Ellenállások, akadályok

Biró Sándor nemzetközi sakkmester a Krónikának elmondta, már négy évvel ezelőtt aláírt egy egyezményt az akkori oktatási miniszter, hogy választható tantárgyként bevezetik a sakkot az oktatási rendszerbe. Erre azért is szükség volt, mert

A csíkszeredai Biró Sándor azonban rámutatott, a gyakorlatban ebből kevés valósult meg, ugyanis ellenállást tapasztaltak a tanintézetek részéről: arra hivatkoztak, így is zsúfolt a tanterv. Akik szívesen tanítottak volna sakkot az iskolákban, különböző akadályokba ütköztek, például testnevelő tanári képesítést vártak el tőlük.

Jelenleg Hargita megyében csak néhány helyszínen zajlik önkéntes módon ingyenes sakkoktatás, de nem a tanterv részeként. Egyébként

Háromszéken csupán néhány testnevelő tanár szerezte meg a sakkoktatáshoz a képesítést, ám nem tanították, mert arra nem volt pénzügyi keret, hogy foglalkoztassák őket – mondta el lapunknak Farkas Csaba szaktanfelügyelő. Hozzátette, támogatja, jó ötletnek tartja a sakkoktatást, ám ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Egy tanár nem tudja megtartani a testnevelésórát, és közben sakkra is tanítani a felmentetteket, erre pluszpedagógus kellene, ez pedig már nem fér bele a fejkvóta szerint megállapított bérkeretbe.

Farkas Csaba rámutatott, sok diák esetében nem lenne szükség teljes felmentésre. Szerinte az orvosnak ajánlásokat kellene megfogalmaznia, bizonyos gyakorlatokat javasolva vagy éppen megtiltva a különböző betegségek esetén, hiszen a fiatalok nem mozognak eleget, és ezt az egészségi állapotuk is megsínyli. Tanuljanak sakkot, és mozogjanak is – összegezte a tanfelügyelő.

A logikus gondolkodás fontossága

Biró Sándor nemzetközi sakkmester ugyanakkor rámutatott,

Egyetért ezzel Gergely P. Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófia Intézetének doktorandusa, szemináriumvezetője is. Az óraadó tanár a Krónikának kifejtette, a nyugati (racionális) kultúra egyik alapja a logikus gondolkodás. Ennek ellenére a logika heti egy-, elvétve kétórás tantárgyként jelenik meg a középiskolai oktatásban, és a diákok így is csak kilencedik osztályban, vagyis egy évig tanulják.

„Mondanom sem kell, ez éppen arra elég, hogy a legszükségesebb dolgok megemlítésre kerüljenek. Ha viszont igaz az, hogy az életünk minden szinten logikusan van berendezve, akkor a logikával nemcsak logikaórán találkozunk, hanem másutt is. Így logikával találkozunk a matematika-, fizika-, földrajz-, biológia-, közgazdaságtan-, illetve nyelvórákon is; vitakörökön, drámaórán. A logika szerves része az életünknek” – hangsúlyozta Gergely P. Alpár, kiemelve: a sakk sokat segíthet a logikus gondolkodásban.

„Polgár László egy helyen azt mondja, hogy a sakk arra tanít(hat)-ja meg a gyerekeket, hogy egy-egy helyzetet elemezzenek, értékeljenek, terveket készítsenek, és azokat megvalósítsák. A sakk-könyvek nem tanítják meg, hogy milyen a tökéletes sakkjátszma, csak azt tanítják meg, hogy hogyan lehet játszani a játékot. Egy-egy játszmát nem lehet bemagolni, hiszen a játszma keretén belül éppen adott helyzetnek megfelelően kellene meghozni a legjobb döntést, és aszerint kellene lépni – fogalmazott a BBTE doktorandusa – Ebben az értelemben csakugyan mondhatjuk, hogy a sakk gondolkodni tanít. Erre pedig egyre inkább szükség van. Szükség van az iskolákban, egyetemeken és a hétköznapokban is.”

Gergely P. Alpár kifejtette,

Ugyanígy egy-egy beszélgetés alkalmával vagy érvelési szituációban legyen egy tervük, és annak megfelelően lépésről lépésre haladjanak a kitűzött cél felé – emelte ki a logikus gondolkodás elsajátításának fontosságát a Magyar Filozófia Intézet munkatársa.