Ezt a kiábrándultságot hangoztatta a többi hozzászóló is, hiszen rendre az újság ismeretterjesztő, szórakoztató funkcióit kérték számon. Elhangzott, szívesen olvasnának egészségügyi tanácsokat, örömmel vennék, ha többet írnánk a népszokásokról, a magyar kultúráról, piros betűs nap a naptárban, amikor Betűző keresztrejtvény-mellékletet is visz a lapkihordó az újsággal. Kiss Benedek olvasónk fölöslegesnek tartja a szolgáltatás oldal némely rovatát. Szerinte akkor lenne hasznosabb a Krónika, ha a jegyzet és a körkérdés helyett a gazdálkodók pályázati lehetőségeiről adna részletes tájékoztatást.
Tordaszentlászlón a Krónika kiegyensúlyozottságát méltányolta Boldizsár Zeyk Zoltán. Elmondta, előfordult már, hogy a Krónikából olvasott fel az iskolában, amikor a publicisztikai műfajt tanította. A községháza tanácstermében tartott beszélgetésen nagyobb hangsúlyt kaptak a közéleti kérdések. Szóba került az egyház és a politika viszonya is, szinte valamenynyi jelenlévő amellett érvelt, hogy az egyháznak a közéleti kérdésekben is állást kell foglalnia, mert „azzal is politizál, ha nem politizál”. Ez esetben viszont a rossz oldalon foglal állást. Tamás Gebe András polgármester kijelentette, az lett volna a tisztességes, hogy megegyezzenek a magyar szervezetek az európai parlamenti jelöltlista-állításról.
„Nem én szóltam közbe szeptember 6-án, tehát nem rajtam múlt, hogy a Tőkés Lászlót támogató polgári oldal és az RMDSZ közötti megállapodás elmaradt” – jelentette ki a Krónika baróti találkozóján Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke kérdésre válaszolva hozzátette: a megállapodás azon bukott el, hogy az RMDSZ képtelen volt elfogadni a Tőkés László által támasztott feltételeket. „Tőkés az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson elfogadott elvekhez való visszatérést sürgette: az igazi belső demokrácia érvényesülését, a belső választásokat, a háromszintű autonómiát, amelynek a megvalósítására a kolozsvári Szent Mihály templomban az RMDSZ felső vezetése és parlamenti képviselete a kongresszust követően esküt tett” – részletezte Szász Jenő. Szerinte azért sem jöhetett létre a megállapodás, mert míg Tőkés László egyértelműen rendszerváltást sürget az RMDSZ-ben, a szövetség megelégszik a pillanatnyi megoldáskereséssel. Ennek kapcsán jegyezte meg a baróti RMDSZ választmányi tagja, Szőcs Mihály mérnök, hogy a felek nem is akartak megegyezni, hiszen jól tudták, hogy a november 25-i európai parlamenti választás az utolsó alkalom az erőviszonyok felmérésére. „Amúgy az RMDSZ-nek minden kétséget kizáróan meg kell újulnia, mégpedig alulról, alapjaiból” – ecsetelte Szőcs, aki a kiábrándultság alátámasztásaként elmondta, hogy a baróti RMDSZ több mint kétezres tagságából hatan fizetnek tagsági díjat, a szervezet legutóbbi tisztújító közgyűlésén pedig mindöszsze huszonhárman vettek részt.
A kedd esti találkozón felszólalók úgy vélték: rossz üzenetet hordoz, hogy nem jött létre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti megállapodás, hiszen a november 25-i EP-választás esetleges elbukása a jövő évi romániai parlamenti választásokra lehet igen rossz hatással. „Sőt – tette hozzá Boda Levente nyugalmazott technikus –, az EP-választások körüli vitában háttérbe szorul a Traian Băsescu államelnök által az egyéni választások bevezetéséről szóló népszavazás. Holott utóbbi sokkal nagyobb veszélyeket rejteget a magyarság számára, hiszen, ha az államfő akarata érvényesül, a romániai magyarság parlamenti mandátumainak akár háromnegyedét is elveszítheti”. A felszólaló szerint „november 25-e lezár egy korszakot, de el is kezd egy újat. Újítani kell, mindenekelőtt az RMDSZ-en belül, de az sem lenne jó, ha évek múlva a körvonalazódó polgári pártról is ilyen bírálatokat kellene majd elmondani”.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.