a vakcina 90 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát az oltott csoportban a placebocsoporthoz képest.

Fejér Szilárd, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója a hírekre reagálva a Krónikának elmondta, még ha le is tudják gyártani nagy mennyiségben az oltóanyagot, komoly logisztikára van szükség, hogy „teríteni” tudják. A kutató szerint

Addig marad a távolságtartás, a maszkviselés – szögezte le a szakértő.

A Pfizer nagyon készül

Az Amerikai Egyesült Államokban az első oltások már az év vége előtt megtörténhetnek a Pfizer vakcinával, ha jövő hétig megerősítik biztonságos mivoltát. A Pfizer arra készül, hogy engedély iránti kérelmet nyújt be az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatalához (FDA), amely eldönti, hogy hatékony és biztonságos-e az oltóanyag.

Az Európai Unió elővásárolt 200 millió adagot, és további 100 millió adagról tárgyal; egy európai forrás szerint a tagállamokban 2021 elején válhat elérhetővé az oltóanyag. Klaus Iohannis államfő nemrég úgy fogalmazott,

Közben civil szervezetek már több hónapja aggodalmukat fejezték ki annak kockázata miatt, hogy gazdag országok „monopolizálni” fogják a vakcinát, de az ár miatt is, amelyen a Pfizer forgalomba hozza az új oltást. „A vakcina hatékonysága nulla azok számára, akiknek nincs módjuk megvásárolni” – figyelmeztetett Robin Guittard, az Oxfam France szóvivője.

A tömeges oltásra biztos várni kell egy darabig

Nem eszik olyan forrón a kását – szögezte le lapunknak Fejér Szilárd. Jelezte, a Pfizer újszerű megközelítéssel fejlesztette ki az oltást, ám ez azzal jár, hogy csak egy-két napig lehet normális hőmérsékleten tartani, különben mínusz 70–80 Celsius-fokon kell szállítani is, ennek pedig bonyolult a logisztikai kivitelezése. Elhúzódik egy ideig, amíg tömegesen olthatnak: valószínűleg hat-nyolc hónapba telik, míg legalább a veszélyeztetett kategóriák megkapják olyan mennyiségben, hogy annak legyen hatása a járvány szempontjából. Fejér Szilárd arra számít, hogy egy éven belül legalább tíz különböző gyártó oltóanyaga kerül forgalomba, ezek után lesz mérhető hatásuk a vakcináknak.

– hangsúlyozta a kutató.

– részletezte a szakértő. Arra is kitért, a gyártók többsége a hagyományos módszert alkalmazza: legyártják a tüskefehérjét, és valamilyen módon bejuttatják a szervezetbe.

Kérdésünkre arra is kitért, hogy minden vírus valamilyen szinten mutálódik, hiszen amikor lemásolja magát, akadnak hibák, ha pedig ezek nem befolyásolják a vírus életképességét, akkor továbbterjednek. Dániában azért kellett a koronavírusos nyérceket elpusztítani, mert a mutáció épp a tüskefehérjét érintette. Azért folyamodtak a drasztikus megoldáshoz, hogy a mutálódott vírus ne terjedhessen el az emberek között, mert meghiúsíthatja az antitest-terápiát, és megzavarhatja egyes vakcinák fejlesztését – mutatott rá Fejér Szilárd.