Többletkiadással terheli az önkormányzatokat és az állattartókat egyaránt, ugyanakkor számos kérdést is felvet az a március közepétől érvénybe lépő kormányrendelet, mely az ország területén lévő összes kutya azonosító chippel való ellátását írja elő, és kimondja, hogy a fajtatiszta, törzskönyvezett kutyákon kívül minden ebet ivartalaníttatni kell 2014 végéig.
2014. január 30., 20:022014. január 30., 20:02
A kutyatartók esetében a chipezés és az ivartalanítás költsége a gazdát, a kóbor ebek esetében pedig a helyi önkormányzatokat terheli, melyek így is komoly anyagi erőfeszítések árán tudnak szabványos menhelyeket létesíteni. A kutyák gazdáinak kötelességük bejelenteni az állatorvosnál a kutyák vemhességét és – legfeljebb tíz napon belül – a megszületett kutyakölykök számát is. Ezek az adatok bekerülnek egy országos nyilvántartásba.
A szigorított rendszerhez való alkalmazkodás az állatorvosi rendelők számára is jelentős költségvonzattal jár: az azonosítók beültetéséhez szükséges felszerelés beszerzése mellett az ebek számontartását hivatott országos regisztrációs programot is meg kell majd vásárolni.
Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke elmondta, attól tart, hogy a rendelet ellenszenvet fog szülni az állatorvosok és kutyatartók közt, illetve, hogy meg fog sokszorozódni a kóbor kutyák száma. „Lesznek olyan kutyatartók, akik nem költenek majd 100–200 lejt a házőrző eb ivartalanítására, inkább elcsapják – magyarázta. – A rendeletnek egyébként van érdeme, de annak kidolgozásáról, az így felmerülő bonyodalmak kiküszöböléséről nem gondoskodtak Bukarestben.\"
Rámutatott továbbá: az országban nem gyártanak chipeket, így azokat forgalmazóktól kell beszerezni, egyelőre azonban nem tudni, hogy az egységesített rendszerben melyik termék használatát engedélyezi majd az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság.
Udvarhelyen a kóbor kutyák befogását az Ave Hargita Kft. végzi, az állatokat ezek után a II. Rákóczi Ferenc utcai menhelyre szállítják. Jelenleg tizenhat eb van a menhelyen, melyet tavaly novemberben tataroztak: az épületet kimeszelték, a kenneleket felújították, így a létesítmény a korábbi húsz helyett most már harminc férőhelyes. Az állatok örökbe adásával az Ebremény Állatvédő Egyesület önkéntesei foglalkoznak, a városvezetőséggel való egyeztetések nyomán a kóborkutya-probléma megoldását keresik.
„Felmerült egy új menhely létrehozása a bezárandó szeméttelep helyén, források hiányában azonban egyelőre a meglévő létesítmény további felújítására kerül majd sor\" – mondta el Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóreferense. A kutyák ellátása (a befogási költségen kívül) havonta mintegy 500 lejbe kerül.
„Szégyellni fogom, hogy váradi vagyok...\"
Nagyváradon havi 160 lejt költenek egy kutya ellátására a helyi önkormányzat által felügyelt 150 férőhelyes menhelyen, ahol jelenleg – mint általában – mintegy kétszáz ebet tartanak. A városvezetés, mint ismeretes, már tavaly hadjáratot indított a kóbor kutyák elszaporodása ellen, és hozzáláttak felleltározni, valamint mikrochippel ellátni a megyeszékhely négylábúit.
Noha eddig a korcsok sterilizáltatását még ki lehetett váltani száz lejes illetékkel, az új szabályzatterv – a vonatkozó törvényre hivatkozva – erre már nem ad lehetőséget, így várhatóan csak a fajtiszta és a beteg ebek menekülnek majd meg az ivartalanítástól, utóbbiakat a tervek szerint elaltatják.
A közvitán több javaslat is elhangzott a szabályzat változtatására, Lázár Károly, az SOS Dogs alapítvány vezetője pedig kijelentette, Nagyváradnak nincsenek problémái a kutyákkal. „Ezzel a szabályzással visszamennénk vagy 20 évet az időben, én pedig szégyellni fogom, hogy váradi vagyok\" – fogalmazott Lázár Károly. Azt még nem tudni, hogy az illetékesek miben engednek majd az állatbarátoknak, a végleges változat – amelyet majd a helyi tanács kell megszavazzon – ugyanis csak február 17. után várható.
Menhelylétesítés összefogással
Folyamatban van a kutyamenhelyek kialakítása a háromszéki városokban is, a sepsiszéki önkormányzatok pedig közös menhely működtetésében állapodtak meg. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester lapunknak elmondta, a formai előkészületek zajlanak, a város át kell hogy vegye a Nez Perce Egyesülettől a 2009-ben önkormányzati támogatással megnyitott kutyamenhelyet. A városkörnyéki települések polgármesterei már az elmúlt év végén megállapodtak, hogy közösen működtetik a Sepsiszentgyörgy határában levő menhelyet, közösen finanszírozzák azt, és közös kóborkutya-stratégiát alakítanak ki.
Antal Árpád hangsúlyozta, azért van szükség a közös menhelyre és stratégiára, mert a vidéki önkormányzatok önállóan nehezen tudnak eleget tenni a törvény előírásának, nincs anyagi fedezetük egy saját menhely létrehozására és fenntartására. Az elöljáró azért is fontosnak tartja az együttműködést, mert hiába fogják be a sepsiszentgyörgyi utcákról a kutyákat, ha a megüresedett helyre bevándorolnak a környező településekről a kóbor ebek.
Sepsiszentgyörgyön 2009-ben nyílt meg a szépmezői menhely, jelenleg mintegy 120 kutyát tartanak, de a város utcáin még közel 200 eb kóborol. A tervek szerint a törvény által előírt 14 napnál hosszabb ideig, legalább harminc napig tartják az ebeket, megpróbálják örökbe adni.
Kézdivásárhelyen készül az új kutyamenhely. Az önkormányzat tavaly szeptemberben kötött szerződést a Székely Kutyaklubbal (SZKK), a város fizeti a költségeket, a klub tagjai pedig önkéntes munkával működtetik a telepet. A menhely is összefogással épül, az önkormányzat biztosította az alapanyagok egy részét, bevezetette az áramot, az állatvédők építkeztek, ketreceket készítettek, ugyanakkor támogatók is segítettek. Kézdivásárhelyen jelenleg ideiglenes telep működik, ahova egyelőre a veszélyes, agresszív kutyákat, az anyaállatokat és kölyköket viszik be.
Baróton még késik a menhely beindítása, mert még nem kapták meg a szükséges állatorvosi engedélyt. A menhelyet a város szélén, a szállítási vállalat udvarán rendezte be az önkormányzat, a telep igény szerint bővíthető. A menhely működtetését a polgármesteri hivatal alkalmazottaira bízzák, egy raktárhelységben állatorvosi rendelőt is kialakítottak.
Háromszéken a hatóságok és az állatvédők attól tartanak, hogy a törvény következményeként elszaporodnak a kóbor kutyák, hiszen a falusi portákon tartott házőrzők többsége keverék kutya, ezeket a törvény értelmében ivartalanítani kell, ennek költségei pedig a gazdát terhelik. Megtörténhet, hogy a gazdák többsége inkább szabadon engedi a kutyáját, mintsem kifizesse az ivartalanítását.
Kolozsváron bővítik a menhelyet
Kolozsváron nincs különösebb gond a kóbor kutyákkal, általában a környező településekről eresztik el a kóbor ebeket a város határában, de amint a lakosság jelenti a városházának az eseteket, azonnal összeszedik őket, és menhelyre viszik az állatokat – mondta el a Krónika megkeresésére Iulia Perşă, a városháza szóvivője.
Hozzátette: a parlament által elfogadott új törvény előírásai nem változtatják meg érdemben a városban az eddigi gyakorlatot. Mint részletezte, elsősorban a város perifériáin, a külvárosi lakónegyedekben találták eddig a legtöbb kóbor kutyát, de ezeket lakossági bejelentésre mind összegyűjtötték, eutanáziára csak évi 3-4 esetben, a nagyon beteg állatok esetében kerül sor.
Jellemzően a Györgyfalvi lakónegyedben, a Monostoron, a Szopori úton és a Pataréten találtak nagyobb számban gazdátlan ebeket. A kolozsvári önkormányzat ugyanakkor még ősszel elfogadta a városi állatmenhely kibővítésének tervét, amely jelenleg 157 férőhelyes. Ezt további hatvan kutya befogadására alkalmas ketreccel egészítik ki – tájékoztatott a szóvivő.
A szatmárnémeti önkormányzat saját szolgáltatót kíván létrehozni a kóborkutya-probléma kezelésére – tudtuk meg Dan Băbuţi városmenedzsertől, aki elmondta: szerződést kötöttek egy céggel, mely begyűjti az utcáról az ebeket, egy hétig saját telepén tartja őket, majd átszállítja a város tulajdonában levő, jelenleg egy civil szervezet által működtetett, 350 férőhelyes menhelyre. Állítása szerint csakis az öreg, beteg állatokat pusztítják el.
A jogszabályi változásoknak, mint elmondta, a meglévő szerződésben eszközölt változtatások révén tesznek majd eleget, mely lényegében abból áll majd, hogy a jövőben nem egy hétig, hanem 14 napig maradnak a befogott kutyák a sintércégnél. A kifizetések, ahogy eddig, a jövőben is az elvégzett munka mennyiségének függvényében történnek majd. A városmenedzser szerint a külsős céggel kötött megállapodás nyáron jár le, addig létrehozzák az önkormányzati szolgáltatót, mely átveszi a kóbor ebekkel kapcsolatos feladatköröket.
Amint arról beszámoltunk, a szeptemberben elfogadott új kóborkutya-törvény szerint tizennégy napig tarthatók a befogott kóbor kutyák a menhelyeken, és amennyiben ezt követően nem jelentkezik a gazdájuk, vagy nem fogadják őket örökbe, el kell altatni őket. Az önkormányzati illetékesek ugyanakkor úgy is dönthetnek, hogy tovább is tartják a kutyákat, amennyiben ehhez rendelkeznek a szükséges forrásokkal – ez áll a kóbor ebekkel való bánásmódot rögzítő törvényben.
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!