Fotó: MTI
Míg a római katolikus egyház kifejezetten elítéli a lombikprogramot, a protestáns egyházak képviselői szerint a beavatkozás „bevállalható” azon párok esetében, akiknek természetes módon nem foganhat utódjuk. A szülész-nőgyógyász szintén csak indokolt esetben ajánlja az eljárást. Erdélyi illetékeseket kérdeztünk a Magyarországon nagy vitát szülő témáról.
2017. szeptember 02., 12:382017. szeptember 02., 12:38
A római katolikus egyháznál kevésbé szigorú álláspontra helyezkednek a protestáns egyházak képviselői a mesterséges megtermékenyítést illetően, bár utóbbiak is első körben inkább az örökbefogadást javasolják azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nem lehet gyermekük.
A Krónika által megkeresett szülész-nőgyógyász ugyanakkor úgy vélte:
Az egyházi képviselőket és az egészségügyi szakértőket annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban kisebb botrányt kavart Magyarországon, hogy Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-ai ünnepi szentbeszédében – a magyar katolikus egyház nevében – egyenesen bűnnek nevezte a lombikbébiprogramot, és az ebben való részvételtől óvta a családokat.
Úgy fogalmazott: tudatlanság áll a lombikbébiprogram hátterében, és a tudatlanság mértékétől függ, hogy az mekkora bűn. „A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a katolikus egyház számára” – szögezte le.
Ezt az álláspontot megerősítette
Úgy fogalmazott: a győri egyházmegye főpásztora pontosan megfogalmazta a római katolikus egyház álláspontját és tanítását ebben a kérdésben.
„Veres András egyházi emberként az egyház álláspontját ismertette, arra hivatkozott. Ehhez nem kell sem hozzátenni, sem elvenni belőle” – szögezte le Böcskei László. Valamivel árnyaltabban fogalmazott Böjte Csaba ferences szerzetes, aki a SZEMlélek blognak adott interjúban a mesterséges megtermékenyítéssel szemben az örökbefogadás mellett állt ki.
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök
Fotó: Nagy Orsolya
Rámutatott: nem akar beleszólni „a nagyok” dolgába, de kiemelte, hogy egyrészt sok furcsa dolog van az egyik oldalon „a béranyaságtól kezdve ki tudja, meddig bezárólag”, a másik oldalon viszont rengeteg gyermek vár arra, hogy szerető családban nőhessen fel.
amikor elfogadta ezt a helyzetet: szeretettel felnevelte azt a gyermeket, aki nem tőle származik” – fogalmazott a szerzetes, aki főként arról ismert, hogy felkarolja az árván maradt vagy hátrányos helyzetben élő gyermekeket.
A protestáns egyházak nem ellenzik, ugyanakkor nem is bátorítják a lombikprogramban való részvételt. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke lapunknak kifejtette: a mesterséges megtermékenyítés nem tilos,
Kató arra is kitért: négy éve adták ki a Romániai Református Egyház zsinatának Az élet Istené című, bioetikai kérdésekkel kapcsolatos tanítását, amely a honlapjukon is elérhető. Ebben úgy fogalmaznak: „Isten a teremtés folytán az élet adományozója, a megváltás folytán az élet megváltója, így annak egyedüli tulajdonosa és korlátlan ura. Ezért az emberi élet művi úton történő létrehozása (klónozás) vagy megszüntetése (aktív eutanázia) Isten akarata és az élet szentsége ellen irányuló cselekedet”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Fotó: Kis Gábor
A tanításban az abortusz, az eutanázia, a szervátültetés, a klónozás, a házasság, család és nemiség kérdéskörében foglalnak állást, a mesterséges megtermékenyítés ügyére nem térnek ki.
Hasonlóan vélekedett Fejér Olivér püspöki titkár, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház diakónusa, aki a Krónikának elmondta: egyházi álláspontot még nem fogadtak el a kérdésben, a lombikprogram nem került napirendre, ám személyes véleménye az, hogy az olyan családok, ahol természetes úton nem foganhat gyermek, igénybe vehetik a segítséget.
– mutatott rá Fejér Olivér.
Az orvostudomány kínálta lehetőségnek csak indokolt esetben történő igénybe vételét szorgalmazza Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász, aki lapunknak úgy fogalmazott:
Szerinte minden esetet egyénileg kell elbírálni, a mesterséges megtermékenyítés azonban soha nem szoríthatja háttérbe a természetes fogantatást.
A szakember rámutatott: orvosként kötelessége segíteni a hozzá fordulókon, természetesen útbaigazítást nyújt, ha egy pár a lombikprogram mellett dönt, de tapasztalatai szerint a gyermekre vágyók gyakran elsietik, nincs türelmük kivárni, amíg természetes úton megfogan a magzat.
„Ahogyan a császármetszés sem veheti át a természetes szülés helyét, úgy
hiszen egy meddő pár általában mindent megtesz, hogy olyan utódja legyen, aki az ő génjeiket hordozza” – magyarázta a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház főorvosa.
Nagy általánosságban nézve ezért Antal Álmos nem tartja ezt a jó útnak, szerinte szerencsésebb lennek, ha a nők fiatalabban vállalnának gyereket, amikor sokkal termékenyebbek, és kevesebb az esélye annak, hogy átestek egy meddőséget okozó betegségen.
A szülész-nőgyógyász arra is kitért: saját praxisában is történtek „csodák”, amikor a mesterséges megtermékenyítés kudarcot vallott, majd évek múltán a nő természetes úton fogant meg. Antal egyébként úgy véli, a meddőség nem új keletű, mindig is voltak gyermektelen párok, erre például a rendtartó székely falvakban úgy találtak megoldást, hogy örökbe fogadtak attól a családtól, ahol hét-nyolc kicsi is született.
A szakember úgy vélte: a római katolikus egyház állásfoglalása talán senkit nem tántorít el, de szerinte már az is eredmény, ha néhányan elgondolkodnak, és nem rögtön ezt az utat választják. Hozzátette: arra is figyelni kell, hogy mi történik a be nem ültetett embriókkal, Antal ugyanis embertelen megoldásnak tartja, hogy egyszerre 6–7 embriót ültetnek be.
Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház orvos-igazgatója
Fotó: Nagy D. István
A mesterséges megtermékenyítésen átesett anyák eltérő tapasztalatokról számolnak be: Klára például lapunknak arról beszélt, hogy a lombikbébiprogramban való részvétel óriási megpróbáltatás egy családnak. Kifejtette:
„A hormonkezelések hatására érzelmileg is labilisabb lettem, a sikertelen próbálkozások után teljesen mély völgybe kerültem, hullani kezdett a hajam. Végül az örökbefogadás mellett döntöttünk, és egy pillanatig sem bántam meg”– mutatott rá. Ezzel szemben Ágnes, akinek ikerfiai születtek, úgy véli: a program hatalmas segítség, és hálásak, hogy többéves várakozás után igénybe vették, hiszen az egész család sikertörténetként éli meg.
A mesterséges megtermékenyítés valóban nem olcsó, a beavatkozás összege megközelíti a 10 ezer lejt. A román állam ebben az évben 835 mesterséges megtermékenyítést támogat egyenként 6100 lejjel, ez azonban nem fedezi a költségeket, a leendő szülőknek még mintegy 2000 lejes önrészt kell vállalniuk.
minden klinikán évente minimum kétezer beavatkozást végeznek, tehát az állam az érintetteknek mindössze 10 százalékán segít.
Ágoston László, a Kovászna megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője arról számolt be: Háromszéken nem is működik mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézmény, az igazgatóság így csak tájékoztatást tud nyújtani, az állami támogatásért pedig közvetlenül a programban részt vevő klinikákon lehet folyamodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!