Az egy mondatba sűríthető aggodalmat az olvasók fogalmazták meg, mondván: a széthúzás nemcsak a politika, hanem a faluközösség, sőt az egyházi gyülekezetek szintjén is megnyilvánul. „Odajutottunk, hogy korábbi barátok, jó szomszédok és megértésben élő családtagok civódnak, és ferdén néznek egymásra, mert rossz szellem uralkodik. Ez a széthúzás sugárzik a közösségből, amely nem erőről, hanem erőtlenségről, kiszolgáltatottságról tesz tanúbizonyságot” – hangoztatták többen is az aranyosegerbegyi találkozó több mint negyven résztvevője közül. A felszólalók szerint a Magyarországról Erdélybe is átterjedt széthúzás fájó és káros. „Ha így haladunk tovább, ne csodálkozzunk, hogy egyre többen elkedvtelenednek, egyre kevesebb figyelem és erő jut a lényegi dolgainkra, s hogy erdélyi magyar közösségünk egyre sebezhetőbb lesz” – hangzott el a kiváló vasmunkásairól és zöldségtermesztőiről híres aranyosszéki falu iskolájában. Csortán Márton, a helyi Árvalányhaj kórus vezetője és Péter Ferenc kóruselnök, önkormányzati képviselő elmondta: a közösségemésztő feszültségeknek is tulajdonítható, hogy az ifjúság eltávolodik az egyháztól és a közösségi élettől, egyre több magyar gyermek tanul román nyelvű osztályokban, de az is, hogy az 1940 és 1945 között nemzetiségi hovatartozásuk miatt meghurcolt magyarokkal a Kolozs megyei nyugdíjpénztár továbbra is packázik, elutasítva a kárpótlást igénylőket.
„Elmegyünk szavazni, de lelkiismeretünk szerint választunk a november 25-i európai parlamenti választásokon, hogy megmutassuk: vagyunk” – szögezték le az egerbegyiek, akiknek álláspontját a szomszédos aranyosgyéresi találkozó résztvevői is megerősítették. „Amúgy az erdélyi magyarságnak, de főleg a politikusainak nem ártana egy kijózanító pofon. Mert elszakadtak a valóságtól, a négyévenkénti választási kampányokat leszámítva nem is érdekli őket, hogy milyen gondokkal küszködünk. Érvényesíteni kéne Eckstein-Kovács Péter szenátor mondatát, miszerint a felelősöknek nem ártana egy lépést visszakozni” – fejtette ki Deák József nyugalmazott technikus. Az aranyosgyéresi RMDSZ választmányának a találkozón megjelent tagjai is megerősítették a Deák által megfogalmazottakat, mondván: a szövetség több „menő”, de arrogáns politikusával, köztük az EP-jelöltlistát vezető „Frunda Györggyel már szóba sem lehet állni”. A gyéresiek szerint lesújtotta őket, amikor az RMDSZ, valamint a Tőkés László királyhágómelléki református püspököt támogató szervezetek munkacsoportjainak reménykeltő tárgyalássorozata nem vezetett megegyezéshez. „Az RMDSZ-esek túl gazdagok már ahhoz, hogy kiengedjék kezükből a pozíciót, a másik oldal pedig túl makacs ahhoz, hogy érezze: hol van az okos és a romániai magyar közösség számára hasznos kompromisszum határa” – hangzott a gyorselemzés.
A Krónika-karaván gyimesközéploki találkozóján viszont a megjelent érdeklődőkkel elsősorban a helyi problémákról beszélgettünk. Csíkszeredában szintén szűk körben mondták el olvasóink elvárásaikat, javasolták a csíkszeredai kulturális életre való fokozottabb odafigyelést, a Hivatalos Közlöny információinak tömör ismertetését, ugyanakkor az anyanyelv-használati jogok további követését javasolta egy másik olvasónk. Gyimesközéplokon Tőkés László EP-jelölt képviselői nem jöttek el a Krónika által szervezett beszélgetésre, hiányolták is őket a középlokiak, hiszen mint mondták: a médiából csak az RMDSZ-kampány jut el hozzájuk, így szívesen szóba álltak volna a másik fél képviselőivel is. Mint elhangzott: „nem sárdobálással kell változtatni a helyzeten”. Gyimesben és Csíkszeredában elsősorban azt a kérdést boncolgattuk, milyen következménye lehet annak, ha egyik fél képviselője sem jut be az Európai Parlamentbe. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint még tovább oszlik a magyarság, amennyiben egyik fél sem lesz sikeres a választásokon. „Ugyanaz történne itt is, mint Vajdaságban, nem bízhatunk a második választásban, akkor sem lesz öszszeborulás” – vélte Borboly. Papp Előd, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviseletében viszont úgy vélte: az irány csak a közeledés lehet, és csakis a másik oldal részéről. A független jelölt képviselői szerint nem a november 25-i választáson múlik az erdélyi magyarság jövője. Itt is szóba került a sikertelen egyezkedés kérdése. Az egyik jelen lévő olvasónk szerint a probléma gyökere, hogy a két oldal nem ellenzékként, hanem ellenségként kezeli egymást. Meglátása szerint akkor lennének igazán hatékonyak a romániai magyar politikai élet szereplői, ha ellenzékként viszonyulnának egymáshoz.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfő délután újabb elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el négy megyére.
Változékony időre számíthatunk a következő két hétben, hűvösebb és melegebb időszakokkal és szinte napi rendszerességű záporokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 5. és 18. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A május 4-i megismételt elnökválasztáson az ország polgárai világos és egyértelmű üzenetet küldtek: elég volt a múlt embereiből – változásra van szükség! – fogalmazta meg hétfői közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség.
A szavazók csaknem 90 százaléka elutasítja a Marosvásárhellyel szomszédos Koronka községben felmerült lakóparképítési terveket az ügyben vasárnap, a megismételt elnökválasztás első fordulójával egy időben szervezett népszavazás eredményei szerint.
Florin Florian, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást Zilahon.
Mircea Mălan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyerte a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségéért kiírt időközi választást, melyet vasárnap, az államfőválasztással egy időben tartottak.
Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia 25 megyéjére.
Megsérült vasárnap egy turista a Torockó melletti Székelykő Nagyárok nevű részén, ugyanazon a túraútvonalon, ahol egy nappal korábban egy másik kiránduló sérülést szenvedett.
Huszonnégy órára őrizetbe vették vasárnap reggel az egyik temesvári szavazókör elnökét, a gyanú szerint kiskorút környékezett meg szexuális együttlét céljával – közölte a Temes megyei rendőrség.
Sorsfordító, történelemfordító időket élünk Romániában, Szatmárban, a Partiumban és Erdélyben, de a Vatikánban, a Szentszéknél is – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Csanáloson.