Csütörtökön tizenegy megyében lesz katasztrófariasztási gyakorlat: Fehér, Hargita, Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Szeben megyében. Pénteken, a gyakorlat utolsó napján Arad, Krassó-Szörény, Dolj, Gorj, Hunyad, Mehedinţi, Olt, Teleorman, Temes és Vâlcea megyében szólalnak meg a szirénák és hangszórók.

Országszerte 7700, katasztrófariasztáshoz használható polgári védelmi eszköz van, amelyeket központilag vagy helyi szinten hoznak működésbe. A rendszer tesztelése alatt a lakosságnak sem a hangüzenetek, sem a szirénajelzések hallatán nincs teendője. A katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy ne pánikoljon, maradjon nyugodtan a helyén. A hangüzeneteket a Gyakorlat szóval különböztetik meg a valós riasztásoktól.

Az értesítés, a figyelmeztetés, az elő-figyelmeztetés és a riasztás célja a polgárok és az anyagi javak biztonságba helyezése és a katasztrófák hatásának minimalizálása. Leggyakrabban áradások esetén figyelmeztetik a lakosságot a szirénák segítségével. A hangüzeneteket és szirénákat technológiai balesetek során, gátak átszakadásakor használják általában, de fegyveres támadások esetében is alkalmazandó a rendszer.

Raed Arafat, az országos katasztrófavédelem vezetője korábban elmagyarázta, hogy a gyakorlat egyik célja a polgárok hozzászoktatása a riasztás során használt hangokhoz. „Ez egy olyan gyakorlat, amely során leteszteljük a szirénákat, hozzászoktatjuk a lakosságot és megpróbáljuk felkészíteni őket, hogy mit jelent, ha egyfajta hangot ad ki a riasztó, és mit jelent, ha más hangot ad ki. Hasonló gyakorlatokat más országokban is végeztek. Nemrégiben Németországban is tesztelték a rendszert” – magyarázta Raed Arafat, majd hozzátette, hogy nagyon rég nem volt egy ilyen jellegű gyakorlat az országban, és ezáltal megfigyelhetik, hogy mennyire hallatszik a szirénák hangja.