Fotó: MÚRE
Helyteleníti a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Soós Zoltánnak, Marosvásárhely polgármesterének a Krónika munkatársával szembeni lépését, károsnak tartva minden olyan gyakorlatot, ami korlátozza a közérdekű adatok megismerésének módját és jogát.
2021. november 19., 14:522021. november 19., 14:52
2021. november 19., 15:142021. november 19., 15:14
A szakmai szervezet igazgatótanácsa annak kapcsán folytatott vizsgálatot, hogy a Maros-parti város elöljárója replikát juttatott el lapunkhoz, kifogásolva a Krónikában nyomtatásban október 7-én, online formában pedig október 9-én megjelent, Porhintés a szecessziós jelleg megőrzése: üvegpalotákat húznak fel, rombolják az épített örökséget című cikkünket, de többnyire annak a címét. (A replikának lapunkban helyt adtunk, még ha nem is értettünk egyet annak megállapításaival).
A szakmai szervezet honlapján közzétett állásfoglalásában a MÚRE Igazgatótanácsa aggodalmasnak tekint minden olyan esetet, amikor egyes politikusok és munkatársaik annak érdekében, hogy a média a valóságot az ő szempontjaik szerint láttassa, a nyilvános megdorgálás és megkülönböztető bánásmód eszközével élnek. Emlékeztetnek, az utóbbi években több alkalommal fordult elő, hogy romániai magyar politikai, önkormányzati vezetők médiaeseményeikre, sajtótájékoztatóikra preferenciálisan, csak a nekik tetsző médiatermékek munkatársai számára küldtek meghívót, illetve válaszoltak ezek kérdéseire. A MÚRE szerint elfogadhatatlan a sajtó képviselőinek bármilyen indokkal történő kérdőre vonása, megleckéztetése véleménykülönbségek okán, pártállástól függetlenül, hiszen ez sérti a sajtó szabadságát, az állampolgárok alapvető jogát a tájékozódáshoz.
Válaszlevelet juttatott el szerkesztőségünkhöz a replika jogán Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Krónika október 7-ei számában Porhintés a vásárhelyi főtér szecessziós jellegének őrzése címmel megjelent cikk kapcsán.
„Úgy hisszük, letűnt az a korszak, amikor a politikum tisztének tekintette meghatározni, hogy az újságírók milyen munkamódszerrel dolgozzanak. Az erkölcs, a törvény és a szakmaiság keretein belül az újságíró dolga eldönteni, miként, mit és hogyan kérdezzen; az alanynak jogában áll válaszolni vagy megtagadni azt – feltéve, ha ezzel nem sérti a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát” – szögezi le az állásfoglalás. Az újságírószervezet úgy véli, a szelektív vagy preferenciális információszolgáltatás nem egy bizonyos újságírót vagy az általa képviselt sajtóorgánumot érint hátrányosan, hanem az adott médium fogyasztóival szemben méltánytalan.
Kitér a MÚRE Igazgatótanácsa arra is, hogy a replika joga a bizonyíthatóan tévesen közölt információk tényszerű cáfolatára vonatkozik. Ennek kapcsán megállapítja: különösen nem elfogadható egy a válaszadás jogán megfogalmazott szövegben az újságírót szankcionálni a cikk kifogásolt megfogalmazású címére hivatkozva. „Újságírói kérdésekre írásban válaszolni – különösen pandémia idején – elfogadható gyakorlat, ám nem szankcióként alkalmazva. Ellentmondásos, hogy Marosvásárhely polgármestere egyfelől azt írja, a cikk tartalmával szinte maradéktalanul egyetért, ugyanakkor szerinte »Szucher bilentyűzetéből szinte kizárólag lejárató hangvételű, részigazságokra alapozó cikkek születtek». Ebből következőleg nem a kifogásolt cikk a megkülönböztető bánásmód kiváltója” – vélelmezi a szakmai szervezet.
A MÚRE ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy lapunk a polgármester válaszát felvezető szövegben munkatársunk cikkének címét csak részben idézi, tudva, hogy a kifogás elsősorban magára a címre vonatkozik. (Ennek kapcsán annyit pontosítunk, hogy cikkünk nyomtatott, illetve online formában megjelent változatának címe terjedelmi korlátok miatt tér el egymástól – szerk. megj.) „A címadás összetett feladat, amennyiben a tájékoztatást és a figyelemfelkeltést egyaránt érvényesíteni kívánjuk. Részben jogosnak tartjuk Soós Zoltán kifogását, elsősorban a »porhintés» szó nem jó címválasztás az írás műfajának, témájának, tartalmának ismeretében. Nem valósul meg általa a tényszerűségre való törekvés. A sajtónak joga, sőt kötelessége bírálni, a visszásságokat feltárni, figyelve a tényszerűségre, arra, hogy ne torzítsuk a valóságot” – állapítja meg a MÚRE.
A szakmai szervezet hozzáteszi, bízik benne, hogy a felek közötti konfliktus megfelelő kommunikáció útján orvosolható, a kölcsönös bizalom helyreállítható, nem csupán a vitázó felek, hanem a város polgárai, a lap marosvásárhelyi olvasói érdekében. A MÚRE állásfoglalása megjegyzi: a szöveg megfogalmazásában és elfogadásában érintettként Szucher Ervin, az igazgatótanács tagja semmilyen formában nem vett részt.
Nyilatkozatok szintjén a belváros szecessziós építészeti stílusának a megőrzése mellett szálltak síkra Marosvásárhely volt és jelenlegi főépítészei. Ennek az ellenkezőjéről tanúskodik azonban a főtér megbontott összképe.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!