Mária és Márk: népszerű babanevek Erdélyben

– tájékoztatott Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. A legnépszerűbb magyar nevek közt volt az Anna, az Emma, a Sára, az Evelin. A magyar fiúnevek közül népszerűnek bizonyult a kincses városban a Dávid, az Áron, az Ákos, a Bence és az Erik, de az Ádám, a Márton és a Zalán is kedvelt névnek számított.

1711 pár kötött házasságot, az ő számuk is jóval kevesebb, mint 2019-ben, amikor 2412 pár mondta ki az igent. 2020-ban 5063 személy hunyt el, a 2019-es 4698 elhalálozáshoz képest. Tavaly közjegyző előtt 68 pár vált el, tízzel kevesebb, mint 2019-ben. Az önkormányzat vezetősége kitüntetésben részesítette azt a 465 párt, amely az 50. házassági évfordulóját ünnepelte, és azt a 6 kolozsvári lakost, aki tavaly 100 évet töltött.

Kevesebb gyermek
született Gyergyóban is

2020-ban kevesebb születést jegyeztek a gyergyószentmiklósi városháza anyakönyvi hivatalában, mint 2019-ben, és évek óta növekszik az elhalálozások száma. A házasságkötéseknél is jelentős csökkenés tapasztalható, ami a koronavírus-járványnak is betudható, hiszen sokan lemondták a tavalyra tervezett esküvőt.

A nemek eloszlása közel azonos, 170 lányt és 164 fiút anyakönyveztek. A névadásnál nincsenek különleges feltételek, szigorítások, bármilyen nevet választhatnak a szülők gyermeküknek, ami nem vulgáris vagy sértő. Tavaly a fiúnevek közül a Máté, illetve Matei, a Márk és a Dávid volt a legnépszerűbb, lánynevek esetén viszont nem tapasztalhatók olyan nagy arányban a megegyezések, leggyakrabban a Boglárka, a Mária, illetve Maria fordult elő.

MTA: Deniel helyett Dániel

Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete az, amely anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősíti az utóneveket. Az intézet folyamatosan frissíti az anyakönyvezhető nevek listáját. Mint az intézet közli, például az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták.

Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre. Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre, ha vannak ilyenek (pl. Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin). Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú), és nem sértő.

Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike).

A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó). Nem javasolnak bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető).