Veress Emőd jogász, egyetemi oktató és Kató Béla püspök személyesen, Markó Attila és Kelemen Hunor online formában vett részt a könyvbemutatón
Fotó: Rostás Szabolcs
Meglehetősen borúlátóan vázolták a romániai vagyonrestitúció kilátásait jogászok, egyházfők, politikusok Markó Attilának az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlatáról szóló kötete Kolozsvárt rendezett bemutatóján.
2022. február 25., 14:352022. február 25., 14:35
2022. február 27., 12:192022. február 27., 12:19
A Sapientia-egyetem rektori hivatalának otthont adó Bocskai-házban pénteken rendezett eseményen a korábban kisebbségügyi államtitkárként tevékenykedő szerző nem lehetett jelen személyesen, hiszen ügyében még zajlanak a bukaresti restitúciós bizottság egykori tagjaként ellene indított büntetőperek. A kötetbemutatóba online bekapcsolódó Markó Attila a Krónika kérdésére úgy válaszolt, nem igaz, hogy a román hatóságok már nem körözik, szerinte valamennyi bűnvádi eljárás során letartóztatási parancsot is kibocsátottak a nevére, holott nem született ellene jogerős ítélet, amely ezt alátámasztaná.
Az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlata Romániában 1997–2016 között című, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének tudományos könyvkiadója, a Forum Iuris által frissen megjelentetett kötetet Veress Emőd jogász dokumentum értékű kiadványnak nevezte. Olyan kötetnek, amely a szemtanú benyomásaival együtt rögzíti, miként indult el a restitúciós folyamat Romániában, majd miként vett gyökeres fordulatot adott pillanatban az állam hozzáállása, amelynek következményeként az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása helyett újraállamosításuk zajlik.
Másodpercek alatt elpárolgott jóindulat
„Amikor Románia számára megszűntek a NATO- és EU-csatlakozás megkövetelte külső elvárások, a restitúciós jóindulat másodpercek alatt elpárolgott. Ez ma már nem valós opció az állam számára, amely igyekszik megtartani magának mindent, amit csak lehetséges” – húzta alá az egyetemi oktató, emlékeztetve, hogy az egyházi ingatlanok államosítása nagy érvágás volt a romániai magyarság számára. A Jogtudományi Intézet igazgatója szerint bonyolult és ma is rendezetlen ügy a restitúcióé, és még hosszú ideig jelentős társadalmi probléma marad a romániai közéletben.
Fotó: Krónika
Online köszöntötte a szerzőt és a kötetbemutató részvevőit Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki úgy vélte: bár Románia önként vállalta, hogy biztosítja a tulajdonjogot, és természetben visszaszolgáltat mindent, amit a kommunizmus idején elkoboztak, valójában ezt nem gondolta komolyan. A miniszterelnök-helyettes közölte, a helyzet odáig fajult, hogy az állam mondvacsinált ürüggyel, közigazgatási eszközökkel, igazságszolgáltatási ítéletekkel megfélemlíti a köztisztviselőket, akik adott esetben vonakodnak kibocsátani a szükséges dokumentumokat. „Az egyházi restitúció terén az út felénél tartunk. A félelem tovább működik, de ezt nem fogadhatjuk el” – hangoztatta Kelemen Hunor, reményének adva hangot, miszerint hamarosan olyan könyv is születik, amelyet Markó Attila itthon, Erdélyben tud megírni.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nemrég született ítéletekkel illusztrálta, milyen egymásnak ellentmodó ítéletek születnek a román bíróságokon. Visszaszolgáltatták ugyan a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Természettudományi Múzeumának épületét az egyháznak, ennek értékes gyűjteménye azonban a legfelsőbb bíróság döntése alapján már nem kerülhet vissza.
Öt év szabadságvesztésre ítélte pénteken a bukaresti ítélőtábla Markó Attila volt RMDSZ-es képviselőt egy visszaszolgáltatási ügyben, amelyben 2016 júliusában emelt vádat ellene a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A döntés nem jogerős.
Azt kellene figyelembe venni, kitől kobozták el az ingatlant
„Sajnos nem számíthatunk biztonságos jogkövetésre, hiszen bár perelünk, az eredmény nagyon kétséges. A visszaszolgáltatás céljából leadott kérések legfeljebb 50 százalékát hallgatták meg, márpedig az erdélyi intézményeink autonómiája csak úgy biztosítható, ha van mögötte háttér, tulajdon, amelyek bevételeiből fenn lehet tartani őket” – állapította meg a kötetbemutatón Kató Béla, hozzátéve, a folyamat teljesen kiszolgáltatott a politikának. Az egyházfő – aki ellen királyhágómelléki püspöktársával, Csűry Istvánnal együtt büntetőeljárást indított tavaly az ügyészség a zilahi egykori Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében – leszögezte: Markó Attilát is mondvacsinált okokból ítélték el a Mikó-ügyben, holott a restitúciós bizottság tagjaként nem haszonszerzésből tette a dolgát, hanem „végezte a szolgálatát, ahová a közössége küldte”.
Fotó: Rostás Szabolcs
Markó Attila – akit 2014-ben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, miután a restitúciós bizottság tagjaként hozzájárult a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium református egyháznak történő visszaszolgáltatásához – könyve ismertetése során elmondta, a szöveg emlékezetből született, nem állt rendelkezésére dokumentációs eszköztár. Az évek óta Magyarországon élő volt RMDSZ-es parlamenti képviselő közölte, az volt a célja, hogy közérthető módon, dokumentációs tárat is bemutatva ismertesse a romániai restitúciós folyamat különböző korszakait. Ezek közül aranykornak nevezte a 2005-2012 közöttit, amikor megannyi visszaszolgáltatási döntés született, 2012 után azonban leállt a folyamat.
„Ha ez a típusú hozzáállás, ez a kicsavart jogértelmezés nem szűnik meg, én nem látok kiutat ebből a folyamatból. Meg kell változtatni a mentalitást a jogértelmezés szintjén, és politikai döntés is kell, ugyanakkor törvény útján azt kell figyelembe venni, hogy kitől vették el az ingatlant 1948-ban, nem pedig azt, hogy mi szerepel a telekkönyvben” – hangsúlyozta Markó Attila, hozzátéve: mai napig foglalkoztatja a restitúció kérdése, és reméli, valamikor közéleti szinten is folytathatja ezt a küzdelmet. Kérdésünkre a volt államtitkár elmondta, hat bírósági perből még kettő zajlik ún. elemzési fázisban a bukaresti legfelsőbb bíróságon, és ha „valamiféle nagyon erős befolyás nem történik”, akkor szerinte hamarosan ezekben is számára kedvező ítéletek születnek.
Kelemen: felvetettük a kérdést kormányzati szinten
Lapunk megkérdezte Kelemen Hunortól, milyen lépéseket tett az RMDSZ kormányzati szinten annak érdekében, hogy újraindulhasson az elmúlt években megrekedt, sok esetben újraállamosításba átcsapott restitúciós folyamat Romániában. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus online bejelentkezése során elmondta már az előző, jobbközép koalícióban is felvetették a kérdést, a kormányprogramba is bekerült, a restitúciós bizottságban pedig elkezdődött a dossziék újraértékelése. A folyamat lassúságát azzal indokolta, hogy a bűnvádi eljárások, a restitúcós perekben született elmarasztaló ítéletek miatt különböző köztisztviselők – nem a bizottság tagjai – félnek, de bízik benne, hogy felgyorsítható a folyamat. „El kell jutni oda, hogy módosítsuk a restitúciós törvényt, mert a bíróságok megkérdőjelezik a jogfolytonosságot. Egyetértek azzal, hogy azt kell figyelembe venni, kitől vették el a tulajdont, erre kell jogi formulát találni, és törvényt módosítani” – fejtette ki a szövetségi elnök, aki járható útnak nevezte adott esetben az állammal való megállapodást, mit ahogy történt a szebeni Brukenthal Múzeumnak a német evangélikus egyháznak való visszaszolgáltatása esetében.
Kató Béla kérdésre válaszolva elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület által visszaigényelt 700 ingatlannak a fele esetében került tárgyalási szintre ezek restitúciója, de ebből sem kapott vissza mindent az egyház: egy részüket visszaszolgáltatták, más kérést elutasítottak vagy kárpótlás történt. Markó Attila közölte, tudomása szerint a mintegy 2700 magyar egyházi ingatlanvisszaszolgáltatási kérésből 1400-1500 esetben született jóváhagyó vagy elutasító döntés. Olyan is van azonban, hogy határozat mondja ugyan ki egy ingatlan restitúcióját, ám a birtokba helyezés a mai napig nem történt meg.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére közölte: az erdélyi történelmi magyar egyházak 2559 államosított ingatlant igényeltek vissza, ám az állam csak az épületek 29,03 százalékát szolgáltatta vissza. Ezek mellett az igénylések 6,15 százalékában született részleges visszaszolgáltatási döntés, 5,97 százalékában ítéltek meg kártérítést, és a kérések 20,94 százalékát utasították el. A kérések 21,49 százalékát egyáltalán nem bírálták el.
Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Arad megyei önkormányzat újabb álhír terjesztésére hívta fel a figyelmet az ópálosi katonai emlékművel kapcsolatban, azt követően, hogy vasárnap a Facebookon a román hősök tiszteletére emelt monumentális alkotás tervezett lebontásáról írtak.
Petres Sándor, Hargita megye prefektusa a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva kijelentette: a természettel vívott harc „elveszett”, de biztosította a közvéleményt, a térségben élő emberek nincsenek és nem is lesznek egyedül ebben a küzdelemben.
Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.
Medve harapott meg egy külföldi turistát kedden a Transzfogarasi úton, miután az ember etetni próbálta a vadat – közölte az Argeş megyei katasztrófavédelem.
Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus, a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság elöljárója kilakoltatásának megakadályozásáért imádkoztak hétfőn este Nagyváradon, a premontrei rend belvárosi templomában.
Nagyszabású razzia eredményeként egy hétfős drogbanda tagjait fogták el a szervezett bűnözés elleni ügyosztály aradi nyomozói temesvári kollégáikkal együttműködve.
Heves esőzésekre figyelmeztető másodfokú, vagyis narancssárga riasztást bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat 14 megyére.
Egy 82 éves székelyföldi nőt gyanúsít kábítószer-csempészettel a román rendőrség, miután a lakásán 50 gramm kiporciózott kokaint találtak. Egy másik, 50 éves nőt az eladásra szánt drog szállítása közben értek tetten – közölte a Hargita megyei rendőrség.
Kovászna és Hargita megyében is áradásokat okoztak a heves esőzések, két településen megelőző kitelepítésekre is szükség volt.
Jogosítvány nélküli vezetésért indítottak több bűnvádi eljárást a hétvégén a Bihar megyei rendőrök, két személyt őrizetbe vettek. A rendőrség arra figyelmeztet, hogy börtönbüntetést kockáztat az, aki vezetői jogosítvány nélkül ül volánhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!