Múzeumban nagyapáink világháborús történetei: Magyarosi Sándor a Csíkszépvízen nyílt Székely Határőr Emlékközpontról

Múzeumban nagyapáink világháborús történetei: Magyarosi Sándor a Csíkszépvízen nyílt Székely Határőr Emlékközpontról

A kiállítás külön érdekessége, hogy ezeknek a jeleneteknek egy része valós személyek vagy események köré épül

Fotó: Veres Nándor

Hiánypótló kezdeményezés, sokféle látnivalót kínál a Székely Határőr Emlékközpont, amely augusztusban nyílt meg a Hargita megyei Csíkszépvízen. Arról, hogy miért is jött létre az intézmény, illetve miket láthatunk benne, Magyarosi Sándor sepsiszentgyörgyi történészt, hadtörténészt kérdeztük, aki a tárlat anyagának előkészítésében is részt vett.

Tóth Gödri Iringó

2021. október 02., 20:392021. október 02., 20:39

2021. október 08., 19:332021. október 08., 19:33

– Székely Határőr Emlékközpont – sokatmondó név, de mégsem egyértelmű, hogy mit is takar a Hargita megyei Csíkszépvízen augusztusban megnyílt létesítmény elnevezése. Múzeum vagy emlékhely?

– Ha az intézmény nevét nézzük, úgy tűnhet, hogy kizárólag a székely határőröknek állít emléket, pedig ennél azért lényegesen többről van szó. A kiállítás tulajdonképpen a székely katonáskodás történetét mutatja be attól az időszaktól kezdődően, amikor a székelyek megtelepedtek Erdélyben, a mai lakóhelyükön – tehát nagyjából a 13. századtól errefelé. Nyilván a székely katonáskodás része volt a határőrizet is, de már a középkorból ismerünk olyan rendeleteket, amelyek pontosan leírták, hogy a székelyeknek mekkora erővel, mennyi ideig, milyen szerepkörben kell részt venniük a királyi hadjáratokban. Sőt, még azt is részletezték, hogy a székely haderő mely hányada kell hogy megjelenjen, ha maga a király vezeti a hadjáratot. Annak függvényében is változhatott a hadra kelő székely kontingens létszáma, hogy a sereg, amelyhez csatlakoznia kellett, kelet vagy nyugat felé indult-e hadat viselni. Emellett persze azt is

Idézet
fontos leszögeznünk, hogy ez a kiállítás egy meglehetősen hosszú időszakot mutat be, amely során a székelyek katonai kötelezettségei is jelentős átalakuláson mentek keresztül. Egészen más volt például a középkori székely társadalom, mint mondjuk a kora újkori, de változott a hadviselés módja, a fegyverzet, és nyilván változtak a székelyek katonáskodásának feltételei és körülményei is.

Az emlékközpont megnevezése némileg összezavarhatja az embereket, hiszen az intézmény alapvetően múzeumnak tűnik. Ebben az esetben egyszerűen arról van szó, hogy egy múzeum jogi besorolása más, mint egy emlékközponté. A múzeum nem csupán kiállításoknak ad helyet, hanem eredeti tárgyakból álló gyűjteményeknek is. Ezeket a gyűjteményeket rendszerezik, valamiféle módon feldolgozzák, és adott esetben bemutatják a nagyközönségnek is. Ezzel ellentétben ennek az emlékközpontnak egyelőre nincsen ilyen jellegű, eredeti tárgyakból álló gyűjteménye, illetve nagyon kisszámú eredeti tárgyat állítottak ki.

– Mint mondja, az intézmény, illetve a kiállítás nem csak a székelyek határőri szerepére koncentrál. De akkor mégis miért lett ez a név? Ez így hangzatosabb és csalogatóbb?

– Nem feltétlenül. Igazából a névadást is szakmai vita előzte meg, és elég sokára sikerült olyan megnevezést találni, ami kellőképpen rövid, ugyanakkor azt is összefoglalja, amiről az emlékközpont szól. Úgy is mondhatnánk, hogy a mostani talán nem a legpontosabb, de valószínűleg a legfrappánsabb megnevezés.

Galéria

Magyarosi Sándor hadtörténész

– Említette, hogy a múzeum körülbelül nyolcszáz évnyi történelemmel foglalkozik. Ez hatalmas időintervallum. Felosztható-e korszakokra?

– Természetesen, a székelyek katonáskodása nem ugyanazt jelentette a különböző korokban. Nagy László szerint a 13. század körül a székelyek fő jellemzője a személyes szabadság és a személyes katonáskodási kötelezettség volt, azonban az idő múlásával a feudális fejlődés valamilyen módon őket is érintette. A korszak lezárásának talán leginkább a mohácsi csata, illetve az 1562. évi székely lázadás tekinthető, ezt követően ugyanis a székelyek egy részének adómentessége és hadkötelezettsége egyaránt megszűnik.

Idézet
A következő nagyobb korszak az erdélyi fejedelemség kora; ebben az időszakban a fejedelmek gyakran veszik igénybe a székelyek szolgálatait, illetve több kísérlet is történik arra, hogy a katonáskodó székelyek helyzetét szabályozzák.

Ezt az időszakot zárja a Rákóczi-féle szabadságharc. A harmadik nagy korszak leginkább az osztrák határőrvidék történetével esik egybe, és nagyjából az 1700-as évek második felétől az 1850-es évekig tart. Ebből az időszakból a nagyközönség általában két nagyobb eseményt ismer: ezek egyike a madéfalvi veszedelem, amely során a határőrség szervezése ellen tüntető székelyeket lemészárolják, a másik pedig az 1848–49-es szabadságharc, mikor a székely határőr ezredek – tulajdonképpen az uralkodónak tett esküjüket megszegve – a szabadságharc oldalára állnak. A napóleoni háborúk a kettő közé esnek, ezek azonban valahogy nem maradtak fenn a köztudatban, pedig a székely határőr ezredek a Habsburg Birodalom hadseregének katonáiként több rendben is szembekerültek Napóleon embereivel.

Idézet
A következő mérföldkőnek talán az tekinthető, hogy az 1850-es évekkel a székely határőrvidék megszűnik, és a második világháborúig nem is létezik olyan hadszervezeti forma, ami csak a Székelyföldre lenne jellemző.

Azonban úgy vélem, az első világháború időszakát mégis külön korszakként kell tárgyalni, egyrészt azért, mert a világháború különböző hadszínterein székely alakulatok is harcolnak, másrészt pedig azért, mert Székelyföld egy része is hadszíntérré válik, és ez újra egy olyan mozzanat, ami ezen a vidéken kívül csak néhány dél-erdélyi megyére jellemző. Az ország fennmaradó részének – legalábbis a háború időtartama alatt – nincs hasonló tapasztalata. Végül pedig meg kell említeni az 1940–44 közötti időszakot, amikor létrejön a Székely Határőrség, amelybe eleinte az úgynevezett harmadik korosztálybeli tartalékosokat – vagyis a 48–60 éves korcsoport tagjait – hívják be. A katonaköteles korúak a régió soralakulataiban szolgálnak, illetve ugyancsak a soralakulatok egyikéhez vonultatják be mozgósítás esetén az említetteknél fiatalabb tartalékosokat is.

Idézet
Ez a határőrség később kiegészül a 18–19 éves korcsoportba tartozókkal, akiket a népnyelv leventekatonáknak nevez.

Nyilván ez az öt korszakos felosztás – a magyar királyság kora, az erdélyi fejedelemség kora, az osztrák határőrvidék kora, az első világháború időszaka, illetve a második világháború időszaka – nem a legpontosabb, de arra talán alkalmas, hogy érzékeltesse, mennyire változatos ez a 13. századtól a második világháború befejezéséig tartó időszak, ami bemutatásra kerül.

Galéria

A székelyek katonáskodás történetének különböző korszakait mutatja be a csíkszépvízi határőr emlékközpont

Fotó: Veres Nándor

– Mennyire kutatott a székely katonáskodás, határőrvédelem témája? Pontosabban mely korszakai jobban kutatottak, melyek kevésbé?

– Vannak korok, amelyekről én is csak az átlagos érdeklődő ismereteivel rendelkezem, de amennyire tudom, a középkori időszakot elég jól feldolgozták – az tulajdonképpen elég régóta kutatható is. Valamelyest kutatott a fejedelemség kora is; Nagy László például az egyik olyan történész, aki ezzel foglalkozott. Tudomásom szerint viszonylag kevés az új kutatás a Mária Terézia uralkodása idején létrehozott határőrséggel kapcsolatban, de azért ez az időszak sem igazán tekinthető fehér foltnak: írt róla Csetri Elek, de hogy egy ma is élő történészt is említsek, Csikány Tamás a közelmúltban foglalkozott a székely alakulatok részvételével a napóleoni háborúkban, és közölt is erről írásokat.

Idézet
A múlt rendszerben a legnagyobb csönd nyilván a második világháborús részvételt övezte, de aztán a rendszerváltás után már megjelenhettek a székely katonák visszaemlékezései, a későbbiekben pedig több szakmunka is érintette a kérdést.

Egyébként idén jelent meg egy összefoglaló munka Békeévek Mars árnyékában címmel, amelyet éppen a szépvízi kiállítás létrehozásának szakmai vezetője, Nagy József kollégám írt. Ez kimondottan a második világháború ideje alatt létrehozott székely határvédelmi erők történetével foglalkozik. De azért itt is van még kutatnivaló, úgy vélem. Meg az osztrákok által létrehozott határőrséget illetően is.

Idézet
Gyakorlatilag ezekkel a témákkal nem nagyon lehetett foglalkozni a kommunizmus alatt, emiatt aztán több olyan időszak is van (és most nem csak a székely határvédelmi erőkre gondolok), ami kapcsán a nagyobb munkák főként a kommunizmust megelőző időszakban íródtak.

– Mivel összetett, sok korszakot felölelő témáról van szó, a központ létrehozásánál is sok szakértőt kellett bevonni?

– Igazából már az intézmény létrehozását megelőzően született egy kötet a székely határvédelemről, mely főként Csíkszék és a Gyimesek vidékére koncentrált; mondhatni ez képezi a kiállítás alapját. Az emlékközpont létrehozásában a kötet szerzőinél jóval többen vettek részt – több mint 60 emberről beszélünk. Ebben a létszámban nem csak történészek, illetve régészek vannak benne, hanem sok egyéb területen dolgozó szakember is.

– Miért épp Csíkszépvíz?

– Mert Csíkszépvíz része volt az egykori határőrvidéknek, tehát a helyieknek személyes kötődésük is van hozzá. Másrészt tőlük indult a kezdeményezés: a Szépvízért Alapítvány, illetve a szépvízi polgármester, Ferencz Tibor kezdeményezésére jött létre ez a központ.

– Említette, hogy nem múzeum, hanem emlékközpont, mert kevés eredeti tárgy van. De akkor mi látható az emlékközpontban?

Idézet
– Tulajdonképpen ez egy hatalmas kiállítás, ami igen változatos elemekből épül fel. A leglátványosabbak ezek közül a különféle jelenetek, amelyek egy-egy adott kor egy tipikusnak számító helyzetét mutatják be, illetve azok az ember nagyságú és életszerű múzeumi bábuk, amelyek ezeket a jeleneteket életre keltik.

Egy-egy jelenet többnyire egy vagy több, korabeli öltözetet vagy fegyverzetet viselő bábuból, illetve a megjelenített alak környezetét bemutató falfestményből áll – az utóbbi a háttérben látható. A kiállítás külön érdekessége, hogy ezeknek a jeleneteknek egy része valós személyek vagy események köré épül. Egy másik fontos információhordozó a hangzó tárlatvezetés (audio guide), amelynek a szövegét szintén történészek állították össze, és amely nem csupán azt magyarázza el a látogatónak, hogy mit lát, hanem részletesebben ismerteti az adott kort is. Mindezt számos egyéb elem is kiegészíti. Ezek közül

Idézet
most csak a minden teremben megtalálható kronológiát, illetve a különféle ismeretterjesztő kisfilmeket, animációkat említeném meg, de a látogatónak érdemes nyitva tartania a szemét: nagyon sok mindent kínál a kiállítás ezen kívül is.

Például ha látsz egy lovat, azt nem úgy mintázták meg, hogy ránéztek egy akármilyen lóra, hanem egy korabeli harci mén reprodukcióját láthatod, vagyis azt a lófajtát, amit az adott korban valóban lovagoltak. Magyarán, a kiállítás összeállításakor törekedtek arra, hogy a lehetőségekhez mérten minden részlet pontos, korhű, szakszerű legyen.

– Hol készültek ezek a hiteles bábuk, tárgyak?

– A kivitelező egy magyarországi cég, a Kiáll Kft., akik kiállítások építésére szakosodtak – nyilván itt nem kizárólag múzeumi kiállításokról van szó –, de az egyik szakterületük konkrétan ez. Természetesen ők is együttműködtek különféle szakértőkkel, de a kivitelézésért ők a felelősek. Én például egy román katonai zászló megrendelésében vettem részt, és az a következő módon történt: megkerestük azt a céget, amely rendelkezett a megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy a korszaknak megfelelő, hiteles román katonai zászlót készítsen nekünk. Ennek persze megvan az ára, de utánajártunk, a megrendelő pedig vállalta a költségeket. A lényeg az volt, hogy a végeredmény rendben legyen.

– Szóval összességében szakemberként meg van elégedve mindennel, ami a múzeumban látható?

– Nagyon. Nekem az egyik legkedvesebb projektem, amiben dolgoztam, a legszakszerűbb és emberileg is nagyon jó hangulatú munka volt. A kiállításon belül a huszadik századi részt különösen szeretem – én alapvetően ezzel az időszakkal is foglalkozom –, de nem is csak ezért emelném ki.

Idézet
A korszak szerintem azért különösen fontos, mert ehhez mindenki tud valamiféle módon viszonyulni: szinte mindenkinek voltak nagyszülei, akik részt vettek a második világháború harcaiban, és ez az a hely, ahol fiatal korukban látjuk ezeket a nagyapákat, katonaként, nem pedig öregemberként, amint egy nagyon távoli világról mesélnek.

Még számomra is meghökkentő, ahogyan ezt sikerült a kiállításban megjeleníteni, pedig én végül is tudtam, hogy ezeknek az öregembereknek a történetei hogyan illeszkednek a világháborúk nagy történetébe. Talán nem túlzás azt mondani, hogy bizonyos értelemben én is itt szembesültem először azzal, hogy milyen lehetett ezeknek a történeteknek a jelene, vagy hogy mit is éltek meg katonaként ezek az emberek. Ilyen értelemben nagyon látványos ez a kiállítás, és ez nem kizárólag a második világháborúra érvényes: az első világháborús rész egyik jelenete egy olyan csatát mutat be, amelyre itt, Székelyföldön került sor, ráadásul korabeli fotók alapján.

De még egyszer visszatérve az előző témakörre: olyan formában szembesülünk nagyapáink történeteivel, ahogy mi talán nem is gondoltunk ezekre a történetekre soha. Ez az emlékközpont egyébként nem csak ilyen értelemben hiánypótló vállalkozás – nem is tudok más olyan intézményről, amelyik ennyire a mi történelmünkről, a székelyek történelméről szólna –, de számomra talán egyik legnagyobb pozitívuma az, hogy megmutatja, hogyan vannak benne a mi kis családi történeteink a nagy egészben, amit történelemként ismerünk.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 14., péntek

Most először fejezte be középiskolai tanulmányait roma diák az egyik erdélyi kisvárosban

Victor Carole az első roma tanuló a Szeben megyei Nagytalmács városkában, aki befejezte középiskolai tanulmányait, a végzős diákra nagyon büszke iskolája és közössége is – írta meg a helyi sajtó.

Most először fejezte be középiskolai tanulmányait roma diák az egyik erdélyi kisvárosban
2024. június 14., péntek

Több erdélyi megyében is záporok várhatók, elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a meteorológusok

Az ország 24 megyéjére és Bukarestre érvényes sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.

Több erdélyi megyében is záporok várhatók, elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a meteorológusok
2024. június 14., péntek

Három képviselője lesz az RMDSZ-nek a Brassó megyei közgyűlésben, az AUR-nak eggyel több

Visszakerült a Brassó Megyei Tanácsba az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon. A szövetség jelöltjei 17 381 szavazatot kaptak.

Három képviselője lesz az RMDSZ-nek a Brassó megyei közgyűlésben, az AUR-nak eggyel több
2024. június 14., péntek

Halálos baleset történt Nagyvárad és Arad között

Péntek reggel 5 óra körül halálos baleset történt a Nagyváradot és Aradot összekötő, 79-es jelzésű főúton. Egy 38 éves férfi életét vesztette.

Halálos baleset történt Nagyvárad és Arad között
2024. június 14., péntek

Nagyot nyert az RMDSZ Hargita megyében, de néhány helyi tanácsosa az AUR-nak is lesz

Az RMDSZ jelöltjei elnyerték a Hargita megyei polgármesteri tisztségek, megyei és helyi tanácsosi tisztségek többségét és a megyei tanácselnöki tisztséget is, illetve a legtöbb szavazatot kapták a megye választóitól az EP-választásokon is.

Nagyot nyert az RMDSZ Hargita megyében, de néhány helyi tanácsosa az AUR-nak is lesz
2024. június 14., péntek

Házkutatások Szatmár és Szilágy megyében törvénysértő közbeszerzések ügyében

Hét házkutatást tartottak péntek reggel Szatmár és Szilágy megyében, köztük egy közintézmény székhelyén, egy törvénysértő módon megkötött közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos ügyben.

Házkutatások Szatmár és Szilágy megyében törvénysértő közbeszerzések ügyében
2024. június 14., péntek

FRISSÍTVE - Ítéletidő tarolta le Kolozsvárt és Dél-Romániát (VIDEÓ)

Ítéletidő tombolt csütörtökön este Erdély középső részén és a Kárpátokon túl, Dél-Romániában is, a lezúduló víz, a viharos szél és a jégeső Kolozsvárott és Bukarestben is jelentős károkat okozott.

FRISSÍTVE - Ítéletidő tarolta le Kolozsvárt és Dél-Romániát (VIDEÓ)
2024. június 13., csütörtök

Lehallgatókészüléket forgalmazó cégvezetőt tartóztattak le Beszterce-Naszód megyében

Lehallgató- és nyomkövető eszközök törvénytelen birtoklásáért és forgalmazásáért vettek őrizetbe egy Beszterce-Naszód megyei 42 éves cégtulajdonost.

Lehallgatókészüléket forgalmazó cégvezetőt tartóztattak le Beszterce-Naszód megyében
2024. június 13., csütörtök

Beszterce-Naszód megye egyetlen magyar polgármestere nem tartja véletlennek az újrázását

Beszterce-Naszód megyében – ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a lakosságnak csupán négy százaléka magyar – egyetlen település van, melyet a június 9-ei választások nyomán ismét RMDSZ-es polgármester irányít.

Beszterce-Naszód megye egyetlen magyar polgármestere nem tartja véletlennek az újrázását
2024. június 13., csütörtök

Börtönbüntetést róttak ki egy marokkói migránscsempészre és nagyváradi feleségére

Ítéletet hirdetettek annak az embercsempész-hálózatnak az ügyében, amelyet tavaly ősszel állítottak bíróság elé főleg marokkói bevándorlók illegális Olaszországba szöktetésének megszervezése és lebonyolítása miatt.

Börtönbüntetést róttak ki egy marokkói migránscsempészre és nagyváradi feleségére