Ezzel szemben a Cristian Hanusz műépítész által tervezett új épület homlokzata köszönőviszonyban sincs sem elődjével, sem a főtér többi frontjával. Az építészetben és műemlékvédelemben jártas szakemberek szerint a futurisztikus, átlátszó üvegfal nem csak hogy kilóg a sorból, egyenesen „kiabál”.

Nem ennyire kirívó, de a belváros építészeti stílusától szintén elütő annak az új szállodának az arculata, amelyet egy Baross Gábor (Horea) utcai ingatlan helyébe építettek. Annak ellenére, hogy az önkormányzat által elfogadott szabályzat a pasztell színek használatát írja elő, a tervező a környék összes többi homlokzatától elütő szürkét választotta. A Miheţ–Hanusz páros munkájának eredménye nemsokára a város másik védett övezetében, a Kálvária (Papiu) utca aljában is látható lesz.

A patinás házsorba, szemben az A kategóriás műemléknek számító egykori fiúgimnáziummal, a mai Alexandru Papiu Ilarian középiskola északi oldalával az egyik szecessziós családi ház helyébe Hanusz és megbízói Miheţ jóváhagyásával

Kérdésünkre, hogy a közvélemény előtt miért beszélnek a múlt század elején meghonosodott szecessziós stílus megőrzéséről és hangsúlyozásáról, miközben a gyakorlatban ott csúfolják meg, ahol csak érik, Daniela Miheţ kitérő választ adott. Arról beszélt, hogy a közeljövőben elkészül a belváros építkezési szabályzata, az önkormányzat meg útmutató kiadásával fog a szakemberek segítségére sietni. Ebben tételesen is leszögezik, miként lehet majd építkezni, illetve homlokzatokat átalakítani vagy restaurálni a főtéren és környékén. Miheţet kiegészítve Soós Zoltán polgármester elmondta, az önkormányzat kikötése, hogy a városrendezési tervet készítő bukaresti tervezők építsék be a majdani övezeti tervbe (az úgynevezett PUZ-ba) a 2018-ban meghirdetett My City pályázat, illetve a Bolyai és az Enescu utca, valamint a Győzelem tér átrendezésére született elképzeléseket is.

„Fontos lenne ezeket valamilyen szinten asszimilálni, és egységes urbanisztikai koncepciót kialakítani” – vélekedett lapunknak a polgármester. Hangsúlyozta, éppen ebből a meggondolásból szerveztek ötletbörzét. Mint hozzátette, az önkormányzat az év elején, februárban megtette az első lépést, amikor megtiltotta a műanyag nyílászárók használatát. A régi fakeretek PVC-re való cseréjét műemlékvédelmi övezetben eddig is tiltotta a törvény, a városháza eddigi főépítészei azonban szemet hunytak a szakszerűtlen beavatkozások fölött.

Vagy a stukkóktól „tisztították” meg a frontot, vagy a nyílászárók keretét cserélték műanyagra. Vagy egyszerre mindkét műveletet elvégezték. Az üzlethelyiségek átalakításával minden egyes tulajdonos, vagy olykor a bérlő is oda és úgy vágott ajtót, ahogy neki jól esett. Szintén a főtéren látni olyan műemlék épületet, amelynek egyik szintjét egyféle, a másikat másféle színre festették.

– vonta le a következtetést a marosvásárhelyi származású műemlékvédő építész. Demján a három „idegen testet” sorolta: a Rózsák tere első üvegpalotáját, az ifjúsági turisztikai irodát, a BTT székházát, az átalakított Transilvania szállodát és a legújabb „kincset”, az üvegparavános irodaházat. Mindenik egy-egy más főépítész aláírását viseli: Dan Fişuş, Angela Kovacs és Daniela Miheţ. „A 90-es évektől errefelé paradigmaváltás történt, teljesen megbomlott az összkép, nincs egységes elképzelés” – állapította meg szomorúan a szakember. Az övezeti terv kidolgozásával és elfogadtatásával éppen ezen szeretne változtatni Soós Zoltán.

Az idegennek a szecesszió is idegen

Csakhogy Keresztes Géza szerint lehet bármennyi övezeti tervet készíttetni, egy idegen számára a magyar szecesszió idegen marad. A műépítész nem feltétlenül kollégáira, a város utóbbi két évtizedének idegenből érkezett főépítészeire célzott, sokkal inkább arra a regáti cégre, amelyre a Soós-adminisztráció a főtér övezeti tervének az elkészítését bízta.

Egy közbeszerzés meghirdetésekor az önkormányzatnak az kellene legyen az első kérdése: dolgoztatok szecessziós városban? Ha nem, akkor kérjük a következőt” – vélekedett Keresztes. Példaként a Kultúrpalota szomorú esetét hozta fel, amelynek renoválási munkálatait egy ploieşti-i konzorcium nyerte el, ám képtelen volt megbirkózni a feladattal. Mint ismert, a dél-romániai munkások azontúl, hogy csigalassúsággal haladtak, a tetőjavítások közepette beáztatták a nagyterem egyik falát. Később a cégvezetés belátta, hogy a 19. század elején épült szecessziós palota túl nagy falat az egyéb munkálatokhoz szokott két építkezési vállalatnak.

A vásárhelyi szakember megemlítette a főtér érvényben lévő, jelenlegi városrendezési tervét is, amelyet szintén távolról érkezett tervezők dolgoztak ki. „Ebben azt írja, hogy a területnek mindössze 65 százalékát lehet beépíteni. A Kultúrpalota a telek 75 százalékát foglalja, ezek szerint egy részét vissza kellene bontani. Legalább biggyesztettek volna oda még egy mondatot, miszerint a 65 százalék azokra az ingatlanokra vonatkozik, ahol ezt lehetséges betartani. De még erre sem figyeltek oda” – nehezményezte Keresztes Géza.

korábban írtuk

Újabb szecessziós ház bánhatja a „fejlesztést”: tömbházakkal „ékesítenék” Marosvásárhely védett övezetét

A főtéri „üvegház” után újabb, ingatlanfejlesztési projekt néven eladott terv borzolja a kedélyeket Marosvásárhelyen. Néhány vállalkozó a történelmi belvárosban, védett övezetben több patinás lakóházat kíván lebontani.