Kató Béla ugyanakkor leszögezte, nem látja egyelőre, hogy a pápalátogatás elősegíti-e a megbékélést az ortodoxia és a magyar történelmi egyházak között. Abban sem bízik, hogy a látogatás ráirányítja a figyelmet a gondjaikra. „Ez egy ünnepi látogatás, irányított módon korlátozott, nincs arra lehetőség, hogy a megoldásra váró problémák felmerüljenek. Azt gondolom, ezekről a pápai udvarnak van tudomása, de nem tudhatom, milyen módon akar és próbál beavatkozni. Akár ez is lehetne a pápalátogatás hozadéka, hogy ezek a kérdések napirendre kerülnek, de kívülről egyelőre úgy látszik, erre nincs esély” – szögezte le Kató Béla püspök.

Nagy mulasztást enyhít

„Ferenc pápa missziót teljesít, amikor a nyugati és keleti egyházak közötti határvidékre jön. Küldetése jótékony hatással lehet az ökumenikus közeledések őszintébb lépéseihez, mert e közeledés fájdalmas sebei bántóbbak a történelmi türelméről híres Erdélyországban. Az itt élő nemzetrészek közötti feszültségek is orvosra várnak. Ebben a vonatkozásban, ha a gyógyulást nem is, de az enyhülést várni lehet” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki szerint

„A protestánsok meghívását erre az alkalomra ilyen jelnek tekintem, és köszönetemet fejezem ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tagjai nevében” – tette hozzá.

A váradi püspök szerint a pápa Róma nagy mulasztását enyhíti az itt élők irányában, tartozzanak bármilyen felekezethez vagy nemzethez. „Korábbi pápai vizitációk Magyarországon vagy Óromániában nem jelenthettek annyit, mint most a csíksomlyói közösségben való részvétel, ahová eddig is szívesen jártak el évről évre a pünkösdi lelket váró zarándokok. Minden bizonnyal nemcsak egy régi álom teljesül most, hanem az erdélyiek sokat várt lelki egyensúlyának megerősítése a katolikus egyház legmagasabb tisztségviselője által” – fejtette ki Csűry.

Kérdésünkre, hogy milyen várakozásokkal tekint a szentatya látogatására, így felelt:

Csűry ugyanakkor úgy látja, „természetesen a pápa látogatása előtt és után fel kell tárnunk a gondjainkat tételesen és pontosan adatolhatóan”. „Remélhetőleg a tárgyalóasztalok mellett megint bemutatták a vissza nem kapott ingatlanok jegyzékét. Beszéltek a visszaállamosított iskola nyomán elmérgesedhető további felekezeti oktatás sérelmére elkövethető visszaélésekről. Mint ahogy folytatnunk kell az anyanyelvünk védelmében tett fáradozásainkat, hagyományainkhoz való ragaszkodásunk támogatását, vagy örökségünk védelmét a következő nemzedékek érdekében” – hangsúlyozta a református püspök.

„Ott rosszat nem hallanak”

A meghívásnak eleget téve, a romániai evangélikus lutheránus egyház az apostoli körút három helyszínén is képviselteti magát – mondta el érdeklődésünkre Adorjáni Dezső Zoltán püspök, jelezve egyúttal,

Egyébként a magyar evangélikusok úgy vélik, Ferenc pápa romániai körútja jóval túlmutat a felekezeti, pásztori látogatáson; komoly jelzésértéke van a testvérgyülekezetek számára is. Adorjáni szerint azon túl, hogy a római katolikus egyházfő nyitott az együttműködésre, irányításával a Vatikánban komoly paradigmaváltás megy végbe. „Számunkra, evangélikusok számára nagyon sokat jelentett, hogy a reformáció 500. éve alkalmából, a megbékélés újabb jeleként a pápa elismerte a Luther Márton által elindított reformáció kedvező hatásait, ugyanakkor a lundi evangélikus katedrálisban közös, ökumenikus szertartást celebrált a Lutheránus Világszövetség elnökével és főtitkárával” – mondta el Adorjáni Dezső Zoltán. A kolozsvári püspök úgy érzi, hogy a pápalátogatás mindenképpen hozzájárul a felekezetek közti együttműködés előmozdításához vagy megerősítéséhez.

Amint kifejtette, kisebbségi létükben az erdélyi magyar hívek eddig is összezártak, de most

Kérdésünkre, hogy a pápa háromnapos itt-tartózkodása mennyiben irányíthatja a figyelmet az erdélyi történelmi magyar egyházak problémáira, az evangélikus püspök úgy vélekedett, hogy az ilyesmit nehéz lenne megmondani, ugyanis a vatikáni vendég nem politikai, hanem sokkal inkább udvariassági látogatásra érkezik Romániába. „A pápát kísérő külföldi újságírók és tisztségviselők biztos, hogy elemezni fogják a romániai helyzetet. Rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni ezzel a helyzettel, vagy sem” – fejtette ki Adorjáni Dezső Zoltán püspök, hozzátéve, hogy nem ez a látogatás célja, de lehet az egyik „mellékterméke”.

Jó alkalom az összetartásra

„Merem hinni, hogy a nyugati kereszténységhez tartozó réteget megmozgatja Ferenc pápa látogatása. Legalább ez is egy alkalom, amikor az erdélyi magyarság kicsit összetart, egymásra figyel és nem a különbözőségekre, szétdarabolásra összpontosít, hanem arra, hogy adódik lehetőségünk, ad a jó Isten alkalmat, hogy közösen imádkozzunk. Mindenképp pozitívnak értékeljük a látogatást” – mondta el a Krónika megkeresésére Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Hozzátette, az apostoli körútnak a felekezetek közötti együttműködés előmozdításához kellene hozzájárulnia, de ez személyfüggő, és a bölcsességtől, valamint az isteni erőtől függ. „A látványon és a kirakatrendezésen túl gondolom, hogy az Úristen ad annyi bölcsességet minden vezető embernek, hogy a közeledést szorgalmazza és ne a szétdarabolást, eltávolodást” – mutatott rá az egyházi elöljáró. Kifejtette, az még elválik, hogy a katolikus egyházfő romániai látogatása mennyiben irányítja rá a figyelmet az erdélyi magyar történelmi egyházak problémáira.

– fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.