Tanács állásfoglalása egyértelmű jelzés a Kárpát-medencei utódállamok magyar lakta régióiban – Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és Délvidéken – alkalmazott pálinka-megnevezéssel kapcsolatban. 2004 óta, amikor a „pálinka” és a „kisüsti pálinka” elnevezést az Európai Bizottság magyarországi földrajzi árujelzőként (Protected Geographical Indication – PGI) bejegyezte, és később a 110/2008/EK szeszesital-rendelet alapján rögzítette, nem lehet Magyarország határain kívül készült párlatot pálinka néven forgalmazni.
ezért inkább a „pălincă” (románosított forma) vagy más fantázianevek terjedtek el. Szakmai fórumokon, pálinkaversenyeken azonban a magyar fél hallgatólagos beleegyezésével eddig is használták Erdélyben a pálinka megnevezést. Úgy tűnik, ennek kíván most véget vetni a Pálinka Nemzeti Tanács, amely veszélyben látja a magyar termék nemzetközi megítélését. A szigorú szabályozás ellenére a külhoni magyarság körében is egyre több elismert pálinkafőző műhely működik, amelyek romániai, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai színekben kínálják a hagyományos magyar terméket.
A vita tisztázására a Krónika megkereste a Budapesten működő Pálinka Nemzeti Tanácsot, ám a szabadságolási időszak miatt kérdéseinkre csak szeptember elejére ígértek választ. Megszólaltattuk ugyanakkor Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnökét, az Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny főszervezőjét is, akit a Tanács részéről elsődleges bírálat ért.
Becze István furcsállja a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének állásfoglalását, mert az elmúlt években szakmai egyeztetések folytak a magyarországi szervezet és az erdélyi gazdaszervezetek között, kölcsönösen részt vettek egymás rendezvényein. Az Ákovita versenyre rendszeresen meghívnak elismert magyarországi szakembereket. „Az erdélyi pálinkások sokat tanultak a magyarországi műhelyektől. Többféle irányzat és szemlélet létezik, mi mindenkit szívesen látunk ebben a vitában, hogy közmegegyezés szülessen.
– nyilatkozta Becze a Krónikának.
Az erdélyi pálinkafőző műhelyek egy része már felnőtt a magyarországi színvonalra
Fotó: Pinti Attila
Az erdélyi szervezet vezetője megerősítette: a kérdésről többször is egyeztettek az agrárminisztérium vezetőségével, és a szakminisztériumban is szeretnék nyugvópontra juttatni az ügyet. Bízik benne, hogy a szeptemberben Budapesten megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) alkalmával – ahová több erdélyi gazdaszervezet is jelentős létszámban ellátogat – sikerül egyeztetni a Pálinka Nemzeti Tanács képviselőivel is.
Párhuzamosan Pálinka Akadémiát is indítanak, amelynek szakemberei a vidéket járva feltérképezik a pálinkafőző termelőket, és értékelik a párlatokat.
„Képzésként szeretnénk elindítani ezt a folyamatot, hogy a termelők tudják, mire figyeljenek: miként gyűjtsék be a legjobb gyümölcsöt, hogyan cefrézzenek, és a kész alapanyagból hogyan főzzenek minőségi pálinkát” – ismertette Becze.
A szakember szerint ahhoz, hogy Erdélyben is legyenek jól képzett szakemberek, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján mesteri oktatásra küldenek agrárszakembereket pálinkamesteri képzésre. Irányításukkal a jövőben magasabb szintre lehet emelni az erdélyi gyümölcspárlatok minőségét.
„Egyesíteni kell a Kárpát-medencei magyar erőket, hogy globálisan is hírnevet szerezzünk a pálinkának. A kereskedelmi főzdék működjenek együtt, hogy nagyobb piaci részesedést érjünk el a világban, és ne egymással vitatkozzunk – ez volna a magyar érdek!” – hangsúlyozta a Krónikának Becze István.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
Több erdélyi pálinkafőző műhely felzárkózott már a világszínvonalú magyar gyümölcspárlatok minőségi szintjére. A székelyhídi Nagy Botond vállalkozó az igazi pálinka készítésének műhelytitkaiba avatott be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aláírták a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt, a Velo Apuseni néven futó bicikliút Bihar megyei részének kivitelezési szerződését.
A Nagyváradi Szervezett Bűnözés Elleni Brigád rendőrei három – 31, 57 és 58 éves – Máramaros megyei, valamint egy 35 éves Bihar megyei személy bűnözői tevékenységét dokumentálták, akiket cigarettacsempészet gyanújával vizsgálnak.
Brassó megyében már dolgoznak egy medvéknek szentelt rezervátum létrehozásán, a medvemenhely egyben átnevelő központként is szolgál majd a problémás felnőtt példányok és az árva kölykök számára – közölte a Brassói Rádió.
Csütörtökön és pénteken elsőfokú hőségriasztás van érvényben a fél országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
Magyar felirat is lesz a Máramaros megyei Erzsébetbánya helységnévtábláján, amely három nyelvű lesz, miután a helyi tanács megszavazta.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!