Megorroltak a bűztörvényre: nehezen kivitelezhető a kellemetlen szagért felelős cég vagy szomszéd megbüntetése

Megorroltak a bűztörvényre: nehezen kivitelezhető a kellemetlen szagért felelős cég vagy szomszéd megbüntetése

Szagot fogtak. Törvénnyel csökkentenék a bűzszennyezést, ám nehéz lesz kivitelezni

Fotó: Barabás Ákos

Érthető, valós gondot jelent az érintett lakosság számára az állatfarmok, szeméttelepek közelében terjengő bűz, ám az orrfacsaró szag sok esetben szubjektív megítélés tárgya, tudományosan kimutathatatlan a szennyezés mértéke. Így nem csoda, ha megosztja a társadalmat, vita tárgyává vált a súlyos büntetéseket előíró, még a tiszteletlen szomszédra is vonatkozó „bűztörvény”, amely az államfő kihirdetésére vár.

Bíró Blanka

2020. június 29., 17:042020. június 29., 17:04

2020. június 29., 17:142020. június 29., 17:14

A „bűztörvény” kihirdetésére kérik Klaus Iohannis államfőt a jogszabályt kezdeményező politikusok, miközben a vállalkozók és a hulladékkezelő cégek tiltakoznak ellene. A Krónika által megszólaltatott környezetvédelmi szakértő szerint a kérdés rendkívül összetett.

Egyrészt a bűz az egész ország területén gondokat okoz, számtalan feljelentés, panasz fut be a hatóságokhoz emiatt, ám nehézkes a kimutatás-bizonyítás; sok esetben a tevékenységet kísérő szagot nem lehet teljesen megszüntetni, nem kellett volna a lakónegyedeket bűzforrás közelébe építeni.

A mostani törvénymódosítás a 2005/195-ös kormányrendeletet egészíti ki. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai azzal érvelnek, hogy egy törvényhozási hiányosságot pótol, hiszen hiába jelentették az ország több részéről a polgárok az elviselhetetlen bűzt, a hatóságoknak nem volt eszközük a büntetésre, ha a levegőben nem mértek bizonyos határértékeket meghaladó szennyezést.

„A hulladéklerakók, sertésfarmok, gumiabroncsgyárak vagy egyéb, bűzt terjesztő vállalkozások tevékenysége következtében romlik a közelben lakó polgárok egészsége és életminősége. A törvénymódosítás egyértelmű szabályozásokat tartalmaz a bűz mérésére, a monitorozásra, valamint a bűz megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozóan” – írják a politikusok nyílt levelükben. Allen Coliban Brassó megyei USR-szenátor felidézte, hogy a módosítást három évvel ezelőtt kezdeményezték – akkor több mint hatezer állampolgár írta alá az ezt támogató petíciót.

Rodica Militaru, az USR Temes megyei politikusa az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott,

a törvény a lakossági „bűzkeltők” esetében is alkalmazható: például akkor, ha valaki egy társasházban a szomszédok többszöri felszólítása után sem hajlandó alkalmazkodni a társadalmi együttélés szabályaihoz, és nyitott ajtóval főz.

A jogszabály hatalmas bírságokat ír elő: a magánszemélyek legtöbb 30 ezer lejre, jogi személyek pedig 80 ezer lejre is bírságolhatók, ha büdösítenek.

Szubjektív, tudományosan kimutathatatlan szennyezés

Viszont a tiltakozók szerint a törvény kihirdetése és életbe léptetése előtt tüzetes gazdasági és tudományos hatástanulmányokra lenne szükség. Arra is hivatkoznak, hogy a levegő minőségének ellenőrzését a 2011/104-es törvény szabályozza európai irányelv alapján, a jogszabályban pedig egyértelműen leszögezik a határértékeket, melyek túllépése esetén a levegő szennyezettsége káros az egészségre. A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (ARMD) szintén közzétett egy állásfoglalást, amelyben kijelentik:

a „bűz” fogalmának bevezetése a törvényhozásba kinyithatja Pandóra szelencéjét, hiszen bárki feljelenthet bárkit egy szubjektív, tudományosan mérhetetlen zavaró tényező miatt.

Leszögezik: sok esetben csak az emberi orr érzékeli büdösséget, ha azt nem kimutatható káros anyagok, gázok okozzák. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a jogszabály indokolatlan pánikot kelt a lakosság körében, azt sugallva, hogy a büdösség ártalmas az egészségre; másrészt ellehetetleníthet bizonyos gazdasági tevékenységeket.

Valós, de összetett probléma

Valós gondokat okoz országszerte a bűz, az állatfarmok, szeméttelepek közelében élők gyakran panaszkodnak és tesznek feljelentést – mondta el lapunknak Szép Róbert egyetemi oktató, aki korábban az Országos Környezetőrséget vezette. Rámutatott,

vannak esetek, amikor a levegőben lévő szennyező anyagok alapján le lehet modellezni a szag intenzitását, de erre kevés laboratórium képes az országban.

Ugyanakkor az esetek többségében szubjektív megítélés alá esik, hogy mennyire zavaró a bűz. Európa több országában szakembereket képeznek ki erre, akik a szagokat osztályozzák és minősítik. A bűzt azért is nehéz monitorozni, mert gyakran mire az ellenőr kiér a helyszínre, már megszűnik, ezért a hosszú távú megfigyelés lehet a megoldás.

Vannak ugyan megoldások – például szenzorokat lehet felszereltetni, hogy időben észlelje a szagszennyezést –, ám időt kell adni a cégeknek, hogy korszerűsítsék a technológiájukat. Szép Róbert hangsúlyozta, semmiképpen nem jó ötlet, ha a törvény alapján bevonják vállalatok működési engedélyét, hiszen országos szinten ez rengeteg céget érinthet. Van olyan ipari tevékenység, amely elkerülhetetlenül bűzzel jár, holott a vállalkozásnak megvan minden környezetvédelmi engedélye, előírásosan működik, az ilyeneket nem lehet beszüntetni – részletezte a szakértő.

Ilyen esetben feltevődik a kérdés, hogy miért engedélyezték ezek közelében lakóházak építését.

Idézet
A kétezres években nagyon sokan építkeztek törvénytelenül, majd utólag legalizálták az urbanisztikai terveket, kiterjesztették a belterületet, kiadták az engedélyeket. Most ezek a lakók panaszkodnak, hogy bűz van, miközben szinte beköltöztek egy vállalat udvarára”

– mutatott rá a környezetvédelmi szakértő. Nagyon sok esetben viszont a gazdasági egység nem tartja be az előírásokat, a környezetvédelmi engedélybe foglaltakat: például nem takarják le a hulladéklerakókat, a csurgalékot beengedik a mezőre a lakóövezet közelében, vagy nem fordulnak szakcéghez, hogy megsemmisítsék a káros mellékterméket. Az ország valamennyi megyéjében vannak ilyen esetek.

Szép Róbert szerint az lehet a megoldás, hogy kötelezzék a gazdasági egységeket az előírások betartására. Másrészt sokat segítene, ha a területrendezési tervek, építkezési engedélyek kibocsátása előtt megfelelő környezetvédelmi hatástanulmányokat végeznének, ha megvizsgálnák a mikroklímát, hogy kiderüljön, a klimatológiai körülmények miatt hol nagyobb a légszennyezés.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 18., csütörtök

Megvan a székelyek eredete egy török kutató szerint, aki jó messzire jutott

Több magyarországi portál is interjút készített a napokban Hakan Aydemir török kutatóval, akinek elmélete szerint sikerült megállapítani a székelyek eredetét.

Megvan a székelyek eredete egy török kutató szerint, aki jó messzire jutott
2024. április 18., csütörtök

Kocsmai verekedés miatt indult eljárás egy erdélyi község újrázni készülő polgármestere ellen

Ütlegelés és egyéb erőszakos tettek miatt büntetőeljárás indult a Beszterce-Naszód megyei Ispánmező polgármestere, Sorin Hognogi ellen, miután a település egyik kocsmájának teraszán megütött egy férfit.

Kocsmai verekedés miatt indult eljárás egy erdélyi község újrázni készülő polgármestere ellen
2024. április 18., csütörtök

„Renegátjáról” és az EMSZ kezdeményezte helyi koalíció elutasításáról kérdeztük az RMDSZ elnökét

Közel 300 polgármesterjelölttel vág neki az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásnak, amelyen az erdélyi megyéken kívül a Kárpátokon túli Bákó és Gorj megyében is indít tanácsosjelölti listát.

„Renegátjáról” és az EMSZ kezdeményezte helyi koalíció elutasításáról kérdeztük az RMDSZ elnökét
2024. április 18., csütörtök

„Szebben havazik, mint télen” – készenlétbe kellett helyezni a hókotrókat Hargita megyében

Hargita megye több régiójában havazott csütörtök reggel, Maroshévíz és Borszék között, a 15-ös országúton csúszásgátlót szórtak le az útkarbantartók.

„Szebben havazik, mint télen” – készenlétbe kellett helyezni a hókotrókat Hargita megyében
2024. április 18., csütörtök

Fiatalkorú diákot molesztált egy nevelő az egyik nagyváradi középiskolában

Fiatalkorú diákot molesztált egy nevelő az egyik nagyváradi középiskolában.

Fiatalkorú diákot molesztált egy nevelő az egyik nagyváradi középiskolában
2024. április 18., csütörtök

Szakszerűtlenül felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemléket az egyik erdélyi városban

Szakszerűtlenül, hanyag módon felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemlék hidat Nagyszebenben.

Szakszerűtlenül felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemléket az egyik erdélyi városban
2024. április 18., csütörtök

A máramarosi hegyimentők segítségét kérte három ukrán menekült, egyelőre csak egyiküket találták meg

Három ukrán állampolgárt keresnek a hegyimentők a Máramarosi-havasokban – közölte csütörtök reggel Dan Benga, a Máramaros megyei Salvamont vezetője. Később arról tájékoztatott, hogy egyiküket sikerült megtalálni, a többiek mentése még zajlik.

A máramarosi hegyimentők segítségét kérte három ukrán menekült, egyelőre csak egyiküket találták meg
2024. április 18., csütörtök

Hamarosan Erdélyben is emlékké „olvadhat” a nagy hó, sípályák helyett akvapark és Drakula jöhet

Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.

Hamarosan Erdélyben is emlékké „olvadhat” a nagy hó, sípályák helyett akvapark és Drakula jöhet
2024. április 17., szerda

City break várossá fejlesztené Szatmárnémetit a harmadik mandátumára gyúró Kereskényi Gábor

Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.

City break várossá fejlesztené Szatmárnémetit a harmadik mandátumára gyúró Kereskényi Gábor
2024. április 17., szerda

Alulmaradt az előválasztáson, átnyergelt a román liberálisokhoz az RMDSZ polgármestere

Az RMDSZ-ből a román Nemzeti Liberális Pártba (PNL) iratkozott át Érszakácsi polgármestere, Sipos József – jelentette be szerdán a PNL Szatmár megyei szervezetének vezetője, Adrian Cozma parlamenti képviselő.

Alulmaradt az előválasztáson, átnyergelt a román liberálisokhoz az RMDSZ polgármestere