Mezőségi fejlesztési minta a Székelyföldnek: kiterjesztik a magyar kormány erdélyi gazdaságélénkítő stratégiáját

Virágzó gazdaságfejlesztés. A mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít •  Fotó: Pro Economica Alapítvány

Virágzó gazdaságfejlesztés. A mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít

Fotó: Pro Economica Alapítvány

Elkezdte a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia új kiadása a hamarosan induló Székelyföld-program lesz.

Makkay József

2018. július 20., 17:122018. július 20., 17:12

2018. július 20., 17:522018. július 20., 17:52

Összesen 495 sikeresen pályázó mezőségi magánszemély és cég ellenőrzését kezdte el a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány: a magyar kormány Mezőség-programjában résztvevők június végéig küldhették be a végső beszámolókat, amelyben összefoglalták, hogy a pályázati pénzből történt beruházás miként segítette munkájukat.

Az alapítvány munkatársai azt ellenőrzik, hogy a magyar állami támogatással megvásárolt gépek, berendezések és egyéb termékek rendeltetési helyükre kerültek-e.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít, lebonyolítása pedig az utolsó mérföldkőhöz, az ellenőrzéshez érkezett – az ezzel kapcsolatos tapasztalataik is pozitívak.

Előfutár a Maros megyei program

A magyar kormány által 2016-ban Erdélyre kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia első lépéseként a Maros megyeiek, azon belül is a maros-mezőségi magyarlakta települések lakói pályázhattak. A 2017 októberében meghirdetett pályázatra összesen mintegy hatszáz pályázat érkezett be, amelyekből a kuratórium 495-öt fogadott el, a nyertesekkel pedig idén februárban írták alá a támogatási szerződést.

A magánszemélyek és cégek egy-egy pályázatra 15 ezer eurót kaphattak, ez volt a megszabott felső határ.

Kozma Mónika tájékoztatása szerint a legtöbb pályázatot – összesen 319-et – mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó magánszemélyek nyerték el 15,6 millió lej értékben; 38 szerződést mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégekkel, 68 szerződést pedig más területen dolgozó kis- és középvállalkozásokkal kötöttek meg, 70 pályázati támogatás pedig mezőgazdasági területek telekelésére jutott.

Az 1,446 milliárd forint (21, 5 millió lej) összértékű Mezőség-program pályázati kiírásából zömében tehát mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató magánszemélyek és cégek részesültek.

A Mezőség-program sikere azért bír kiemelt jelentőséggel, mert előfutára az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő gazdaságfejlesztési programnak. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi marosvásárhelyi látogatásán jelentette be, hogy a Mezőség-program a Székelyföld-programmal folytatódik. A Pro Economica Alapítvány munkatársai ennek előkészítésén dolgoznak, hogy hamarosan elindulhasson a Hargita, Kovászna, illetve a teljes Maros megyére kiterjesztett új pályázati lehetőség. „Ugyanakkor azt szorgalmaztuk, hogy az új pályázati kiírásba belekerülhessenek a Mezőség többi, a Maros megye területén kívüli – a Kolozs és Beszterce megyei – részek is” – magyarázza Kozma Mónika.

Jól kisütötték. Kozma Mónika kezet ráz a sikeresen pályázó pékségtulajdonossal, Varga Róberttel •  Fotó: Pro Economica Alapítvány Galéria

Jól kisütötték. Kozma Mónika kezet ráz a sikeresen pályázó pékségtulajdonossal, Varga Róberttel

Fotó: Pro Economica Alapítvány

Minimálisra csökkentett bürokrácia

A Mezőségen szerzett tapasztalatok jó iskolának bizonyulnak a program további folytatására. Az alapítvány munkatársai minden magyarlakta településre kérdőívet küldtek, amelyet a település elöljárói, meghatározó emberei, lelkészei töltöttek ki. Ahol ezt a felmérést komolyan vették, onnan nemcsak alapos adatgyűjtési eredmények érkeztek az alapítványhoz, hanem sok pályázat is.

A benyújtott és sikeresen elbírált pályázatok száma alapján így került az élre Mezőpanit, Mezőcsávás, Marossárpatak, Sármás és Bánd.

A kiírás eleve azokat célozta meg, akik nem feltétlenül pályáznak eséllyel az országos operatív programokban, illetve az európai uniós pályázatokon. Nagy előnyt jelentett, hogy a pályázatokat magyarul lehetett megírni, de az alapítvány elfogadta a román nyelven megírtakat is.

„A már megszokott hazai pályázatokhoz képest minimálisra csökkentettük a bürokráciát: az online felületen elkészült pályázatokhoz rendre csatolni lehetett a kért iratokat. Semmi pluszpapírt nem kértünk, csak a legszükségesebb igazolásokat.

Idézet
A könnyített pályáztatási eljárás sikerét bizonyítja, hogy a benyújtott pályázatok legalább 90 százalékát maguk a pályázók írták meg, nem volt szükség pályázatíró cégre”

– magyarázza az alapítvány ügyvezetője.

Azokban a községekben, ahonnan több pályázat is érkezett, egyik gazda segítette a másikat, kis „pályázatíró műhelyek” jöttek létre, kiegészítették egymás észrevételeit és meglátásait. Jellemző, hogy a mintegy száz elutasított pályázatot nem szakmai okok miatt ejtette a kuratórium: vagy a határidő lejárta után nyújtották be, vagy a pályázó nem pótolta a kért iratokat.

Könnyebb elszámolás

A mezőségi pályázatban kidolgozott módszereket vinnék tovább a Székelyföld-programban is. Az elnyert összeget nem a pályázó kapja kézhez, hanem kiállított végleges számla alapján az a jogi személy, amelytől a gépet, berendezést, tenyészállatot, árut megvásárolják, a sikeresen pályázó pedig kifizeti a beszállítónak a 25 százalékos önrészt. Amennyiben a pályázó magasabb önrészt tud finanszírozni, az a pályázat elbírálásánál számít pluszpontnak. A pályáztatás leegyszerűsített ellenőrzéssel jár: az alapítvány csak azt vizsgálja, hogy a megvásárolt terméket a pályázó valóban használja.

„Tapasztalataink szerint a legjobban azok a magánszemélyek jártak, akik otthoni gazdaságuk fejlesztésére használták az elnyert pályázati pénzeket, és így jelentősen növelhették bevételeiket traktor-, fóliasátor vagy egyéb mezőgazdasági beruházás révén” – összegez Kozma Mónika.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
2024. november 21., csütörtök

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében

A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében
2024. november 21., csütörtök

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett

Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett
2024. november 21., csütörtök

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal

Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal
2024. november 21., csütörtök

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága
2024. november 21., csütörtök

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt

Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt
2024. november 20., szerda

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint

Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint
2024. november 20., szerda

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek
2024. november 20., szerda

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros

A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros
2024. november 19., kedd

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat

Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat