2007. május 08., 00:002007. május 08., 00:00
Számon kérhető ügynökség az uniós pénzekért
Az önálló jogi személyiségű megyei költségvetési intézményként létrehozott Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség (HMFÜ) ünnepélyes megnyitóját holnap délben tartják Csíkszeredában. A megyei tanács 2006 szeptemberében döntött az intézmény létrehozásáról, amelynek idei költségvetésére 7 millió lejt hagytak jóvá. Az ügynökség irodáit a Kőrösi Csoma Sándor utcai, volt megyei tervezőintézet épületében alakították ki. A tervek szerint 21 szakembert foglalkoztatnak majd, egyelőre azonban csak 11 alkalmazottal indul a tevékenység. „Az egyesületek, alapítványok az önkéntesség elve szerint működnek, nekünk viszont hatékony eszközre van szükségünk a fejlesztési feladatok összehangolására. Ezért lett az ügynökség hatósági intézmény, meghatározott és számon kérhető feladatokkal. 2013-ig 60 milliárd eurós, fejlesztésre szánt pénzösszeg érkezik Romániába. Ennek megpályázását nem bízhatjuk másokra vagy a véletlenre. A megyei önkormányzatnak kell mindent megtennie, hogy minél több pénz érkezzen a régióba” – indokolta az intézményalapítást Bunta Levente. A Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a megyei szintű, önálló intézmények hatékonyabban szolgálják a regionális fejlesztést is, mint azok a „megaintézmények”, amelyeket erre a célra korábban létrehoztak, és amelyek soha nem működtek. „A megyék együttműködnek majd, hiszen az érdek közös, de ez nem mentesít senkit az alól, hogy a saját feladatait elvégezze ” – jelentette ki a tanácselnök.
Akadozó együttműködés
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke lapunknak elmondta: a Kovászna megyei ADETCOV és a Hargita Megyei Fejlesztési Egyesület együttműködik majd a térség fejlesztése érdekében. Hozzátette: véleménye szerint a háromszéki egyesület jobban átgondolt struktúrára épül, mint a szomszédos megye egyesülete, több szakemberrel dolgozik majd, és komplexebb szolgáltatásokat nyújt a társuló települések önkormányzatainak.
„Még meg sem nyitottuk az ügynökséget, és egyesek már tudni vélik, hogy nem jó” – válaszolta Bunta Kovászna megyei kollégája kijelentésére. A két megye elöljárói közötti nézeteltérés egyébként nem új keletű, emiatt nem lett sikeres többek között a két megye ásványvízforrásait összekapcsoló Borvíz Útja projekt. Nehézségekbe ütközött a két megye regionális hulladéktárolóinak kialakítása is. Az Erdővidéket Homoródmentével összekötő 131-es út kapcsán sem a tervek szerint alakult az együttműködés: a félig-háromnegyedéig elvégzett beruházás keretében Hargita megyébe – a befizetett önrész ellenére – már nem jutott el az út.
A háromszékiek is a pályázatokra koncentrálnak
Az áprilisban létrehozott Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesülethez 37 település szeretne csatlakozni. Ehhez minden önkormányzatnak ki kell fizetnie az ezereurós csatlakozási, valamint az éves tagsági díjat. A tervek szerint a megyei tanács 10 ezer, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat 6 ezer, Kézdivásárhely 4 ezer, Kovászna, Barót és Bodzaforduló 3-3 ezer eurót fizet majd be évente az egyesület szolgáltatásaiért. A községeknek a lakosság létszámának függvényében évi 1–3 ezer euró közti tagdíjjal kell beszállniuk.
A sepsiszentgyörgyi Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) egykori épületében működő intézmény jelenleg 20 szakembert foglalkoztat, de ezek számát 50-re kívánják növelni. Feladatuk a pályázatírás, az elnyert pályázatok lebonyolítása, a közbeszerzési eljárások megszervezése a társuló helyi önkormányzatok számára – azok nagy része ugyanis szakember hiányában nem készült fel a rendelkezésre álló európai uniós pénzalapok lehívására. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy Háromszéken jelenleg 160 már elnyert pályázatba foglaltakat kellene kivitelezni. Mindez azonban 160 közbeszerzési eljárást feltételez, amelyeket a vidéki települések tanácsai szakemberek hiányában nem tudnak megszervezni.
Kudarcba fulladt a közös próbálkozás?
Egyébként korábban hasonló gazdasági fejlesztési intézményt kívánt közösen létrehozni Hargita és Kovászna megye tanácsa. Ám a két önkormányzat között úgy tűnik, hiába született két együttműködési megállapodás is, egyik sem bizonyult életképesnek. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel. Később a nevét Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézetre módosították. A kezdeményezők olyan, a Székelyföld regionális fejlesztését kidolgozó és koordináló intézményt képzelnek el, amely tömöríti a térség szakértőit, jól megfizeti őket, és ezáltal itthon maradásra készteti a fiatal szakembereket. Kérdésünkre, hogy miután mindkét megye saját fejlesztési intézményt alapított, létrejön-e a tervezett a Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézet, Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, ennek az intézetnek a létrehozása egyelőre stagnál. „Elképzelésünk, hogy a következő időszakban megalapítjuk valamennyi székelyföldi megye fejlesztési egyesületét és a székelyföldi önkormányzatok szövetségét. Ezt követően kívánjuk folytatni a kutatóintézet létrehozását”– hangsúlyozta Vajda. Hozzátette: szerinte minden egyesületnek, társulásnak és intézetnek lesz létjogosultsága, mert sok a megoldandó probléma.
Kovács Csaba, Kovács Zsolt
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).