A Pfizer–BionTech és a Moderna készítményeinek az alapja, hogy a vírus genetikai anyagából kiollózzák az RNS-szakaszt, ami egy lipidburokba csomagolva jut be a sejtbe, a burok szétesik, a hírvivő ribonukleinsav pedig arra utasítja a sejtet, hogy gyártsa le a koronavírus tüskefehérjéjét, ez a fehérje váltja ki az immunválaszt. Az AstraZeneca és a Sputnik V oltóanyagok esetében egy ártatlan adenovírus vektorjába csomagolják a genetikai információt.

Fejér Szilárd arra biztatja azokat is, akik korábban megfertőződtek, és már nincsenek hosszú távú tüneteik, hogy ne halogassák az oltás beadatását. „Kíváncsiságból megnézethetik, hogy van-e és mennyi antitest a szervezetükben, de ez csak tájékoztató jellegű, hiszen laboratóriumtól függ, hogy a gyengébb vagy erősebb antitesteket mutatják ki.

– részletezte a kutató.

Működik az oltás,
kimutatható az immunválasz

Biztos, hogy nem placebót kaptunk az oltás során – szögezi le Facebook-bejegyzésében Fejér Szilárd. A Pro Vitam laboratórium Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron ötven-ötven személy esetében követi az oltás utáni immunválaszt.

Ez azoknál is megfigyelhető, akinél az oltás napján nem mutattak ki antitestet, de az elmúlt hónapokban volt pozitív PCR-tesztjük. „A koronavírus-fertőzésen átesett személyeknél az első oltás emlékeztető oltásként működik, erős antitesttermelést vált ki, ez az antitest-mennyiség viszont a védőoltástól számított második héten már csökken, és valószínűleg beáll egy szintre, amely hosszabb távon védelmet biztosít” – mutat rá Fejér Szilárd.

A kutatás során a hosszú távú védelem működését vizsgálják, hogy van-e jelentős eltérés a fertőzésen már átesett beoltottak és azok között, akik az oltás előtt nem fertőződtek meg. A vírusmentes beoltottak nagy részénél is elkezdődött az antitestszint lassú, de biztos emelkedése a mintavétel után két héttel, derül ki az eddigi vizsgálatokból. A diagnosztikai központban a fejlesztés során figyeltek arra, hogy csak a nagyon erősen kötődő antitesteket mutassák ki.

Vannak olyan diagnosztikai módszerek, amelyek ezeket a gyengén vagy közepesen kötődő antitesteket is kimutatják, de ezek hasznossága a betegség elleni védekezés becslésében elég bizonytalan, részletezi Fejér Szilárd. Az immunválasz alakulása 2-4 hét múlva lesz igazán érdekes, hiszen a klinikai vizsgálatok szerint a maximális védelmet a Pfizer–BionTech védőoltása a második oltás után legalább hét nappal biztosítja.

A szakértő ezért tartja továbbra is fontosnak a távolságtartást és a maszkviselést, hiszen ezzel lehet fékezni a vírus terjedését. A Pfizer–BionTech és a Moderna vakcinái megakadályozzák, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, ezért az eddigi mutációk ellen is védenek, bár a dél- afrikai változat esetében kisebb hatásfokkal.

A fejlesztők folyamatosan figyelik a mutációkat, az RNS-alapú vakcinákat könnyen lehet igazítani, csak ki kell cserélni az RNS-szakaszt a mutáns változat tüskefehérjéjét kódoló szakaszra, ám ez is végig kell majd fusson az pár hónapos engedélyeztetési szakaszon. Ez jelenleg nem esedékes, ám ha szükség lesz rá, gyorsan megléphetik.

– mutatott rá Fejér Szilárd. Hozzátette, az oltások hatékonyságát bizonyítja, hogy Izraelben, miután a többség megkapta az emlékeztető dózist, látványosan visszaesett a kórházi ápoltak száma.