Fotó: Boda Gergely
2007. május 24., 00:002007. május 24., 00:00
Míg tavaly – a korábban hatályos vizsgáztatási rendszerrel – Kovászna megyében a próbálkozók átlag 33–35 százaléka ment át, addig idén a sofőrvizsgára jelentkezők csupán átlag 30–31 százaléka szerez jogosítványt. Pedig a módosított közlekedési szabályzat alapján a kérdőíveket is leegyszerűsítették: a korábbival ellentétben azok már nem tartalmaznak becsapós kérdéseket, és egy kérdésre csupán egyetlen helyes válasz létezik.
Továbbá a magyar nyelven sofőrvizsgázók a románul próbálkozóknál is lényegesen gyengébb eredményeket érnek el – tudtuk meg. Átlagosan naponta 60 háromszéki próbál jogosítványt szerezni, közülük mintegy 20-an igénylik a magyar nyelvű vizsgáztatást, ám alig 10–12 százalékuk éri el az elégséges pontszámot az írásbelin. Eugen Deaconu, a jogosítványok kibocsátásával és a gépkocsik forgalomba történő beíratásával foglalkozó hivatal Kovászna megyei vezetője ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a magyarok nem ismerik az anyanyelvük szakkifejezéseit, mivel az elmúlt években egyes fogalmak románul rögzültek bennük. Másrészt az is hátrányukra van, hogy a háromszéki sofőriskolákban mindeddig kevés olyan tanuló végzett, aki magyarul tanulta a Közlekedésrendészeti szabályzatot (KRESZ). Deaconu éppen ezért abban bízik, hogy a következő hetekben javul az arány, mivel akkor kerül ki az iskolapadból több olyan tanuló, aki már magyarul tanulta az elméletet.
Van aki idegenkedik a magyar tesztlapoktól
Akadnak olyan háromszéki magyarok is, akik egyelőre idegenkednek a magyar nyelvű vizsgától. „Nemrég iratkoztam be a sofőriskolába. Mielőtt elkezdtem volna tanulni, átnéztem a magyar nyelvű közlekedési szabályzatot, ám rengeteg számomra idegen fogalommal találkoztam. Éppen ezért azonnal eldöntöttem, románul vizsgázom. Bár nem beszélem tökéletesen a román nyelvet, egyes kifejezések mégis ismerősebben csengenek” – jelentette ki a Krónika kérdésére a 20 éves sepsiszentgyörgyi Gondos Ferenc.
Komoróczy: nem magyar a KRESZ-fordítás
„Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Több értekezletet szerveztünk, és megállapítottuk, hogy a magyar nyelvű KRESZ a román nyelvű szó szerinti fordítása” – mondta el lapunknak Komoróczy György. A székelyudvarhelyi nyelvművelő szerint hiányzik a munkából a magyar szemléletmód, a magyar észjárás. Olyan hivatalos stílusban szerkesztett mondatokat tartalmaz, ahol a mondatrészek nincsenek a helyükön. Komoróczy György szerint a Bukarestben fordított KRESZ olyan érthetetlen, a normatív nyelvhasználattól elütő kifejezéseket tartalmaz, mint: vasúti szintjáró a vasúti átjáró helyett, nemzeti út országút helyett. A szekeret – állati erővel vont járműnek nevezik, a benzinkutat hajtóanyag állomásnak, a taxisofőrt – taxigépkocsivezetőnek és a billenőautót pedig önürítő tehergépkocsi-ládának.
Számítógépes tesztelés váltja az írásbelit
A jelenlegi írásbeli tesztelést országos szinten június elsejétől számítógépes vizsgáztatás váltja. Ám Eugen Deaconu lapunk érdeklődésére közölte, Kovászna megyében jövő hónaptól biztosan nem indul be a számítógépes vizsgáztatás. „Egyelőre nem találtunk olyan termet, ahol el tudjuk helyezni a gépeket, és amelyet kizárólag vizsgáztatásra tudunk használni. Másik gond, hogy mindössze 6 számítógép érkezett a minisztériumtól, pedig tízszer ennyire lenne szükségünk. Nem tehetjük meg, hogy a napi átlag 60 vizsgázót 6-os csoportokban teszteljük, hisz az 4-5 órába is beletelne” – panaszolta el a jogosítványok kibocsátásával és a gépkocsik forgalomba történő beíratásával foglalkozó hivatal Kovászna megyei vezetője. Hozzátette: vélhetően kapnak még számítógépeket, de a teremhiányt egyelőre nem tudják megoldani.
Jó hírrel szolgált azonban mindazok számára, akik soha nem dolgoztak számítógépen, s attól tartanak, hogy esetleg emiatt buknának el a sofőrvizsgán. A „tesztelő gépnek” ugyanis kimondottan erre a célra kifejlesztett billentyűzete lesz, mindössze három gombbal.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfő délután újabb elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el négy megyére.