A „méregzöld” lobbi által lefizetett román nagypolitika a fő felelőse annak, hogy Székelyföldön élet-halál kérdéssé változott – szó szerint – a medveügy. Dr. Benke József erdőmérnök nem rejtette véka alá a véleményét a Krónika Live keddi műsorában.
2021. július 06., 19:312021. július 06., 19:31
2021. július 06., 20:062021. július 06., 20:06
A Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetőjével többek között arról beszélgetett Pataky István és Rédai Attila, a Krónika Live két újságírója, hogy mi vezetett el ahhoz, hogy ma már mindennapos hír a medvetámadás, de az elpusztult medvékről szóló fotók is gyakran bejárják a sajtót és a közösségi portálokat.
Benke József rámutatott: mindez az ún. „méregzöld” lobbi tevékenységének eredménye,
A medvepopuláció pedig ez idő alatt több ezer fővel gyarapodott, s ekkora állományt már nem képes optimálisan eltartani a rendelkezésre álló élettér.
De nem csak az emberi életre jelent veszélyt a kialakult helyzet, a medvék számára sem tartható tovább fenn, számukra is ártalmas, hogy nem lehet szakszerű vadgazdálkodást folytatni, s a károsultak, a vagyonukat és életüket veszélyben érzők saját kézbe veszik a „rendezést”: így kerül kukoricaeledel a vasúti sínekre, hogy a nem kívánt egyedet elüsse a vonat, ezért látni egyre több „autó által elütött” medvét az utakon, de fagyállót, egyéb mérgeket, hurkokat is bevetnek az emberek. „És amit az utakon, a síneken, a hurkokban látunk, az csak a jéghegy csúcsa” – fogalmazott az erdőmérnök.
A veszélyes egyedek kilövését lehetővé tevő, készülő sürgősségi kormányrendeletet hasznosnak tartaná Benke József, de ennek a megjelenése is vélhetően politikai huzavona miatt késik, és nem jelent teljes megoldást: hosszútávon csak és kizárólag az lenne a megoldás, ha hagynák a szakembereket dolgozni, a medvepopulációt optimális szinten tartani, szögezte le az erdőmérnök.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás