Közbeszerzési gondok „takarásában” a kiszsolnai Giotto-másolat

Az értékes falfestményt rejtő kiszsolnai szász templom szentélye fölé a tervekhez képest több év késéssel, tavaly kerülhetett fel a végleges tető •  Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Az értékes falfestményt rejtő kiszsolnai szász templom szentélye fölé a tervekhez képest több év késéssel, tavaly kerülhetett fel a végleges tető

Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a Giotto-freskómásolatáról híressé vált szász templomrom megóvásához szinte az eddig befektetett összeggel megegyező finanszírozásra van még szükség a Beszterce-Naszód megyei településen.

Pap Melinda

2020. március 06., 15:362020. március 06., 15:36

Legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival a magyarországi Teleki László Alapítvány. A Kárpát-medencei épített örökség megmentésén fáradozó szakemberek szerint tartószerkezeti szempontból a falak repedéseinek, valamint a boltozat kezelése, megerősítése van még hátra, ezt követheti magának az értékes freskónak, illetve a faragott kőelemeknek a helyreállítása – közölte a Krónika érdeklődésére a Teleki Alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök. Az erdélyi szakember válaszaiból kiderült, hogy a templom mentése messze nem zökkenőmentes, a szász műemlék érdekében létrejött precedensértékű román–magyar összefogást megnehezíti a közbeszerzés-köteles romániai finanszírozás.

Értékes másolat

A Besztercétől 7 kilométerre található egykori szász település, Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy

szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg.

A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolata amiatt bír különleges értékkel, mivel az eredeti Giotto-mozaik a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.

A Giotto-freskómásolat restaurálására csak az építészeti beavatkozás után kerülhet sor •  Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely Galéria

A Giotto-freskómásolat restaurálására csak az építészeti beavatkozás után kerülhet sor

Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely

Az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak magyar állami támogatással kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtandó anyagi segítségről 2016 októberében Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára számolt be a helyszínen. Elmondta:

a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzéséhez, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására.

Alexandru Pugna, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács akkori alelnöke a magyarországival azonos összegű támogatást ígért.

Összetett feladat

„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fejtette ki lapunk kérdésére Makay Dorottya. A tartószerkezeti mérnök emlékeztetett, hogy a legsürgősebb feladatnak a tető elkészítése bizonyult. A koncepció az volt, hogy ne csak ideiglenes védőtető kerüljön az épületre (ilyen már készült az 1990-es évek végén, és a 2000-es évek elejére csak nyomai maradtak), hanem egy, a középkori jelleget idéző, magas, meredek dőlésszögű, cserépfedésű fedélszerkezet. „De ehhez egyfelől kitámasztásokat kellett ácsolni, főként a nagyon rossz állapotú szentélyboltozat állékonyságának biztosítására, illetve a falkoronát is ki kellett egészíteni, hogy a tető ráhelyezhető legyen. Mindezt a boltháton összegyűlt törmelék és az azon burjánzó növényzet eltávolításának kellett megelőznie” – vázolta a lépéseket a szakember.

A munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. Ráadásul ezt a tulajdonjog összetettsége is nehezítette, ugyanis a templom csak részben a Beszterce-Naszód Megyei Tanács tulajdona, a kerítőfal és a torony tulajdonosa az ortodox egyház.

Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce-Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot.

•  Fotó: Timponline.ro Galéria

Fotó: Timponline.ro

Kezdeti nehézségek

„A finanszírozási rendszer precedensértékű, nemzetközi, azaz román–magyar összefogás az erdélyi szász emlék megmentésére. A Beszterce-Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány Kollár Tibor úr hathatós és állandó szervezési munkájának, valamint Emil Radu Moldovan megyei elnök elkötelezettségének köszönhetően közös befektetésként vállalták fele-fele arányban a munkálatok anyagi hátterének megteremtését” – vázolta a nem mindennapi együttműködést Makay.

A romániai törvényhozás szellemében azonban minden állami beruházás közbeszerzés-köteles, így a költségvetési megítélés késő őszbe, télbe tolta a hazai részfinanszírozás elköltését, ami technológiailag teljesen felborította a racionális ütemezést – utalt vissza a kezdeti nehézségekre a szakember. Emlékeztetett, az eredeti költségbecslés szellemében mind az önkormányzat, mind a Teleki Alapítvány két-két éven át mintegy 15-15 ezer eurót kellett volna hogy befektessen a szerkezeti megerősítési és tetőépítési munkálatokba, áfamentes kivitelezési céggel dolgozva.
Azonban

már az első, 2016-os kivitelezési év többletmunkálatot hozott: későre érkezett meg a romániai részfinanszírozás, így a végleges tető előtt ideiglenes védőtetőt kellett építeni.

„Természetesen az állványok és támaszok megépítésével párhuzamosan a freskótöredékeket hordó vakolatréteget rögzíteni, konzerválni kellett. A helyzetet bonyolította, hogy a következő évben, 2017-ben az eredetileg kiválasztott Szatmár megyei kivitelező – más kötelezettségeire hivatkozva – kivonult az építőtelepről. Új kivitelezőt kellett választani, ez alkalommal nagyobb helyi ismerettel rendelkező besztercei cégre esett a választás” – részletezte a bonyodalmakat Makay Dorottya.
Így a végleges tető, illetve az azt lehetővé tevő fedélszerkezet és héjazat csak 2019 elejére készülhetett el.

Tartószerkezeti szempontból jelenleg még hátravan a falak repedéseinek a kezelése és a boltozat kezelése, megerősítése. Ezek elvégzését követheti magának a freskónak, illetve a faragott kőelemeknek a helyreállítása.

•  Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila Galéria

Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Uniós projekt is kellene

A finanszírozást firtató kérdésünkre a szakember kifejtette: a Beszterce-Naszód Megyei Tanács tulajdonosként vállalta, biztosítja a befektetendő összeg felét. Ebben van egy enyhe csúszás, jelen pillanatig összesen mintegy 77 600 eurót, azaz 24,3 millió forintot fektettek az épületbe, amiből 15,8 millió forintot (közel 47 ezer eurót) állt a Teleki Alapítvány, és csak 8,5 millió forintot (25,2 ezer euró) a megyei múzeum, azaz a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat. Makay Dorottya hangsúlyozta: a román partnernek szándékában áll a különbség kiegyenlítése, a lemaradás oka ugyanis a több évre át nem vihető, közbeszerzés-köteles finanszírozás.

Kérdésünkre, hogy a továbbiakban mekkora összegre van szükség az értékes freskó megmentéséhez, kifejtette: a 2018/114-es számú kormányrendelet tovább bonyolította a helyzetet: a fennmaradt tartószerkezeti és építészeti munkálatokra új árajánlatot kell meghatározni, hiszen az elmúlt másfél évben az építőiparban majdnem megduplázódtak az árak.

Idézet
Anyagilag szinte még mindig ugyanannyira van szükség, mint amekkora befektetésre eddig sor került. A kivitelezés ideje pedig attól függ, hogy az önkormányzat mennyi pénzt tud megmozgatni, és mennyi idő alatt”

– mondta a Teleki Alapítvány képviselője. Hangsúlyozta, a cél az, hogy másfél-két éven belül elkészüljenek az építészeti beavatkozásokkal, ami műszakilag lehetséges. A freskó restaurálása különálló munkálat lenne, költsége mai áron 30 ezer lejre tehető. Ahhoz azonban, hogy a templomrom turisztikai szempontból kiaknázható legyen, további munkálatokra lenne szükség, hiszen a freskót tartalmazó szentélyhez egy teljesen romos falú templomhajó tartozik.

Idézet
Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne”

– mutatott rá Makay Dorottya, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.

•  Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila Galéria

Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Demográfiai hátterű pusztulás

A kiszsolnai evangélikus templom pusztulására korábban is felhívták a figyelmet szakemberek. Az istenháza évtizedek óta használaton kívül, romosan áll, boltozatai részben már beomlottak. Értékes falfestményeit az újkorban többször is lemeszelték – létezésükre azután derült fény, hogy a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések elkezdtek leperegni a falakról.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban 66 evangélikus volt, az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma már az egész térségben nem számottevő.

A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat