Ma már nem reális opció a román állam számára az ingatlanrestitúció, téves a jogértelmezés is

Veress Emőd jogász, egyetemi oktató és Kató Béla püspök személyesen, Markó Attila és Kelemen Hunor online formában vett részt a könyvbemutatón •  Fotó: Rostás Szabolcs

Veress Emőd jogász, egyetemi oktató és Kató Béla püspök személyesen, Markó Attila és Kelemen Hunor online formában vett részt a könyvbemutatón

Fotó: Rostás Szabolcs

Meglehetősen borúlátóan vázolták a romániai vagyonrestitúció kilátásait jogászok, egyházfők, politikusok Markó Attilának az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlatáról szóló kötete Kolozsvárt rendezett bemutatóján.

Rostás Szabolcs

2022. február 25., 14:352022. február 25., 14:35

2022. február 27., 12:192022. február 27., 12:19

A Sapientia-egyetem rektori hivatalának otthont adó Bocskai-házban pénteken rendezett eseményen a korábban kisebbségügyi államtitkárként tevékenykedő szerző nem lehetett jelen személyesen, hiszen ügyében még zajlanak a bukaresti restitúciós bizottság egykori tagjaként ellene indított büntetőperek. A kötetbemutatóba online bekapcsolódó Markó Attila a Krónika kérdésére úgy válaszolt, nem igaz, hogy a román hatóságok már nem körözik, szerinte valamennyi bűnvádi eljárás során letartóztatási parancsot is kibocsátottak a nevére, holott nem született ellene jogerős ítélet, amely ezt alátámasztaná.

Lapunk azért is firtatta, hogy van-e még akadálya az Erdélybe való hazatérésének, mivel már sem a román rendőrség, sem az Interpol körözési listáján nem szerepel a neve.

Az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlata Romániában 1997–2016 között című, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének tudományos könyvkiadója, a Forum Iuris által frissen megjelentetett kötetet Veress Emőd jogász dokumentum értékű kiadványnak nevezte. Olyan kötetnek, amely a szemtanú benyomásaival együtt rögzíti, miként indult el a restitúciós folyamat Romániában, majd miként vett gyökeres fordulatot adott pillanatban az állam hozzáállása, amelynek következményeként az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása helyett újraállamosításuk zajlik.

Másodpercek alatt elpárolgott jóindulat

„Amikor Románia számára megszűntek a NATO- és EU-csatlakozás megkövetelte külső elvárások, a restitúciós jóindulat másodpercek alatt elpárolgott. Ez ma már nem valós opció az állam számára, amely igyekszik megtartani magának mindent, amit csak lehetséges” – húzta alá az egyetemi oktató, emlékeztetve, hogy az egyházi ingatlanok államosítása nagy érvágás volt a romániai magyarság számára. A Jogtudományi Intézet igazgatója szerint bonyolult és ma is rendezetlen ügy a restitúcióé, és még hosszú ideig jelentős társadalmi probléma marad a romániai közéletben.

•  Fotó: Krónika Galéria

Fotó: Krónika

Online köszöntötte a szerzőt és a kötetbemutató részvevőit Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki úgy vélte: bár Románia önként vállalta, hogy biztosítja a tulajdonjogot, és természetben visszaszolgáltat mindent, amit a kommunizmus idején elkoboztak, valójában ezt nem gondolta komolyan. A miniszterelnök-helyettes közölte, a helyzet odáig fajult, hogy az állam mondvacsinált ürüggyel, közigazgatási eszközökkel, igazságszolgáltatási ítéletekkel megfélemlíti a köztisztviselőket, akik adott esetben vonakodnak kibocsátani a szükséges dokumentumokat. „Az egyházi restitúció terén az út felénél tartunk. A félelem tovább működik, de ezt nem fogadhatjuk el” – hangoztatta Kelemen Hunor, reményének adva hangot, miszerint hamarosan olyan könyv is születik, amelyet Markó Attila itthon, Erdélyben tud megírni.

Kató Béla református püspök felidézte, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítása nyomán meg kellett birkózni azzal a dilemmával, hogy érdemes-e küzdeni az elkobzott vagyonért, hiszen úgy tűnt, nincs értelme.

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nemrég született ítéletekkel illusztrálta, milyen egymásnak ellentmodó ítéletek születnek a román bíróságokon. Visszaszolgáltatták ugyan a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Természettudományi Múzeumának épületét az egyháznak, ennek értékes gyűjteménye azonban a legfelsőbb bíróság döntése alapján már nem kerülhet vissza.

korábban írtuk

Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Markó Attilát egy négy éve húzódó visszaszolgáltatási perben
Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Markó Attilát egy négy éve húzódó visszaszolgáltatási perben

Öt év szabadságvesztésre ítélte pénteken a bukaresti ítélőtábla Markó Attila volt RMDSZ-es képviselőt egy visszaszolgáltatási ügyben, amelyben 2016 júliusában emelt vádat ellene a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A döntés nem jogerős.

Azt kellene figyelembe venni, kitől kobozták el az ingatlant

„Sajnos nem számíthatunk biztonságos jogkövetésre, hiszen bár perelünk, az eredmény nagyon kétséges. A visszaszolgáltatás céljából leadott kérések legfeljebb 50 százalékát hallgatták meg, márpedig az erdélyi intézményeink autonómiája csak úgy biztosítható, ha van mögötte háttér, tulajdon, amelyek bevételeiből fenn lehet tartani őket” – állapította meg a kötetbemutatón Kató Béla, hozzátéve, a folyamat teljesen kiszolgáltatott a politikának. Az egyházfő – aki ellen királyhágómelléki püspöktársával, Csűry Istvánnal együtt büntetőeljárást indított tavaly az ügyészség a zilahi egykori Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében – leszögezte: Markó Attilát is mondvacsinált okokból ítélték el a Mikó-ügyben, holott a restitúciós bizottság tagjaként nem haszonszerzésből tette a dolgát, hanem „végezte a szolgálatát, ahová a közössége küldte”.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Markó Attila – akit 2014-ben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, miután a restitúciós bizottság tagjaként hozzájárult a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium református egyháznak történő visszaszolgáltatásához – könyve ismertetése során elmondta, a szöveg emlékezetből született, nem állt rendelkezésére dokumentációs eszköztár. Az évek óta Magyarországon élő volt RMDSZ-es parlamenti képviselő közölte, az volt a célja, hogy közérthető módon, dokumentációs tárat is bemutatva ismertesse a romániai restitúciós folyamat különböző korszakait. Ezek közül aranykornak nevezte a 2005-2012 közöttit, amikor megannyi visszaszolgáltatási döntés született, 2012 után azonban leállt a folyamat.

Az egykori államtitkár elmondta, most is zajlanak büntető- és egyéb perek, amelyek során a hatóságok, a bíróság önálló jogi személynek tekinti például a papilakot, ezért elutasítja az egyháznak történő visszaszolgáltatását.

„Ha ez a típusú hozzáállás, ez a kicsavart jogértelmezés nem szűnik meg, én nem látok kiutat ebből a folyamatból. Meg kell változtatni a mentalitást a jogértelmezés szintjén, és politikai döntés is kell, ugyanakkor törvény útján azt kell figyelembe venni, hogy kitől vették el az ingatlant 1948-ban, nem pedig azt, hogy mi szerepel a telekkönyvben” – hangsúlyozta Markó Attila, hozzátéve: mai napig foglalkoztatja a restitúció kérdése, és reméli, valamikor közéleti szinten is folytathatja ezt a küzdelmet. Kérdésünkre a volt államtitkár elmondta, hat bírósági perből még kettő zajlik ún. elemzési fázisban a bukaresti legfelsőbb bíróságon, és ha „valamiféle nagyon erős befolyás nem történik”, akkor szerinte hamarosan ezekben is számára kedvező ítéletek születnek.

Kelemen: felvetettük a kérdést kormányzati szinten

Lapunk megkérdezte Kelemen Hunortól, milyen lépéseket tett az RMDSZ kormányzati szinten annak érdekében, hogy újraindulhasson az elmúlt években megrekedt, sok esetben újraállamosításba átcsapott restitúciós folyamat Romániában. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus online bejelentkezése során elmondta már az előző, jobbközép koalícióban is felvetették a kérdést, a kormányprogramba is bekerült, a restitúciós bizottságban pedig elkezdődött a dossziék újraértékelése. A folyamat lassúságát azzal indokolta, hogy a bűnvádi eljárások, a restitúcós perekben született elmarasztaló ítéletek miatt különböző köztisztviselők – nem a bizottság tagjai – félnek, de bízik benne, hogy felgyorsítható a folyamat. „El kell jutni oda, hogy módosítsuk a restitúciós törvényt, mert a bíróságok megkérdőjelezik a jogfolytonosságot. Egyetértek azzal, hogy azt kell figyelembe venni, kitől vették el a tulajdont, erre kell jogi formulát találni, és törvényt módosítani” – fejtette ki a szövetségi elnök, aki járható útnak nevezte adott esetben az állammal való megállapodást, mit ahogy történt a szebeni Brukenthal Múzeumnak a német evangélikus egyháznak való visszaszolgáltatása esetében.

Kató Béla kérdésre válaszolva elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület által visszaigényelt 700 ingatlannak a fele esetében került tárgyalási szintre ezek restitúciója, de ebből sem kapott vissza mindent az egyház: egy részüket visszaszolgáltatták, más kérést elutasítottak vagy kárpótlás történt. Markó Attila közölte, tudomása szerint a mintegy 2700 magyar egyházi ingatlanvisszaszolgáltatási kérésből 1400-1500 esetben született jóváhagyó vagy elutasító döntés. Olyan is van azonban, hogy határozat mondja ugyan ki egy ingatlan restitúcióját, ám a birtokba helyezés a mai napig nem történt meg.

Kelemen Hunor az MTI kérdésére közölte: az erdélyi történelmi magyar egyházak 2559 államosított ingatlant igényeltek vissza, ám az állam csak az épületek 29,03 százalékát szolgáltatta vissza. Ezek mellett az igénylések 6,15 százalékában született részleges visszaszolgáltatási döntés, 5,97 százalékában ítéltek meg kártérítést, és a kérések 20,94 százalékát utasították el. A kérések 21,49 százalékát egyáltalán nem bírálták el.

korábban írtuk

Ügyészség elé citálták a református püspököket a zilahi Wesselényi-kollégium restitúciója ügyében
Ügyészség elé citálták a református püspököket a zilahi Wesselényi-kollégium restitúciója ügyében

Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Vázolták a parajdi sóbánya megmentésére tett többlépcsős javaslatukat a magyarországi szakértők a Krónikának 2.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.

Vázolták a parajdi sóbánya megmentésére tett többlépcsős javaslatukat a magyarországi szakértők a Krónikának 2.
2025. július 07., hétfő

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is

Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is
2025. július 07., hétfő

Rezervátumba szállítják a bocsokat, miután anyjukat kilőtték, mert megölt egy motorost a Transzfogarasi úton

A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.

Rezervátumba szállítják a bocsokat, miután anyjukat kilőtték, mert megölt egy motorost a Transzfogarasi úton
2025. július 07., hétfő

Csaba testvér: ahogy Déváról lehetett irányítani a székelyföldi házakat, Csíksomlyóról is lehet vezetni a szórvány gyerekotthonokat

Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.

Csaba testvér: ahogy Déváról lehetett irányítani a székelyföldi házakat, Csíksomlyóról is lehet vezetni a szórvány gyerekotthonokat
2025. július 07., hétfő

Több településre lecsapott a vihar a Partiumban és Székelyföldön

Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.

Több településre lecsapott a vihar a Partiumban és Székelyföldön
2025. július 07., hétfő

Szexuálisan molesztálta két kiskorú tanítványát egy erdélyi tanár, őrizetbe vették

Letartóztattak Kolozsváron egy matematikatanárt két tanítványa – egy 14 és egy 15 éves lány – szexuális bántalmazásáért.

Szexuálisan molesztálta két kiskorú tanítványát egy erdélyi tanár, őrizetbe vették
2025. július 07., hétfő

Több mint tíz fokkal visszaesik a hőmérséklet a héten, jönnek a zivatarok

Hétfőn és kedden még országszerte kitart a kánikula, szerdától azonban több mint tíz fokkal is visszaesik a nappali csúcshőmérséklet, és zivatarokra is számítani lehet.

Több mint tíz fokkal visszaesik a hőmérséklet a héten, jönnek a zivatarok
2025. július 07., hétfő

Meghosszabbították a hőségriasztást, de zivatarokra, jégesőre is figyelmeztetnek a meteorológusok

Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat.

Meghosszabbították a hőségriasztást, de zivatarokra, jégesőre is figyelmeztetnek a meteorológusok
2025. július 07., hétfő

Megnevezték a parajdi sóbánya helyreállításának kulcsát a magyarországi szakértők a Krónikának 1.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.

Megnevezték a parajdi sóbánya helyreállításának kulcsát a magyarországi szakértők a Krónikának 1.
2025. július 06., vasárnap

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint

Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint